Úszás: a sportvilág eddigi legnagyobb buborékja a budapesti

„Hajrá, magyarok!”

Ez az a mondat, amelyik legfeljebb a televíziók képernyője előtt ülve hangzik majd el a szurkolók szájából a következő két hétben: hétfőn elkezdődik ugyanis Budapesten az úszó, műúszó, műugró és nyílt vízi úszó Európa-bajnokság, és ahogyan azt már megírtuk, hiszen több mint egy hónappal ezelőtt megszületett ennek kapcsán a döntés – nézők nélkül.

Ennek ellenére vagy éppen ezért Fürjes Balázs nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztos ezzel a mondattal indította azt a sajtótájékoztatót, amelyet péntek délelőtt a Duna Aréna előtti nyílt téren tartottak.

A különleges helyszínt, vagyis a nyílt teret természetesen a járványügyi helyzet indokolta – két szempontból is. Egyfelől az ismert okok miatt egyelőre továbbra sem ildomos emberek tucatjait zárt térbe összeterelni, másfelől már „felfújták” a kontinensviadal buborékját, így a Duna Arénába belépnie csak azoknak szabad, akik akkreditáltak, két negatív koronavírusteszttel rendelkeznek, és persze beköltöztek a buborékon belüli szállodák egyikébe.

A buborék egyébként két uszodát (a Duna Aréna mellett a Dagály strandot), a Lupa-tónál kialakított versenypályát, valamint hét szállodát foglal magában, és a lakója két héten keresztül négyezer ember lesz, ezért is fogalmazott úgy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, az orvos-egészségügyi szolgálat vezetője, hogy a sportvilág eddigi legnagyobb buborékja a budapesti.

A járvány, ahogyan az elmúlt 14 hónapban ehhez hozzászokhattunk, sajnos meghatározza az Európa-bajnokságot – például a tekintetben is, hogy ezt a kontinensviadalt eredetileg éppen egy évvel ezelőtt rendezték volna meg.

„A 2020-as esztendőnek úgy futottunk neki, hogy januárban megrendeztük a vízilabda Európa-bajnokságot, amelyet májusban követett volna az úszó, mű­úszó, műugró és nyílt vízi úszó Eb, de utóbbira csak egy évvel később kerülhet sor – ez pedig mindent elmond arról, milyen hónapok vannak mögöttünk – folytatta Fürjes Balázs. – Az Európa-bajnokságok, az összetartozás, az újraindítás nyara következik. A világ öt legnépszerűbb sportágának mondható a labdarúgás, a kosárlabda, a tenisz, az úszás és az atlétika, ám ezek között csak egy olyan van, amelyben a magyarok ott vannak a világ élvonalában, és ez az úszás. Ezért is fontos, hogy a legjobbjaink hazai pályán versenyezhetnek több világsztár társaságában. A külföldi médiaérdeklődés óriási, ezért is jelenthetjük ki, hogy a kontinensviadal megrendezése jó Budapestnek, jó Magyarországnak – húszezer vendégéjszakát jelent a pandémia által padlóra küldött idegenforgalomnak, és lökést adhat a magyar sportnak.”

Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke a lehetőség mellett a felelősségről is beszélt – utóbbit szintén a járványhelyzet teszi a szervezők vállára.

„Rajtunk a világ szeme – fogalmazott Moszkva olimpiai bajnoka. – Tudom, hogy a résztvevők többsége nyűgnek érzi a szigorú szabályokat, a rendszeres tesztelést, ám az Európa-bajnokság kiváló alkalom arra, hogy mindenki hozzászokjon ahhoz, ami a tokiói olimpián várja az indulókat: ott még az itteninél is jóval nagyobb lesz a szigor – szerintem rendkívül fontos, hogy mindenki megtapasztalja, milyen is az élet a buborékban, mert azért nem olyan könnyű.”

A május 10. és 23. közötti budapesti Európa-bajnokságon részvételi rekord várható, ötven ország jelezte érkezését (ez 1100 versenyző indulását jelenti a négy szakágban), ám könnyen elképzelhető, hogy az Európai Úszóliga (LEN) mind az 52 tagállama képviselteti magát a magyar fővárosban, mert Bosznia-Hercegovina és Montenegró is bejelentkezett az Eb-re, ám a versenyzőket még nem regisztrálták az internetes felületen.

A kontinensviadal hétfőn a műugrók és műúszók küzdelmeivel kezdődik el a Duna Arénában, szerdától a nyílt vízi úszók is színre lépnek, majd a második héten az úszóké lesz a főszerep.