Tokió 2020: Mindenkinek merészet kell álmodnia – Késely Ajna

–  Eldőlt már, hogy mind a három számban, négyszáz, nyolcszáz és ezerötszáz méter gyorson is rajtkőre lép Tokióban?     
– Igen, jó ideje ezzel az elhatározással edzünk, még akkor is, ha egyértelmű, hogy a leghosszabb táv némileg más felkészülést igényel – felelte Késely Ajna.

– Gyakorta álmodik már az olimpiával, esetleg beszél is róla?     
– Különös ez, mert tavaly, amikor megszületett a döntés, hogy elhalasztják a versenyt, nem szerettem az olimpiáról beszélni, az elmúlt hónapokban viszont megszűnt ez a rossz érzés, a májusi budapesti Európa-bajnokság óta pedig egyre többször ábrándozom Tokióról.

– A hazai kontinensviadal fordulópont volt az életében, hiszen megelőzően akadtak gondjai – mentálisan különösen.      
– Ezt nem tagadom. Megnyugvást adott, hogy bár az elmúlt év nem egészen úgy sikerült, amint szerettem volna, amikor igazán kellett, képes voltam megmutatni, hogy jó vagyok, és hogy jól vagyok. Megerősített, s jó érzéssel tölt el, hogy bizonyítani tudtam – újra.

–  Örömteli volt látni, hogy az Eb-negyedik hely után nem kesergett, inkább a pozitívumokat sorolta.     
˜– Nagy fejlődésen mentem keresztül, más ez az Ajna, mint volt tavaly ilyenkor. Valóban nem keseregtem, hiszen edzésből érkezve nagyszerű eredmény volt az a negyedik hely négyszáz gyorson, azt pedig kifejezetten jó volt megélni, hogy nem idegeskedtem túl a versenyt: élveztem az úszást és persze azt is, hogy ismét együtt versenyezhettem Európa legjobbjaival.

– Tokióban bővül a kör, a világ legjobbjaival csaphat össze. Sosem tántorította el, hogy például az amerikai Katie Ledecky kimagaslik a mezőnyből, hogy a számaiban jóval nagyobbak az úszók önnél?     
– Valóban jó néhány nagy név van a számaimban, emellett jó néhányan elképesztő teljesítményre képesek, de ugye tudjuk: kicsi a bors, de erős. Egyértelműen vallom, hogy a döntőbe bekerülni az igazán nagy feladat – lelkileg is ez a nagyobb. Kiskorom óta mondogatják nekem, hogy egy döntőben bármi megtörténhet, én ezzel a mentalitással utazom Tokióba, és azzal az elhatározással, hogy ha saját magamat legyőzöm, ha egyéni csúcsot úszom, már nem leszek elégedetlen.

– Ennél merészebbet is álmodik?     
– Mindenkinek merészet kell álmodnia, mert ez ad motivációt a feladathoz, aztán vagy teljesül az álom, vagy nem. Nincs abban semmi szégyellnivaló, ha valaki nagyot álmodik, mert ez tényleg erőt ad a felkészülés során is. Egy biztos, Rióban és az azóta eltelt öt évben rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem, a klasszisok és a kiváló úszók között azt már biztosan nem kérdezem meg magamtól, vajon mit keresek én közöttük...

LEGNAGYOBB ELLENFELEK
Egy medencében az amerikai klasszissal

Bár Késely Ajna kedvenc távja a 400 gyors, a hosszabb gyorsúszószámok kapcsán tulajdonképpen bármelyiket is vesszük górcső alá,      Katie Ledeckyvel      mindenhol „találkozunk”. Bár az amerikaiak olimpiai válogatóversenye csak a jövő héten zajlik Omahában, nagy meglepetés lenne, ha az ötszörös olimpiai bajnok elvérezne bármelyik gyorsúszószámban is. Ez akkor is igaz, ha a 2019-es világbajnokságon megtörtént a nagy csoda: Kvangdzsuban az ausztrál Ariarne Titmus igazolta a tételt, mely szerint senki sem legyőzhetetlen. Ugyan az ausztrálok sem válogatóztak még, Titmus Tokióban is (érem)esélyesnek számít, akárcsak a másik amerikai induló (legyen az Lea Smith vagy Emma Ayasha Nordin), de ne feledkezzünk meg a kínai Li Ping-csiéről és persze Simona Quadarelláról sem – csak emlékeztetőül: az olaszok klasszisa a májusi budapesti kontinensviadalon 400, 800 és 1500 méter gyorson is aranyérmet szerzett, így mindhárom távon megvédte Eb-címét.

SZAKSZEMMEL
Egymás kezét fogják az edzőjével

Még nem volt 15 éves, amikor rajtkőre léphetett a riói ötkarikás játékokon, s az öt évvel ezelőtti tapasztalatok, élmények Tokióban kamatozhatnak is – hogy az olimpia semmihez sem hasonlítható verseny, a sportolók úton-útfélen hangoztatják. Késely Ajna már tudja, milyen, ráadásul Rio óta egyre közelebb és közelebb lopózott a világ legjobbjaihoz, a 2019-es világbajnoki negyedik helye 400 gyorson világosan mutatta, hogy      Turi György      tanítványa a korosztályos versenyek után a felnőttek között is képes odaérni a mezőny elejére.

Ugyan a koronavírus-járvány az átlagosnál talán kicsit jobban „megcibálta” a Kőbánya SC úszóját, s mindez még az edző-tanítvány kapcsolatra is kihatott, szerencsére a tokiói finisnek már újra békében vág neki az összeszokott páros („Az edző-tanítvány viszony olyan, mint egy házasság: ha az egyik nincs jól, az kihat mindkét emberre. Megbeszéltük a nehézségeket, és hálás vagyok Gyuri bácsinak, hogy továbbra is fogja a kezem – visz és húz magával, nem csak jön velem és mellettem.”), a cél az olimpiai döntő – ott pedig bármi előfordulhat...