A tokiói versenypálya legtöbb akadályát japán hangulat díszíti – kimonók, egy miniatűr japán palota, és hagyományos ütős hangszerek. Viszont egyik sem ragadja meg a versenyzők és lovaik tekintetét annyira, mint amit a pálya tizedik akadályának kitörője mellé helyeztek. Az olimpikonok egy szűk fordulót követően érkeznek a helyszínre, ahol egy szumós ember nagyságú szobrával szembesülnek – hátulról.
„Ahogyan odakanyarodsz, hirtelen egy hatalmas fickó feneke tárul eléd” – panaszkodott Harry Charles, brit versenyző.
„Nagyon élethű – mondta el izraeli Teddy Vlock a szoborról. –A lovaknak nem tetszik ennek a látványa, amely olyan, mintha ugrás közbe meg akarna támadni” – tette hozzá.
A kritikával a két versenyző nem maradt egyedül, a kedd esti egyéni ugró döntő kvalifikációját követően több versenyző is arról számolt be, hogy a 14 ugrásos pálya tizedik akadálya mellé helyezett műalkotás elterelhette lovuk figyelmét. Néhányan a korlátot is leverték és így már annyi büntető pontot szedtek össze, amennyi megakadályozta őket a döntőbe jutásban.
Persze nehéz tudni, mi zajlik le valójában a lovak fejében. Akadtak versenyzők, akik sokkal inkább azt kifogásolták, hogy a 10. ugrás túl közel van a kanyarhoz. Mások a stadion túl erős kivilágítására, illetve egy szintén díszítőelemként szolgáló cseresznyefára panaszkodtak.
Bármi legyen is a lovak ijedtségének oka, a rutinos olimpikonok számára már nem lehet meglepő, hogy vita övezi a pályák kialakítását: a korábbi játékok is híresek voltak a látványosan megtervezett útvonalakról.