A 9-12. helyért játszhat az ausztráloktól kikapó női válogatott

A mérkőzés előtt reméltük, hogy Merész András szövetségi kapitány igazat mondott, azaz, hogy a hollandok elleni 9–9 után a női válogatott játékosai újra elhitték, lehet keresnivalójuk a világbajnokságon.

„Nem félünk az ausztráloktól" – mondta Szücs Gabriella. A spanyol BEK-győztes Sabadell légiósa még a találkozó előtt mindenkit emlékeztetett arra, hogy az ausztrálok elleni legutóbbi mérkőzésen végig pariban voltunk, csupán apróságok döntöttek az ellenfél javára.

Ez az „apróság" elsősorban az ausztrálok jobb védekezése volt, ami a mostani mérkőzés első negyedében is jellemzően jó volt. Pontosabban, az ausztrálok mindössze annyival voltak jobbak, hogy nem vétettek nagy hibákat. Mi azonban kétszer is nagyon egyedül hagytuk Rowena Webstert, aki öt méterről, senkitől sem zavartatva szerzett könnyű gólokat.

Bujka Barbara révén mi is gólt szereztünk, de az ausztrálok így is 3–1-es vezetésre tettek szert. Ezután azonban rendezte sorait a magyar csapat (az első negyedben még Drávucz Rita szépített), a második negyedben már nem volt jellemző a csapatra, hogy kapitális hibákat vétett volna hátul. Elöl pedig többször is megúsztak a mieink. Elsősorban Keszthelyi Ritát nem tudták semlegesíteni az ausztrálok, a magyar szélső két gólban is jócskán benne volt – egyet maga szerzett, egynél pedig a kipattanó után Tóth Ildikó harcolt ki ötméterest.

Sajnos Kate Gynther és Webster újabb találatával a nagyszünetre visszavette egygólos vezetését az ausztrál csapat, de mindenképpen bizakodhattunk. A harmadik negyedre azonban súlytalanná vált a magyar támadójáték, ami végzetesnek bizonyult. Nem is az ebben a szakaszban kapott három ausztrál gól volt elkeserítő, hanem az, hogy több olyan támadást is vezettünk, amelyben nem lőttünk, vagy csak nagyon kiszorított helyzetből kapura.

Már négy góllal is vezetett ellenfelünk, amikor Merész András időt kért. Ezután Bujka Barbara remek csavarjával háromra zárkóztunk – némi esélyt adva magunknak az utolsó negyedre.

A fizikálisan teljesen elfáradó magyar válogatott ellen azonban okosan, taktikusan ölte az időt Ausztrália az utolsó játékrészben. Gyakorlatilag nem volt esélyünk az egyenlítésre, az hogy végül csak egy góllal kaptunk ki, elsősorban annak köszönhető, hogy a már kiengedő ausztrálok ellen az utolsó percben két gólt is szereztünk.

A megfiatalított magyar válogatott helyenként kiváló teljesítményre képes még a legjobb ellenfelek ellen is, az azonban megfigyelhető, hogy minden meccsen egy-másfél negyednyi időben teljesen gyengévé válik a támadójátéka. Az elkövetkező időszakban ezt a periódust kell minél rövidebbre redukálnia Merész András szövetségi kapitánynak...

A MÉRKŐZÉS ONLINE TUDÓSÍTÁSÁT ITT OLVASHATJA EL!