„Négy héttel ezelőtt egy szokványosnak gondolt vírusos influenza döntött le a lábamról, de ennek a betegségnek a szövődményei miatt még ma sem látogathatom az uszodát. Rövid ideig kórházban is voltam, ám a kezelésnek szerencsére már vége, így most már »csak« pihennem kell. Egyelőre nem úszhatok és szárazföldi edzéseken sem vehetek részt, de próbálom a tőlem telhető legnagyobb türelemmel kivárni azt a napot, amikor ott folytathatom a sportolást, ahol egy hónapja abbahagytam. A családom minden tagja biztat, és igyekszik jó kedvre deríteni, ezen kívül az is nagyon jólesik, hogy Nagy Péter, az edzőm nap mint nap felhív, és kedves szavakkal tartja bennem a lelket” – mondta a névjegyét már a felnőtt mezőnyben is letevő Kapás Boglárka Telekom Sporthír Szolgálatnak, akivel nem először fordul elő hasonló kihagyás.Kapás Boglárka Telekom Sporthír Szolgálatnak, akivel nem először fordul elő hasonló kihagyás.
„Két éve egyszer már voltak hasonlóan rossz élményeim, amikor egy osztálykiránduláson elestem, csúnyán beütöttem a hátamat, megsérült egy bordám és még az izmom is bevérzett. Akkor majdnem négy hétig kellett meglennem úszás nélkül. Az sem volt szívderítő, ahogy a mostani helyzetem sem, de szomorkodás helyett a rám jellemző »örök optimizmussal« próbálom túltenni magamat a nehézségeken. Szerencsére a dániai rövid pályás Európa-bajnokságot pontosan két hónap múlva rendezik meg, ezért úgy gondolom, hogy a több hetes tétlenség ellenére sem kell lemondanom a herningi szereplésről. Nem lesz könnyű behozni a lemaradást, én azonban minden kihívást szeretek, és akkor tudok csak igazán harapni, ha a feladat nem mindennapi.”