Modern étrend, modern fizikai munka – Novak Djokovics átalakította az egész életét

Bár ez terjedt el róla, nem vallja magát vegánnak Novak Djokovics, a 22-szeres Grand Slam-győztes ugyanis halat időnként eszik. 2010-ben derült ki, gluténintoleranciája van, s ez okozhatja, hogy egyes mérkőzéseken hirtelen lezuhan az energiaszintje. Ekkor tért át gluténmentes étrendre, amely rengeteget segített neki abban, hogy a majortornák hosszú, három nyert szettig tartó csatáit is bírja erővel.

„Mindig, amikor végre nagyobb lépést tettem az álmom felé, azt éreztem, valami szinte kötéllel húzza vissza a testemet. Fizikailag nem bírtam a versenyt, és így mentálisan sem éreztem úgy, hogy a legjobbak közé tartoznék – magyarázta egy 2013-as interjújában az akkor már 6-szoros GS-bajnok. – Volt bennem valami, amitől összetörtnek éreztem magam, mintha nem lennék egészséges, nem lennék elég fitt. Néhányan allergiának, mások asztmának nevezték, volt, aki csak annyit mondott, egyszerűen nem vagyok formában, de azt senki sem tudta, hogyan lehetne megoldani a problémát.”

A mai napig sokan szenvednek attól, hogy az intoleranciát nehéz diagnosztizálni, ugyanis olyan tüneteket okoz, amelyek más, a köztudatba jobban beépült betegséget is jelezhetnek, ráadásul a klasszikus ételallergia (a glutén esetén a cöliákia) sokkal durvább azonnali következményekkel jár, mint az intolerancia, és ha ezek a gyorsan jelentkező erős reakciók hiányoznak, az orvosok nem is gondolnak ilyen jellegű érzékenységre. Ez azért is veszélyes, mert például a cöliákiás már attól rosszul lesz, ha véletlenül néhány porszemnyi normál liszt kerül a légúti rendszerébe, ugyanakkor annak, aki „csak” intoleráns, felhalmozódik a szervezetében a salakanyag, amelyet nem tud megemészteni, és ez komplikációkhoz vezethet, gyulladásban tartja a testet, de gátolhatja a hasznos tápanyagok felszívódását, vagy hormonális problémákat is okozhat. Hasonlóan alakult ez a szerb csillag esetében is, akinek 13 éves korától voltak panaszai, fáradékonynak, puffadtnak érezte magát, sérülékeny is volt.

A legemlékezetesebb pedig karrierje első, 2005-ös US Open-szereplése volt ebből a szempontból, amikor összeesett meccs közben, és a közönség kifütyülte, mert úgy vélte, a hosszú ápolás után az ötödik szettet Gaël Monfils ellen megnyerő szerb szimulál. Pedig edzés szempontjából minden módszert kipróbált, ami csak szóba jöhetett, készült az abu-dzabi forróságban, hogy állóképességét javítsa, orrműtétet is vállalt, hogy jobban kapjon levegőt, a fordulópontot mégis a Jo-Wilfried Tsonga elleni 2010-es Australian Open-negyeddöntő hozta el, amikor az energiaszintje ismét hirtelen lezuhant a mérkőzés alatt. A kommentátorok ugyan azt mondták, biztos megint az asztmája jött ki, de nézte a meccset egy szerb orvos is a televízióban, s az esetet látva Igor Cetojevicsnek hirtelen összeállt a kép.

