Tokióban kárpótolhatják magukat a spanyol futballsztárok

Kettőt kivéve az összes olimpián szerepelt a sportágak között a labdarúgás, igaz, 1896-ban nehéz lett volna rangos nemzetközi mezőnyt összehozni, az 1932-es játékokat pedig az első világbajnokság után rendezték, és már oda is kevesen vállalták az utazást a gazdasági válság miatt, ráadásul a szervező amerikaiakat és a Los Angeles-i nézőket nem igazán érdekelte a futball eme változata.

Nem meglepő módon azon az olimpián az amerikai futball volt a bemutató sportágak egyike. No és azért sem vállalták a részvételt – és ez más tornákra is igaz a „modern korok” előtt –, mert a profi labdarúgók inkább a klubjaikban kerestek pénzt a nyári túrákon és hírverő mérkőzéseken, és a FIFA ezért, illetve az általa szervezett vb-k tekintélyének növelése miatt is hozott számos rendelkezést, hogy távol tartsa legjobbjait az ötkarikás versengésektől.

Ebből érdekes módon mi, magyarok rengeteget profitáltunk, ugyanis 1912-ben az 5., 1924-ben (az Egyiptom elleni meglepetés-, sőt földrengésszerű vereség miatt) a 10., 1936-ban a 14. helyen végeztünk, ám miután a második világháború után a FIFA kitiltotta a játékokról a profikat, 1952-ben Sebes Gusztáv, 1964-ben és 1968-ban pedig Lakat Károly vezetésével aranyérmet nyert a magyar válogatott.

De lettünk bronzérmesek és ezüstérmesek is, azonban 1972 után csak 1996-ban jutott ki olimpiára a magyar csapat, itt Dunai Antal legénysége a rossz keretösszeállítás miatt is nagy csalódást okozott.

Pontosabban: pechünkre az olimpiák két legendás csapatával kerültünk egy csoportba...

1984-re végre feloldották a „profitilalmat”, bár már 1952-ben sem hitte el senki, hogy az Aranycsapat tagjai lelkes amatőrök, ugyanakkor a dél-amerikai és az európai gárdák nem vihettek ki olyan játékost, aki pályára lépett világbajnokságon vagy azok selejtezőin. Később korhatárt szabtak, 1992-től csak U23-as játékosokat nevezhettek, plusz három túlkorost.

A nevezetes 1984-es versengést a franciák nyerték, Magyarországon természetesen készült is a csapatról gombfoci, mint ahogyan korábban a magyar válogatottakról is. A győztes két legjobbja William Ayache és Daniel Xuereb volt, a döntőben vesztes braziloknál szerepelt Dunga, míg az NSZK nem jutott sokra a Guido Buchwald, Andreas Brehme, Frank Mill, Uwe Rahn sorral sem. Dél-Koreában a szovjet Igor Dobrovolszkij, Alekszej Mihajlicsenko kettős győzelemre vezette a szbornaját a selecao ellen, noha ott összeállt a Bebeto, Romário csatársor!

1992-ben nem fért kétség a hazaiak, a spanyolok sikeréhez, nehéz is lett volna nem nyerni a José Amavisca, Santiago Canizares, Abelardo, Albert Ferrer, Pep Guardiola, Mikel Lasa, Luis Enrique, Kiko és Alfonso fémjelezte csapattal, majd Atlantában minden korábbinál jobb mezőny jött össze. Az argentinok a Roberto Ayala, José Chamot, Javier Zanetti, Matías Almeyda, Roberto Sensini, Claudio López, Diego Simeone, Hernán Crespo, Ariel Ortega, Gustavo López, Marcelo Delgado, Marcelo Gallardo sorral sem tudtak diadalmaskodni, a franciák hiába vitték ki Lionel Letizit, Claude Makélélét, Vikash Dhorasoo-t, Robert Pirest, Vincent Candelát, Olivier Dacourt-t, Tony Vairelles-t, Sylvain Wiltord-t és Sylvain Legwinskit, a portugálok Nuno Gomest, a spanyolok Raúlt, Gaizka Mendietát, Fernando Morientest és Danit, az olaszoknál pedig hiába volt ott a védelemben Gianluca Pagliuca, Alessandro Nesta, Fabio Cannavaro és Gianluigi Buffon.

