Fürjes Balázs: A Duna Aréna a világ legjobb versenyuszodája

Vágólapra másolva!

2017.05.31. 12:21

Címkék

A hétvégén a férfi vízilabda Bajnokok Ligája hatos döntőjével „melegített" a Duna Aréna a másfél hónap múlva kezdődő vizes világbajnokságra. Minden idők eddigi legnagyobb magyarországi sporteseménye előtt Fürjes Balázs kormánybiztost kérdeztük, hogy elégedett-e a főpróbával, az impozáns létesítménnyel.

– Mit tapasztalt, helytállt a Duna Aréna a pólósok csúcsviadalán?
– A vízilabdázók és a közönség van hivatva véleményt formálni, de nekem Kemény Dénes annyit mondott: csillagos ötös. Jólesett. A Duna Aréna, a világ legmodernebb uszodája már februárra elkészült, határidő előtt és költségkereten belül, magyar tervek alapján, magyarok kivitelezésében. Az aréna mindenkié, ez a legfontosabb. A nagyközönségé, a szabadidős úszóké – jövő májustól mindenki előtt nyitva áll a hét minden napján. A családoké és a gyerekeké, hiszen otthona az óvodások és kisiskolások úszásoktatásának. A korosztályos és felnőtt versenyzőké, mert edzőbázisa úszóknak, vízilabdázóknak, műugróknak. No meg persze a szurkolóké, a miénk, hiszen együtt szoríthatunk a magyaroknak, személyesen lehetünk jelen a nagy győzelmeiknél. Ahogyan szombaton, amikor tizenkétezren örültünk a Szolnok káprázatos BL-győzelmének. A hatos döntő meccseit összesen csaknem harmincezren látták a helyszínen. Alaposan teszteltük az akusztikát, rendben volt.

BERNEK PÉTER VÉLEMÉNYE
„A februári átadáson jártam először a Duna Arénában, s több úszótársammal együtt már akkor kipróbálhattam a bemelegítőmedencét. Enyém volt a kilences pálya, elsőként szólítottak a bemutatófutamhoz, ami még különlegesebbé tette az élményt. Már előtte is izgatottan figyeltem az építkezést, de minden várakozásomat felülmúlta az aréna, nemcsak a külső miatt, hanem a hatalmas lelátók a főmedence körül, a kiváló vízminőség, az öltözők, a konditerem, a last call room is nagy hatással volt rám. Azóta többször is arra gurultam kocsival, hogy lássam, hogy szépül a környék, mutat esti fényekben, s mindig megdobban a szívem, amikor belegondolok: hamarosan itt lesz a világbajnokság! Világszerte rengeteg uszodában jártam már Vietnamtól Szingapúron át Floridáig, egyértelműen a legjobb három közé tenném a Duna Arénát. Mivel a BVSC-ben is kiválóak a körülmények, a vébé előtti utolsó hetekben költözünk csak át az arénába, de alig várom, hogy a főmedencében is úszhassak – a bemutató után azért már néhányszor edzhettünk a melegítőmedencében, és mindannyiszor jó érzésekkel szálltam ki a vízből.”

– Milyen visszajelzéseket kapott a résztvevőktől, illetve azoktól, akik már megtapasztalták a Duna Aréna légkörét?
– Azért ha Hosszú Katinka azt mondja, hogy a Duna Aréna ott van a világ első öt uszodája között, ha nem a legjobb, vagy Kemény Dénes a BL megnyitóján úgy fogalmazott, hogy neki megadatott a földkerekség valamennyi nagyszerű vizes létesítményében járni, de ehhez foghatót, ami egyesíti a kiemelkedően szép uszodák és az amerikai NBA-arénák jó tulajdonságait, még nem látott, az örömmel tölt el. Nagy megtiszteltetés az is, hogy a tokiói olimpia szervezőbizottsága Budapestre jött a Duna Arénát tanulmányozni – ezt tekintik mintának a japán high-tech olimpiához. De a legjobban mindig az itt úszó gyerekek és szüleik rácsodálkozása, öröme érint meg. Akkor nagyon érzem, hogy érdemes volt éjt nappallá téve dolgoznunk, a lehető legjobbra törekednünk.

– Hol lehet a Duna Aréna helye a világ hasonló létesítményei között?
– Hosszú Katinka, Kemény Dénes és Julio Maglione, a FINA elnöke egyszerre nem tévedhet. Ez ma a világ legjobb versenyuszodája. A FINA elnöke azt mondta: a budapesti vébé azért is különleges, mert az első világrekord már a verseny előtt és a szárazon megszületett – ilyen gyorsan még soha sehol nem építettek ekkora versenyuszodát. Lassan kezdem elhinni, amit mondanak, de azért várjuk meg a hétvégét – a Budapest-bajnokságon az úszók is tesztelik az arénát, remélem, nekik is tetszeni fog.

– Melyek a legfontosabb további feladatok a vébé előtt?
– Mi, az építők azért felelünk, hogy minden, ami tartósan megmarad Budapesten, rendben elkészüljön. Minden más ideiglenes helyszín biztosítása és a rendezési feladatok a szervezők dolga, most rajtuk a sor. Itt, a Duna Arénánál még kisebb környezetrendezési munkák vannak hátra, építjük a Hajós-, a Széchy- és a Császár-uszodát, illetve a Batthyány téren az óriástorony-ugrás tornyát. Június végére minden elkészül, a budapesti és az angyalföldi önkormányzati beruházások is jól haladnak. Budapest július közepére készen áll, hogy fogadja a világ egyik legnagyobb sporteseményét.