„Véletlenül volt közös ismerőse az orvosnak és édesapámnak, akin keresztül megüzente, tud segíteni abban, hogy összeállítsuk a helyes diétámat” – emlékezett vissza. Miután bebizonyosodott, hogy tényleg a glutén a bűnös, Nole áttért a gluténmentes tésztára, barna rizsre, gluténmentes zabpehelyre, s hamar el is kezdett javulni az állapota, ám a szervezet regenerálódási ideje ilyen esetben hosszú lehet, akár egy évre is elnyúlhat – mindenesetre 2011-ben 10 tornagyőzelmet, közte 3 Grand Slam-trófeát gyűjtött be. Később kiderült, hogy a tejfehérjére is érzékeny, majd a finomított cukrot is kizárta az étrendjéből, végül eljutott a növényi alapú diétáig, amelynek jótékony hatása egyre ismertebb az élsportolók körében, egyre többen térnek át teljesen vegán étrendre is, mivel a dietetikai kísérletek alapján az kezdett kirajzolódni, hogy a növényi fehérjék sokkal több energiát adnak, s mivel a hússal ellentétben zsírt nem tartalmaznak, nem nehezítik el a szervezetet, így frissebbek és jobb teljesítményre képesek azok, akik így táplálkoznak. Bár ő maga nem szerepel benne, részt vett a Netflix „Game Changers”, vagyis „Sportforradalmárok” című dokumentumfilmjének elkészítésében, amely olyan sportolókat mutat be, akik ezt a diétát követik, s így lettek sikeresek, akár olimpiai dobogósok is. Érdekes, hogy több 30 év feletti sportember is arról számolt be, a harmadik X-en túl váltott életmódot, és ennek köszönhetően tudott sikeres maradni. Djokovics egyébként vegán éttermet működtet Monte-Carlóban, s azt vallja: mindenkinek más típusú diétára lehet szüksége, az embernek hallgatnia kell a szervezetére, és kitapasztalni, mi válik be neki – erről 2016-ban, étterme megnyitása kapcsán a Forbes magazinnak is beszélt.

A teniszpályán kívül sem rest a hagyományos konditermi edzéseken és gyógytornán túlmutató gyakorlatokat végezni, alkalmazott módszerei pedig azon felül is csökkentik sérülékenységét, amit a gluténmentes diéta bevezetésével elért. Még 10-15 évvel ezelőtt is úgy gondolták, hogy az izomlázra az a megoldás, ha a sportoló újabb kemény edzést végez, azóta azonban kiderült, hogy az izomlázat a tejsavon kívül mikrorepedések okozzák, ezek a kis sérülések pedig rosszabbodnak így. Az utóbbi esztendőkben egyre elterjedtebb módszereket a hatszoros ATP-világbajnok régóta tudatosan alkalmazza. Djokovics sokkal többet nyújt, hatékonyabb regenerációt végez társainál, amely rendkívül fájdalmas, ugyanakkor hajlékonnyá, mobilissá teszi, izomzata rugalmasabb, ezáltal strapabíróbb a teste, kevésbé használódott el, mint kortársaié. Már a bemelegítésnél dinamikus és statikus nyújtógyakorlatokat végez, átmozgatja csípőjét, karizmaihoz pedig gumikötelet is használ. Nem csak arra ügyel tehát, hogy a pulzusát megfelelően, fokozatosan feljebb vigye, és a teniszmozdulatoknál használt izmait átmozgassa, hanem nyújt is, már a tréningek, mérkőzések előtt. Régóta és változatos módon alkalmaz hengert, amely egyre nélkülözhetetlenebb az élsportban, ugyanis az izomrostok rugalmasságát, vérellátását, regenerációját szolgálja, a nagyobb igénybevétel után a tejsav felszívódását is segíti.

Emellett a mentális erejét segítő „mindfulness”, vagyis „tudatos jelenlét” technika részeként a hajlékonyságát segítő jógagyakorlatokat is végez – ez tehát egyszerre van jótékony hatással pszichés és fizikai állapotára. Erőnlétére, légzési problémáira részben étrendje már megoldást nyújtott, de ezzel nem elégedett meg a 35 éves teniszező. Egyrészt a csúcsidény előtt, alapozó időszakban gyakran készül magaslati edzőtáborban, amely inkább a tisztán állóképességi, erőnléti sportágak klasszisaira jellemző, másrészt a vérkeringése javítása érdekében egy olyan 75 000 dollár értékű, tojás alakú kamrát is használt, amely szintén jó hatással volt a regenerációjára. Ez a gép magaslati körülményeket teremtve mozgatja át ritmikusan az izmait.

(A következő részben: Milyen hatással voltak egymásra a nagy hármas tagjai?)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. március 4-i lapszámában jelent meg.)