Az egyik elődöntőt a magyar csoportból induló Brazília és Nigéria vívta, Dida, Zé María, Aldair, Flávio Conceicao, Roberto Carlos, Bebeto, Juninho Paulista, Rivaldo, Sávio, Zé Elias, Luizao és a nagy Ronaldo itt, Celestine Babayaro, Taribo West, Nwankwo Kanu, Uche Okechukwu, Emmanuel Amunike, Tijani Babangida, Wilson Oruma, Jay-Jay Okocha, Victor Ikpeba, Daniel Amokachi és Sunday Oliseh ott, az eredményjelzőn meg 4–3 az afrikaiaknak, akik aztán legyőzték nagy csatában a Daniel Passarella által vezetett Crespóékat is.

Az egyre többet kereső profik és az egyre többet költő profi klubok miatt ilyen mezőnyről ma már nem álmodhatunk, hiszen egy-egy futballista havonta már kétmillió eurót is kereshet, ezt nem kockáztatja, a klubok pedig hallani sem akarnak arról, hogy kihagyja egy alkalmazottja a teljes felkészülést és a bajnokság elejét – a kisebb klubok pedig ugyebár ilyenkor vívják életre-halálra a selejtezőiket a nemzetközi kupákban.

2000-ben a Patrick M'Boma, Samuel Eto'o kameruni kettős aranyra vezette övéit Xaviék ellen, a torna gólkirálya Iván Zamorano lett, négy évre rá győztek az argentinok (Roberto Ayala ismét a fedélzeten volt, de a sztár már Carlos Tévez), aztán a címet Lionel Messi és Sergio Agüero, illetve a mögötte sorakozó Ángel Di María, Javier Mascherano, Fernando Gago, Román Riquelme, Ezequiel Lavezzi ötös segítségével megvédték, miközben a brazilok az Alexandre Pato, Diego, Ronaldinho trióval is csak bronzérmet szereztek.

Londonban nagy meglepetésre Mexikó nyert Neymarék ellen, majd legutóbb már aranyérmes lett a selecao, a Gabriel Barbosa, Gabriel Jesus, Neymar csatársorral 11-esekkel legyőzték az utolsó meccsen a jó erőkből álló (Matthias Ginter, Niklas Süle, Lukas Klostermann, Lars Bender, Sven Bender, Julian Brandt, Max Meyer, Serge Gnabry) németeket.

Ahol most nagy a baj, ugyanis a szövetségi kapitány, Stefan Kuntz száz játékost hívott fel személyesen telefonon, és sorra kapta a kosarakat, illetve a labdarúgókat később nem engedték el a nagyobb egyletek, amelyek most az önös érdekek mellett a vírushelyzetre is mutogathattak.

„Januárban összeállítottunk egy százas listát, most ez a tizennyolc játékos maradt” – indokolta az egykori remek csatár, hogy miért utazik minikerettel az ötkarikás nationalelf. Tokióba az 1997. január 1. után született futballistákat lehetett elutaztatni, csapatonként maximum három túlkorossal.

A tornán 16 gárda méri össze az erejét, a házigazda mellé a vén kontinens a francia, német, román, spanyol kvartettet delegálta, Óceánia Új-Zélandot, Ázsia Ausztráliát, Szaúd-Arábiát és Dél-Koreát, Afrika Egyiptomot, Elefántcsontpartot és Dél-Afrikát, a CONCACAF Mexikót és Hondurast, Dél-Amerika pedig Argentínát és Brazíliát.

Izgalmakban nem lesz hiány, a franciák például elvitték magukkal a veterán, már Mexikóban levezető erőcsatárt, André-Pierre Gignacot, a Marseille-ből a minap szintén odaigazoló szélsőt, Florian Thauvint és a „meglepetéstúlkorost”, a Montpellier középpályását, Téji Savanier-t. Mellette az A-csoportban szerepel Japán, tehetséges fiataljai közül páran európai topligákban edződnek, a két túlkorosuk Josida Maja (Sampdoria) és Endo Vataru (VfB Stuttgart), valamint a titkos esélyes Mexikó (a kapuban a veterán Guillermo Ochoával, a keret pedig tele sokszoros felnőttválogatott, 23-24 éves profikkal) és a továbbjutásra esélytelennek tartott Dél-Afrika.

Akad pár Európában edződő játékosa Hondurasnak és Új-Zélandnak, a románok a hazai liga fiataljaira építenek, de elvitték a Sepsivel a nyáron szakító balhátvédet, Florin Stefant túlkorosnak; a könnyű kvartett negyedik tagja a valenciai Li Kang Inre és a bordeaux-i Hvang Ui Dzsóra építő Dél-Korea.

