Csipes Tamara: Ez volt életem lehetősége, ha elszúrom, totális idióta vagyok

– Mekkora lelki többletet adott, hogy végre egyesben is megmutathatta magát az olimpián?
– Rengeteg munkám van ebben az ezüstéremben, amióta a kislányom megszületett – válaszolta Csipes Tamara az interjúzónában még az eredményhirdetés előtt. – Annyira örülök, hogy kaptam egy lehetőséget a kétegységes indulással. Még soha életemben nem tudtam megmutatni nyár végén, hogy mit tudok, mindig tavasszal az öt-tíz fokos márciusban kellett bizonyítanom. Úgy voltam vele, hogy ez életem legnagyobb lehetősége, ha elszúrom, totális idióta vagyok. Ebbe most szívem-lelkem beletettem, ezért is vagyok ennyire boldog. Voltak olyan időszakok, amikor egyáltalán nem érdekelt, amikor nem volt benne a szívem, ebbe most mindent beleadtam

– Nem lehetett egyszerű hosszú éveken keresztül Kozák Danutával harcolni az indulásért.
– Valóban. Nem könnyű mentálisan kezelni, hogy ott van egy ötszörös olimpiai bajnok is a mezőnyben, akivel felnőttem, akivel tizennyolc éves korom óta versenyzek együtt, és midig mögötte voltam. Hihetetlen tehetséges kajakos, sokszor megkérdeztem magamtól, mégis mit érek a második hellyel? Annyira örülök, hogy most az egyszer végre meg tudtam mutatni, lehet, én is érek annyit.

– Miben kellett ehhez előrelépnie?
– Két évvel idősebb nálam, de már ifikortól kezdve megvolt az a szemlélete, amely nekem mondjuk csak hat éve. Szóval fejben mindig le voltam maradva hozzá képest. Az elmúlt évek során azért dolgoztam, hogy utolérjem, és ahol kell, az olimpiai döntőben megmutassam, hogy mit tudok csúcsformában.

– Mire emlékszik vissza a döntőből, mi volt a kulcs?
– Már tavasszal is magamhoz képest jól mentem, az elmúlt egy hónapban meg pláne. Általában a verseny mentális részével szokott problémám lenni, hogy elhiggyem magamról, meg tudom csinálni. Nyugodtan álltam be a rajtgépbe, aztán a rossz rajt után felment bennem az ideg, de tényleg úgy voltam vele, egy életem, egy halálom. Megígértem magamnak, ha az kell a sikerhez, akkor ez lesz az utolsó ötszáz pályám egyesben, az utolsó, amit meg kell csinálni. Sikerült tökéletes pályát mennem, éreztem, hogy közel vagyok Carringtonhoz, de nem mertem gyorsabban menni, nehogy elfáradjak a végére.

– Immár kézzel fogható bizonyítéka van arra, hogy olimpiai ezüstérmes.
– Sajnálom, hogy nincs közönség, mert jó lett volna minél több magyar szurkolóval megosztani – folytatta Csipes már az eredményhirdetés után. – Úgy érzem, minden nyomás egy pillanat alatt elszállt.

– Mi minden volt benne abban a hatalmas ölelésben az édesapjával a partra érve? Volt már ennyire büszke önre?
– Szerintem nem. Már megszoktam, hogy edzőként mindig nagyon kritikus velem szemben, de szerintem ebben az is benne van, hogy a gyerekének mindig a legjobbat akarja. Úgy engedett el a stégről, hogy ne izguljak, én vagyok úgyis a magyar B-egység, de minden nyári pályám baromi jó volt, és nem lesz gond. Tudtam, csak azt kell megismételnem, amit két hete Szolnokon is mentem.

– Utána Medveczky Erika is odament egyből gratulálni.
– Neki is sokat köszönhetek. Rió után felhívott, hogy készülhetnénk együtt, és azóta sokkal könnyebb lejárnom edzésre. Teljesen más úgy készülni, hogy a második családoddal töltöd a napjaidat. Olyan csapatom jött össze, akik tényleg nagyon közel kerültek hozzám. Era nemcsak a társam, hanem nagyon jó barátnőm is. Pupp Noémi olyan, mintha a kishúgom lenne, imádom, és Hagymási Réka meg a világ legédesebb nője. Annyi sok támogatást kaptam tőlük, hogy nagy részük van ebben az ezüstéremben.

– Maradéktalanul tud örülni a második helynek? Ezen a napon Lisa Carrington verhetetlen volt?
– Igen, olyan formában van most, mint Rióban Danuta volt. Öt éve is második lettem a válogatón Dana mögött, és amikor láttam, hogy utcahosszal nyeri a döntőt, apára néztem, és megjegyeztem neki, ha még egy magyar egység indulhatna, lehetne egy második helyem. Azóta bennem volt ez az érzés, amióta megtudtuk, hogy két egység indulhat. Rióban nem kaptam meg a lehetőséget, ezúttal élnem kellett vele.

– Sok olyan pillanat volt, amikor már elkönyvelte, hogy olimpián egyesben nem osztanak önnek lapot?
– Az elmúlt öt évem szépen fel volt építve, egyre jobban mentem. A szülésem után 2019-ben apu azzal indította az első edzést, hogy nem gondolta volna, bármit is csinálok még kajakban. Ebből is látszik, mennyire kritikus és maximalista. Nagyon sok mindenben nehéz anyaként helytállni, de rengeteg pluszt is adott. Főleg mentálisan. Mindig ebben voltak problémáim az élsportban.

– Vegyes érzésekkel készülhetnek a négyes tagjai, mit vár attól a számtól?
– A lányok nevében is mondhatom, hogy mindent meg fogunk tenni a győzelemért. Tudom, hogy csalódottak voltak a bronz miatt, de szerintem mindannyian jó formában vagyunk.