Elnöki beszámolójában Wladár Sándor szerdán a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) margitszigeti székházában összefoglalta az elmúlt hónapok történéseit, kiemelve, hogy a hazai rendezésű vizes világbajnokságot a nemzetközi szövetség (FINA) minden idők legjobb vb-jének minősítette. Emellett az elnök elmondta azt is, hogy „a nyári eseményeken kifejezetten jól szerepeltünk, különösen a juniorversenyeken, hiszen a korosztályos kontinensviadalon az első, a vébén pedig a második helyen végeztek medencés úszóink az éremtáblázaton, a nyílt vízi versenyzőink pedig a világbajnokság legeredményesebbjei lettek. Azt hiszem, ilyenre még nem volt példa, vagyis nyugodtan kihúzhatjuk magunkat.”
Wladár Sándor a közelmúlt után rögvest a jövőre figyelt és figyelmeztetett:
„Szerintem a magyar sport a rendszerváltozás óta a legnagyobb kihívás előtt áll az egyre emelkedő energiaárak miatt. Rengeteget kell dolgoznunk, lobbiznunk, hogy az uszodák nyitva maradjanak. És látjuk, hogy ez miért életbevágó: a Covid-lezárások miatt már a cápakorosztályban harmadannyi versenyző maradt, mint a megelőző években – ha most is hasonló helyzet alakulna ki, az hosszú távon beláthatatlan károkat okozna a magyar úszósportnak.”
Az, hogy ezúttal a decemberi melbourne-i rövid pályás világbajnokságon csak minicsapat (Jakabos Zsuzsanna, Szabó Szebasztián) képviseli hazánkat, nem a spórolás eredménye – Sós Csaba kapitány a távolság és az akklimatizáció miatt sem tartja indokoltnak a részvételt: „Másfél év múlva is rendeznek világbajnokságot a nyári fukuokai után, vagyis ez az utolsó nyugodt felkészülési időszak, amikor olyan munkát lehet végezni, amellyel szintet is lehet lépni.” |
Az elnök arról is beszélt, hogy az edzőtáboroztatás és versenyeztetés terén is újfajta támogatási rendszert kell kialakítaniuk, hiszen a repülőjegyek árai és a szállásköltségek is emelkedtek, amit jól mutat, hogy a három nagy verseny (a római Eb, a limai és seychelles-i junior-vb) több mint százmillió forintot emésztett fel.
„Igyekszünk olyan szisztémát kidolgozni, hogy a válogatottak és az utánpótlás érdeke ne sérüljön” – mondta Wladár Sándor.
A MÚSZ információs bázisában az ország összes uszodája szerepel – eszerint körülbelül 50 százaléknál vehető biztosra, hogy nem zár be, a másik felénél a fenntartók ezután hoznak döntést.
Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az elnökség tagja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként rövid összefoglalót adott arról, milyen dilemmával néznek szembe a települések, ugyanakkor hangsúlyozta, az önkormányzatok többsége elkötelezett amellett, hogy a létesítményeket a lehető legtovább nyitva tartsa.
Szentpáli Gábor, a BVSC ügyvezető elnöke a Szőnyi úti létesítmény gazdájaként néhány döbbenetes adatot osztott meg a jelenlévőkkel, illetve rövid áttekintést adott arról, hogy megfelelően képzett és tapasztalt üzemeltetési csapattal rendkívüli megtakarítás érhető el. Mint mondta, a BVSC-ben 800 ezer kilowattóra áramot fogyasztanak egy évben, miközben akad olyan vidéki uszoda, amely feleakkora, és mégis 1.4 milliót „eszik meg”.
A MÚSZ hamarosan útmutatót állít össze az uszodák üzemeltetőinek arról, melyek a legfontosabb lépések, amelyekkel jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás anélkül, hogy a sportolás minőségének romlását eredményezné.
A Forbes információi szerint Balatonbogláron az Urányi János Sport és Szabadidő Központ, Győrben az Aqua Sportközpont és a Magyar Vilmos Uszoda, Dunabogdányban a Városi tanuszoda, Csepelen a strandfürdő, Székesfehérváron a Köfém tanuszoda zárt be eddig – utóbbi kivételével valamennyi esetben határozatlan időre. Budapesten a Városmajori uszoda, valamint a MOM sportközpont január 3-tól három hónapig zárva tart. |