MINDENKI ÉLJE ÁT!
Noha a pólómeccsek helyszíne a Margitsziget lesz a vb-n, azért a világ legjobb vízilabdázói is kipróbálhatták a Duna Arénát a Bajnokok Ligája hétvégi hatos döntőjében, amelyben a Szolnok tizenkétezer néző előtt szerezte meg az aranyat. „Amikor a végén kinéztem, akkor tűnt fel, mennyi ember van itt. Mindenkinek azt kívánom, ha van rá lehetősége, élje át – mondta Nagy Viktor, a Szolnok válogatott kapusa. – Ezért sportol az ember, nem a gyenge meccsek miatt, hanem a kemény mérkőzésekért, és azért, hogy ennyi ember előtt játszhasson. Bármennyire is kemény sport a vízilabda, ez is egy játék, amit élvezni kell.”

– Szóval nincs késés, nincs költségtúllépés?
– Megnyugtathatok mindenkit, szó sincs erről, a Duna Aréna egy közös magyar siker. Fölépítése az összefogásról, a magyar tehetségről és az adott szó megtartásáról árulkodik. 2015 tavaszán egy bátor döntéssel vettünk egy nagy lélegzetet, és beugrottunk a medencébe, a visszalépő mexikóiak helyett vállaltuk a vébérendezést. Betartottuk az ígéretünket, idejében elkészül minden. A Duna Aréna közbeszerzésén a legolcsóbb ajánlatot fogadtuk el, a 49 milliárd forintból 10 milliárd az ÁFA, tehát nem kiadás, 21 milliárd maga az aréna, a többi a tervezés, a bontás, a közmű, a szétszerelés, a végleges kialakítás, a tartalék. Az összeg részeként felépítettünk egy kilométer gátat, ezzel megoldottuk Angyalföld ezen részének eddig hiányzó árvízvédelmét is. Az aréna költsége két év alatt egyetlen fillérrel sem emelkedett. Mindehhez határozott összefogás, együttműködés kellett a legkülönbözőbb szereplők között. Az Országgyűlés minden párt egyetértésével, 97 százalékos többséggel fogadta el az úgynevezett FINA-törvényt, amely gyorsítópályára tette az építkezést a tervezés, a közbeszerzés, az engedélyeztetés egyszerűsítésével, felgyorsításával. Remekül dolgoztunk együtt Tóth Józseffel, Angyalföld szocialista polgármesterével és Tarlós Istvánnal, Budapest főpolgármesterével – köszönet nekik minden segítségért. Ahogy köszönet Gyárfás Tamásnak is, aki nélkül nem kaptuk volna meg a vb-t, és aki az építkezésben is sokat segített. Az összefogás és az adott szó, az ígéreteink megtartása mellett a magyar tehetség a harmadik pillér, hiszen magyar emberek tervezték és építették ezt az impozáns létesítményt. Első városépítő munkám a Papp László-aréna felépítése lehetett a leégett Budapest Sportcsarnok helyén. Ott még a tervezésben angol és amerikai szakemberek segítettek, az építést pedig francia cég végezte. Most, tizenöt évvel később, már saját erőből értünk el mindent. A magyarok összefogása, párosítva a magyarok tehetségével, csodákra képes – és még csak most jönnek a magyar úszók és vízilabdázók, akik biztosan sok örömet szereznek nekünk a nyári világbajnokságon! Igen, ez a munka biztosan megérte a fáradságot!

+++

A PÓLÓSOK MÁR BELAKTÁK

Parádés eseménnyel és a Szolnoki Dózsa-Közgép Bajnokok Ligája-győzelmével avatták fel a vízilabdázók az impozáns Duna Arénát.

A létesítmény hivatalos megnyitójára szombaton került sor, a final sixen pedig nem csupán a magyar csapatok, az elődöntőbe jutó Eger és a BL-t megnyerő Szolnok vizsgáztak jelesre, hanem a szervezők is, akik a 2014-es budapesti Európa-bajnokság és a 2016-os BL hatos döntőt követően újabb pólós csúcseseménynek voltak kiváló házigazdái.

Már az első napon, csütörtökön több mint ötezren követték figyelemmel a helyszínen a negyeddöntő párharcait a Dagály területén rekordidő alatt felépült komplexumban. A pénteki elődöntő és a szombati helyosztók még magasabb nézettséget hoztak: az utolsó napon csaknem tizenkétezren szurkoltak a lelátókon, csaknem harmincezren mentek ki a három nap alatt az arénába, ami szintén rekord – miként a döntő helyszíni nézettsége, hiszen Magyarországon és a Bajnokok Ligája történetében sem volt kíváncsi még annyi szurkoló vízilabda-mérkőzésre.

„Igyekeztünk olyan jegyértékesítési koncepciót megvalósítani, ami segíti a vízilabdabarátokat, hiszen a cél az volt, hogy igazi családi esemény legyen a hatos döntő – mondta Nemcsik Balázs, a Magyar Vízilabda-szövetség ügyvezetője. – A létesítmény még az elmúlt hetekben is építés alatt állt, a beruházókkal együtt a szövetség fontosnak tartotta, hogy mindenki biztonságosan szórakozhasson a hétvégén a Duna Arénában. Kiemelt figyelmet fordítottunk a szórakoztatásra, és eddig soha nem látott technika vonult fel a helyszínen. Négy év alatt immár a negyedik nagy versenyünkre került sor, beleértve a 2014-es Európa-bajnokságot, a masters Eb-t és a BL két hatos döntőjét. Ezúttal a legnagyobb kihívást az új helyszín, a Duna Aréna belakása okozta, amelyet méltóképpen avattak fel a vizes sportágak képviseletében a világ legjobb pólósai. A LEN-események sora 2020 januárjában folytatódik, újabb Eb-vel, ismét a Duna Arénában.”