Úszás: Csik Ferenc olimpiai bajnok tiszteletére létesítettek emlékhelyet Kaposváron

A kaposvári születésű sportoló, orvos emlékhelyét – szobrának megkoszorúzását követően – a hétvégén zajló 53. Csik Ferenc-emlékverseny egyik programjaként avatták fel a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnökének jelenlétében.

Wladár Sándor MÚSZ-elnök, szintén korábbi olimpiai bajnok úszó köszöntőjében felidézte: élete első serlegét éppen egy Csik Ferenc-emlékversenyen szerezte meg nyolcévesen, Kaposváron. Kiemelte: Csik Ferenc rövid, ám annál eredményesebb pályafutása példaként szolgálhat a mai fiatalok előtt. Hozzátette: nemcsak az országban, de a világban is párját ritkítja az olyan színvonalú emlékhely, amelyet ma adhatnak át a nagyközönségnek.

Szita Károly, a somogyi megyeszékhely polgármestere rövid beszédében köszönetet mondott Csik Ferenc unokájának a felajánlott személyes tárgyakért, relikviákért, és elismerően szólt az emlékhely létrehozásához szakmai segítséget adó Rippl-Rónai Múzeum munkatársainak munkájáról.

Csik Ferenc 1913-ban, Kaposváron született. Középiskolai tanulmányait Keszthelyen végezte, majd fővárosi orvostanhallgatóként a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club színeiben vált ismert sportolóvá. Kezdetben vízilabdázott, ahol felfigyeltek kiváló mozgására, tehetségére, majd az úszás felé irányították.

Az 1934-ben rendezett Európa-bajnokságon a 100 m-es gyorsúszásban és a 4x200 m-es váltó tagjaként aranyérmet nyert, 1935-ben pedig Európa-csúcsot is tartott. Csik Ferenc 1933 és 1938 között 13 alkalommal nyert magyar bajnokságot, az 1936-os, berlini olimpián pedig a 100 m-es gyorsúszás döntőjében az addig veretlen, jóval esélyesebb japánok legyőzésével – Hajós Alfréd és Halmai Zoltán örökébe lépve – olimpián is győzni tudott, illetve tagja volt a harmadik helyezett 4x200 méteres gyorsváltónak is.

Később úszókapitánnyá választották, és egy ideig a Képes Sport magazint is szerkesztette. A világháborúban katonaorvosként szolgált, a magyarországi harcok utolsó napjaiban, bombatámadásban vesztette életét 1945-ben.