Wladár Sándor: Úgy értesültem, megkapjuk a „valaha volt legjobb juniorvébé” titulust

– Nagy sorozatban van a Magyar Úszószövetség: májusban kezdődött a Bajnokok sorozata, júniusban folytatódott a nyílt vízi világkupaverseny, jelenleg pedig zajlik a Duna Arénában a junior-világbajnokság, és lesz még egy világkupa-viadal is október elején ugyanitt, miközben közreműködtek a sikeres 2027-es vizes vb-pályázat sportszakmai munkájában is. Bírják erővel?
– Maroknyi csapat munkáját dicséri ez a sikersorozat, mert nyugodtan nevezhetjük annak ezeket a rendezéseket – válaszolta Wladár Sándor korábbi olimpiai bajnok, a Magyar Úszószövetség elnöke. – Olyan emberek dolgoznak e csapatban, akiket tényleg nem a pénz, hanem a feladat érdekel: alázattal és szorgalmasan teszik a dolgukat, élvezhetőbbé, látványosabbá akarják tenni az úszást. Már tavaly, a világkupaversenyen szerettük volna különböző látványelemekkel élvezetesebbé tenni az eseményt, de akkor ezt a Nemzetközi Úszószövetség, a FINA még nem engedélyezte – majd a májusi Bajnokok sorozata előtt maga a szervezet kérte a látványelemek beépítését. A junior-világbajnokságra építettünk a nézőtér elé egy folyosót, hogy az úszók a közönség előtt vonuljanak az eredményhirdetésre – ezt most nem engedélyezte a FINA, de biztos vagyok benne, hogy fél év múlva már másként dönt majd. A 2027-es vébépályázatunkban is rengeteg új látványelem van.

– A junior-világbajnokságot meglepően sokan követik, korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy korosztályos világversenyen megteljen az uszoda egyik oldala...
– Százhuszonhat ország 1500 versenyzője és szakembere van itt Budapesten, a verseny alatt 6100 vendégéjszakát fizettek ki az ide érkezők, hat fővárosi szállodát töltöttek meg a résztvevők, akik csak a szállásra és az étkezésre négyszázmillió forintot költöttek. És bár még előttünk van a vasárnapi záróünnepség, úgy értesültem, megkapjuk a „valaha volt legjobb juniorvébé” titulust Julio C. Maglionétól, a FINA elnökétől. Külön öröm, hogy olyan országok úszói is itt vannak ezen a juniorvébén, amelyeket kis túlzással alig találunk meg a térképen – a versenyzők szeretnek hozzánk jönni.

– Akkor most egy büszke elnök nyilatkozik?
– Egy nagyon büszke elnök! Hiszek az önállóságban, bízom a körülöttem lévő szakemberekben. Nem a hatalmat gyakorlom felettük, csak összefogom a munkájukat. Zavaró tényezők persze akadnak így is.

– Mire gondol?
– Például arra, hogy előfordul, hogy a FINA óránként, sőt percenként változtat valamin, még azon is, miként legyen a bevonulás, és van más szervezet is, amely a sportszakmai múltunkat, rutinunkat és tudásunkat kérdőjelezi meg azzal, hogy a szakmai terveket újabb és újabb indokolásokkal, alátámasztott érvekkel kell ellátnunk. Olyanokra kell válaszolnunk, hogy a vidéki tagszervezeteinktől érkező majd' százötven fiatal önkéntesünknek miért van szüksége szállásra a verseny ideje alatt? Tisztában vagyok azzal, hogy fontos szempont a költséghatékonyság, az átláthatóság, ám szeretnénk dolgozni, és ez sokszor nehéz, ha két kör helyett hatot kell futnunk azért, hogy valamit megcsináljunk.

– Ezek után adódik a kérdés: az olimpiai döntőt leúszni volt nehezebb, vagy tető alá hozni egy-egy nagy versenyt?
– Az olimpiai döntőt leúszni azért volt könnyebb, mert Széchy Tamás megmondta, mit kell csinálnom. Sokat dolgoztam azért az aranyéremért, de ott egyetlen feladatom volt, csak azzal kellett foglalkoznom, most pedig legalább hatvan véleményt kell figyelembe vennem egy-egy döntés kapcsán. De ha a koromat nézem, mondhatom: ötvenhat évesen ez legalább akkora terhelés, mint az olimpia előtti edzőtáborozás volt.

– Siker esetén ugyanúgy könnyes lesz a szeme, mint a moszkvai olimpián a dobogó tetején a Himnuszt hallgatva volt?
– Naponta megvívjuk a magunk csatáit, ez hatalmas stresszel jár, de igen, ilyenkor az jut eszembe, hogy ezért érdemes dolgozni és küzdeni. És én már nemcsak a Himnuszt hallom, hanem látom mögötte az elvégzett munkát és a teljesítményt is.

– Sokan mondják, a kicsinyke Magyarországon azért lehet sikeres ez a világon nagynak számító sportág, mert az edzői szürkeállomány kimagasló.
– Nagyon sok edzőnk tényleg komolyan veszi, amit csinál, komolyabban, mint a világ más tájain. Ez egyfelől a múltból fakad: Széchy Tamás és Kiss László megmutatta, hogyan lehet eredményt elérni – elárulom: úgy, hogy belerokkansz a munkába. Emellett ma már többnyire egészséges rivalizálás folyik a mesterek között, hiszen mindenki bizonyítani akar. A harmadik oka, hogy kiváló edzőink vannak, s van jövőkép, amelyet az állami támogatás, vagyis a kiemelt edzői program és az olimpiai járadék jelent.

– Ha még élne Széchy Tamás, csettintene valamire abból, amit most látna a magyar úszósportban?
– Milák Kristófra biztosan csettintene az Öreg. Bár sohasem mondta semmire sem, hogy tökéletes – az olimpiai döntőm után nekem is felsorolta, hol hibáztam, és Darnyi Tamást még a negyedik ötkarikás aranya után sem dicsérte meg –, de azt hiszem, Kristófnak jártak volna az elismerő szavak, ha még élne. Hosszú Katinka előtt is megemelné a kalapját, nemcsak a megszerzett aranyérmei miatt, hanem inkább azért, mert ő maga sem hinné el, milyen edzésmunkára képes Katinka: tágra nyílna a szeme, ha látná, hogyan és mennyit dolgozik. Én már láttam sok mindent életem során, de olyat, amit Katinka művel a felkészülés során, még soha sehol!

JUNIOR-VILÁGBAJNOKSÁG, BUDAPEST
Győztesek és a magyarok eredményei. Fiúk. 50 m gyors. Világbajnok: Vladiszlav Bukov (Ukrajna) 22.13. 50 m hát. Vb: Jan Cejka (Csehország) 25.08. 200 m mell. Vb: Josh Matheny (Egyesült Államok) 2:09.40. 4x200 m gyorsváltó. Vb: Egyesült Államok 7:08.37 – junior-világcsúcs, régi: 7:10.95, Magyarország, 2017, ...6. Magyarország (Zombori Gábor, Pap Bálint, Ulrich Botond, Szabados Bence – Galyassy Szilárd) 7:25.14. Lányok. 400 m gyors. Vb: Lani Pallister (Ausztrália) 4:05.42. 100 m mell. Vb: Jevgenyija Csikunova (Oroszország) 1:06.93, ...8. Békési Eszter (Magyarország) 1:09.06. 50 m pillangó. Vb: Torri Huske (Egyesült Államok) 25.70. 200 m vegyes. Vb: Justina Kozan (Egyesült Államok) 2:11.55