Mély érzelmek dúlnak Iga Swiatek látszólagos szenvtelensége mögött

A törülközőjébe temette az arcát, és perceken keresztül zokogott Iga Swiatek a tokiói olimpián, miután a 2. fordulóban két szettben kikapott Paula Badosától. A spanyolnak a guadalajarai WTA-világbajnokságon ugyan visszavágott néhány hónappal később, mivel azonban a fehérorosz Arina Szabalenkától kikapott, majd a görög Maria Szakkari is legyőzte, így eldőlt, nem jut tovább a csoportkörből – akkor megint könnyekben tört ki. Nehezen kezelte ugyanis a 2020-as Roland Garros-győzelme után ránehezedő nyomást, az esélyesség terhét, ami 2021-es idényére rányomta bélyegét.

Gyengén akkor sem teljesített, az Australian Openen, Wimbledonban és a US Openen egyaránt a nyolcaddöntő, míg kedvenc viadalán, a salakos majortornán a negyeddöntő jelentette a végállomást. A római, salakos mestertornát ugyan megnyerte, de az igazán átütő siker, amivel megerősítette volna, nem csak egyszeri, kifutott eredmény volt előző évi Grand Slam-bajnoki címe, váratott magára. Remekül kezdte a 2022-es évet, az Australian Openen az elődöntőig menetelt, majd amíg a világelső ausztrál Ashleigh Barty „pihenőt tartott”, sorra nyerte a tornákat, s március 21-én, hétfőn már a világranglista második helyén állt. Még meg sem emésztette a sikerszériát és friss ranglistahelyezését, amikor másnap, 22-én, kedden Barty bejelentette visszavonulását, így a még csak húszéves lengyel játékos a rangsor élére állt, amitől szinte sokkot kapott, és ismét kitörtek belőle az érzelmek. Azonnal hívta Miamiból édesapját, aki elindította teniszezői karrierjét, s zokogott a telefonba, miközben az éjszaka közepén, álmából felkeltett apja nem értette hirtelen, mi történik. Akkor fogta fel: éppen olyan nehéz időnként elrejteni, amit érez, mint máskor kitárulkozni.

Erről a Players' Tribune vagyis a Játékosok lelátója elnevezésű platformon vallott személyes hangvételű blogbejegyzésben 2023 elején. Arról írt, akkor sem könnyebbült meg igazán, amikor megnyerte második Roland Garros-trófeáját Barty visszavonulása után, az őszi kemény pályás idény is megterhelő volt neki. Együttérez Naomi Oszakával, és jobban belegondolva teljes mértékben megérti Bartyt, aki mindössze 25 évesen, a csúcson döntötte el, szögre akasztja az ütőjét.

Mély érzelmek dúlnak tehát az egyébként szenvtelennek tűnő, önmagát introvertáltnak valló Iga Swiatekben, aki jóformán kifejezéstelen arccal nézte az idei salakos majortorna fináléja után, a díjátadón a „vesztesbeszéd” előtt zokogó cseh Karolína Muchovát, akivel karrierje eddigi legnehezebb döntőjét vívta.

S hogy kinek köszönheti, hogy mindezek ellenére elképesztő stabilitással, 22 évesen már negyedik (idei második) GS-trófeáját nyerte? Annak, akitől megtudta Barty visszavonulását Miamiban – sportpszichológusának, Daria Abramowicznak, aki mindenhova utazik vele. Akinek biztatására legózással fejleszti koncentrációs képességét, és akinek többször is kikiabált a Roland Garros-finálé alatt, amikor éppen hullámvölgybe került Muchová ellen.

Mivel a tenisz a legnagyobbaknál már fejben dől el, s a mentális erő a klasszisok egyik legnagyobb fegyvere, gyakran téma a sportágban a mentális egészség, már csak azért is, mert sokan küzdenek a népszerűséggel, az elvárásokkal járó nyomással. A témában az egyik legismertebb megszólaló Iga Swiatek, aki 2021-ben 50 000 dollárt, 2022-ben pedig teljes ostravai pénzdíját adományozta mentális problémákkal küzdőket segítő lengyel szervezeteknek.

Ha hosszú távon is képes megőrizni lelki egyensúlyát, nem omlik össze, és ahogy mindig is gondolta, akkor fejezi be a teniszt, amikor már a fizikai állapota – harmincéves kora fölött – nem engedi a csúcsteljesítményt, korszakos rekordokat adhat át a múltnak, s idővel az lehet salakon a női tenisznek, ami a férfiaknál példaképe, Rafael Nadal.