A C-csoportban nem volt ilyen szerencséje a hat angliai játékost felvonultató Ausztráliának és a volt firenzei védővel, Ahmed Hegazival felvonuló Egyiptomnak, ugyanis Argentínával és Spanyolországgal került össze. Az albicelestét az 50 éves Fernando Batista vezeti (ne keverjük őt össze a 2008-as mesterrel, az 1986-os világbajnok Sergio Batistával), szerény reményekkel, mert a csapat két legjobbja a Szpartak Moszkva éke, Ezequiel Ponce és a Brighton középpályása, Alexis Mac Allister (neki az édesapa a 90-es években a Boca Juniorsban játszott, párszoros válogatott).

Bezzeg a spanyolok: Unai Simón előtt a védelemben Óscar Mingueza, Marc Cucurella, Pau Torres, Eric García és Jesús Vallejo is bevethető, a középpályán Marco Asensio, Carlos Soler, Pedri, Dani Olmo és Dani Ceballos szabja a fazont, csak elöl lyukas kissé a keret, Mikel Oyarzabal és Bryan Gil közé jó lett volna egy remek középcsatár. Mondjuk ezt még akkor is, ha a Wolverhamptonba be nem férő Rafa Mir tényleg megrázhatja magát a nyáron.

Csak azért nem kiáltjuk ki máris a spanyolok végső sikerét, mert az André Jardine által vezetett, a klubok ellenállása miatt többszöri kihirdetés során csiszolódó brazil válogatottba sikerült elhozni a már 38 éves, de még mindig jó erőben lévő 118-szoros válogatott Dani Alvest, mögötte a 31 éves Santos Melo lesz a kapus, mellette a Sevilla védelmi oszlopa, Diego Carlos szerepel. A középpályán pazar a választék: Reinier a karmester, mellette a lyoni Bruno Guimaraes és az Aston Villában edződő Douglas Luiz végzi el a piszkos munkát, miközben a Matheus Cunha, Richarlison, Malcom, Gabriel Martinelli csatárnégyes ismerős a Bundesligából, a Premier League-ből és a La Ligából. A Bayer Leverkusen 21 éves csatárát, a korosztályos nemzeti csapatokban rendre villogó Paulinhót a szakértők a torna nagy felfedezettjének várják.

Melléjük került a D-csoportba az esélyesek sorából kiugró Németország (Benjamin Henrichs, Maximilian Arnold, Max Kruse, Nadiem Amiri, Arne Maier, Jordan Torunarigha, Keven Schlotterbeck), az Eric Bailly, Franck Kessié, Christian Kouamé, Max Gradel négyessel bíró Elefántcsontpart és a szokás szerint az esélytelenek nyugalmával induló szaúdiak.

A TOKIÓI OLIMPIA LABDARÚGÓTORNÁJÁNAK PROGRAMJA

JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK
1. FORDULÓ
A-CSOPORT
10.00: Mexikó–Franciaország
13.00: Japán–Dél-Afrika
B-CSOPORT
10.00: Új-Zéland–Dél-Korea
13.00: Honduras–Románia
C-CSOPORT
09.30: Egyiptom–Spanyolország
12.30: Argentína–Ausztrália
D-CSOPORT
10.30: Elefántcsontpart–Szaúd-Arábia
13.30: Brazília–Németország

JÚLIUS 25., VASÁRNAP
2. FORDULÓ
A-CSOPORT
10.00: Franciaország–Dél-Afrika
13.00: Japán–Mexikó
B-CSOPORT
10.00: Új-Zéland–Honduras
13.00: Romána–Dél-Korea
C-CSOPORT
09.30: Egyiptom–Argentína
12.30: Ausztrália–Spanyolország
D-CSOPORT
10.30: Brazília–Elefántcsontpart
13.30: Szaúd-Arábia–Németország

JÚLIUS 28., SZERDA
3. FORDULÓ
A-CSOPORT
13.30: Franciaország–Japán
13.30: Dél-Afrika–Mexikó
B-CSOPORT
10.30: Dél-Korea–Honduras
10.30: Románia–Új-Zéland
C-CSOPORT
13.00: Ausztrália–Egyiptom
13.00: Spanyolország–Argentína
D-CSOPORT
10.00: Németország–Elefántcsontpart
10.00: Szaúd-Arábia–Brazília

JÚLIUS 31., SZOMBAT
10.00, 11.00, 12.00, 13.00: negyeddöntők

AUGUSZTUS 3., KEDD
10.00, 13.00: elődöntők

AUGUSZTUS 6, PÉNTEK
13.00: bronzmeccs

AUGUSZTUS 7., SZOMBAT
13.30: döntő