Oroszország, Olaszország, Kína, Nagy-Britannia.
Anton Csupkov, Federica Pellegrini, Szun Jang és Adam Peaty – hogy csak a legnagyobbakat említsük a sportág nagyhatalmai közé sorolt országok úszói közül.
S hogy miért tesszük?
Ezek az országok mind-mind Magyarország mögött végeztek az úszás éremtáblázatán. Pontosabban: ezek az országok is.
Merthogy hazánkat csupán az Egyesült Államok és Ausztrália előzte meg, ezért ismét kimondhatjuk, amit már évek óta egy-egy világverseny után: Magyarország úszónagyhatalommá nőtte ki magát.
Mi, magyarok, akik hajlamosak vagyunk csak aranyban mérni a sikert (…), a kvangdzsui világbajnokság után kiváltképp nem panaszkodhatunk, hiszen minden érmünk arany!
Négy világbajnoki cím a medencében és egy a nyílt vízen – ennek tudatában nyugodtan hátra is dőlhetne a karosszékében Sós Csaba szövetségi kapitány. De egészen biztosan nem teszi.
Nem, mert a parádés eredmények ellenére maradt bennünk hiányérzet.
Szerettük volna ugyanis a négyszáz vegyes döntőjében, mi több, a dobogóján látni Verrasztó Dávidot, jó lett volna megtapasztalni, mire képes az egészséges Bernek Péter ugyanezen a távon, érmet reméltünk Kenderesi Tamástól is kétszáz pillangón (aztán a pécsi fiú valami egészen mással került a címlapokra…), úgy hittük, Hosszú Katinka kétszáz háton is gyarapítja a kollekcióját, vártuk, hogy Kozma Dominik kétszáz gyorson most aztán tényleg megmutatja, szorítottunk Késely Ajnának a gyorsúszószámokban (két század hiányzott négyszáz gyorson ahhoz, hogy a 17 éves leányzó ne szerepeljen ebben a felsorolásban…), Szilágyi Liliánának kétszáz pillangón, a férfi 4x100-as gyorsváltónak, Cseh Lászlónak kétszáz vegyesen, de…
Nem! Nincs semmiféle de!
Ez a csapat megint fantasztikusan szerepelt, újabb világversenyt zárt le úgy, hogy a kvangdzsui uszodában sorra gratuláltak a magyar szakembereknek és úszóknak. Ne mérjünk mindent csak aranyéremben, még ha az éremtábla harmadik helyét ez a négy világraszóló siker is hozta – vegyük végre észre a valóban értékes világbajnoki döntős szerepléseket, amelyekből azért ismét jócskán volt.
Az olimpia előtt ez igenis biztató, bár óva intenénk mindenkit attól, hogy a kvangdzsui eredményeket rögtön átfordítsa Tokióra.
Mert az teljesen más verseny lesz…