Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója az MTI megkeresésére elmondta: az olimpiai rendezést „teljes mértékben támogatja”, vagy az „inkább támogatja” válaszra a megkérdezettek összesen 64 százaléka válaszolt igennel. Hozzátette: a közvélemény-kutatásban ezerfős országos mintát vettek, kiegészítve pluszban ötszáz fős budapestivel, tekintve az esemény kiemelt fővárosi hangsúlyát. Az országos ezer főben ennél kevésbé reprezentatívan jelenik meg Budapest.
Hann Endre kiemelte: a közvélemény-kutatást a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megbízásából készítették el, de már nem először.
„Még 2024 őszén készítettük el az elsőt, és azóta kimondottan javult a feltételezett olimpiai rendezés megítélése. Idén ez a javulás még tovább erősödött, ami összefüggésben lehet a kormányváltással, az azután kialakult derültebb, pozitívabb közhangulattal” – mondta az igazgató. Ennek kapcsán kifejtette: 60 százalék azok aránya, akik szerint az országban ma úgy általában „jó irányba mennek” a dolgok, míg régen pont fordított volt, akkor a „nem jó irányba mennek” volt a nagyobb, hasonló nagyságrendben.
Hozzátette: egyelőre az olimpiai és paralimpiai rendezés a tájékozódási folyamatnál tart, készülnek a koncepciók, mert a megvalósítás tekintetében időben messze járunk még tőle, és amúgy is vannak feltételei. A Medián vezetője kifejtette: nagyon fontos volt, hogy Karácsony Gergely Budapest főpolgármestereként már kiállt azért, hogy a közvélemény bevonásával foglalkozzanak a kérdéssel, legyen közös gondolkodás, és felelős politikusként hangsúlyozta a feltételeket is.
„Amikor teszteltük ezeket a feltételeket a közvélemény-kutatás során, akkor az derült ki, hogy nagyon nagy jelentősége van annak, hogy transzparens és korrupciómentes legyen már az előkészítési szakasz is. Továbbá budapesti, de országos fejlesztéseket is eredményezzen” – közölte Hann Endre, aki erre vonatkozóan konkrétumokat is említett. Úgy, mint az úthálózatra, továbbá a tömegközlekedésre – különösen a HÉV-re és villamosra – vonatkozó fejlesztéseket. Emellett azt, hogy ne épüljön külön olimpiai falu, hanem a tervezett diákvárost használják erre a célra, de szóba került a fővárosi egészségügyi létesítmények, kórházak, rendelők felújítása, korszerűsítése is.
„Ezek mind szerepelnek a kutatásunkban. A válaszadó polgárok pedig, amikor ezeknek a feltételeknek a megvalósításáról beszéltünk, még inkább támogatták a rendezést: a 64 százalék felment 86 százalékra. Most tehát megvan a bizalom, ami nagyon fontos a projektnek már ebben a fázisában is, és a növekvő támogatás is egyértelmű” – fogalmazott Hann. Hangsúlyozta: konkrétan egy városfejlesztő olimpiára lenne nagy szükség, ennek nagy a támogatása.
„És ami még nagyon fontos, hogy most nem úgy szerepel az olimpiai rendezés, amivel egy ember, név szerint a korábbi miniszterelnök, Orbán Viktor álma valósulna meg. Ez most sokkal inkább egy ország, egy nemzet megvalósítandó projektje, és így már a korábban ellenzékben lévő szavazók, akik most kormánypárton találták magukat, odaállíthatók ehhez az elképzeléshez” – közölte az ügyvezető.
Hann Endre hozzátette: ahogyan hasonló esetben a világban bárhol, úgy Magyarországon is felmerülhet, hogy egy átlagpolgár tájékozottsága, majd arra alapozott véleménye ilyen fajsúlyos ügyben mennyire tekinthető sportszakmailag és hosszú távú gazdasági vonatkozásban mérvadónak.
„Nyilván nem várható el mindenkitől a mély tájékozottság minden részletet tekintve, viszont attól még olyan dologról van szó, ami ilyen-olyan mértékben, de mindenkit érint. A megkérdezettek 69 százaléka tud a tervről, Budapesten ez 72 százalék. Ilyen volumenű ügynél mindig felmerül a népszavazás lehetősége, és így mindenki el is várja a szakmai vitákat, ahogyan arra az illetékesek ígéretet tettek. Ott aztán majd elhangzanak érvek és ellenérvek, minden fél elmondhatja a maga véleményét, meglátásait, következtetéseit. Ezek után már biztosan meglesz a kellő tájékozottság” – nyilatkozta.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kedden arról számolt be, hogy Magyarország mellett hat ország – India, Katar, Dél-Afrika, Dél-Korea, Németország és Törökország – jelezte érdeklődését a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. Magyarország Budapestet jelölte meg központi helyszínként. Az érdeklődőknek november végén kell tájékoztatást adniuk koncepciójukról a NOB illetékes bizottságának, majd jövő márciustól egy stratégiai megbeszéléssorozat következik a NOB végrehajtó bizottságával. A NOB ezután szűkíti a kandidálók számát, és 2028 novembere után célzott tárgyalásokat folytat a kiválasztottakkal. A bizottság közben egyeztet az érdeklődőkkel a 2040-es és 2044-es játékokról is.
A rendezőről 2029-es közgyűlésén dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
Münchennel pályázik Németország az olimpiarendezésre
