Nyílt vízi úszás: Rasovszky Kristóf tanul és úszik

– Indul a nyílt vízi szezon, mégpedig az eilati Európa-kupa-versennyel, amelyen csütörtökön öt, szombaton tíz kilométeren versenyeznek. Kellően kiéhezett már?
– Nagyon várom már, hogy versenyezzünk, hogy lássuk, hol is tartunk. Bár másfél hete indultunk a medencés hosszú­távúszó országos bajnokságon, valójában a nyílt vízen tudjunk ezt felmérni, itt derül ki, mi megy, de az is, min kell változtatnunk. A medencében úszott idők inkább csak támpontokat adnak – válaszolta Rasovszky Kristóf (Balaton ÚK Veszprém).

– Az ön esetében is, hiszen úgy hírlik, az egyetemi tanulmányait előtérbe helyezte az elmúlt hetekben, hónapokban.
– Ha minden jól megy, az utolsó két félévemnek vágtam neki az egyetemen, és a villamosmérnöki karon, ahol tanulok, van három olyan tantárgyam is mostanság, amelyikre be kell járnom, hiszen a méréseket csak a laborban tudom elvégezni, és ezeket az óráimat megpróbáltam „megpörgetni” azért, hogy amikor március végén Belekbe utazunk edzőtáborba, már nagyobb részét teljesítsem a kötelességeimnek. A cél az, hogy májustól ismét csak az úszás legyen az életemben.

– Nem túl kockázatos ez a döntése alig másfél évvel az olimpia előtt?
– Gondolkoztam rajta, hogy passziváltatom a félévemet, aztán mégis inkább úgy döntöttem, hogy csinálom tovább. Már csak azért is, mert az első körös kvalifikáció annyiban lett nehezebb, hogy a korábbi szabályokkal ellentétben a nyári, fukuokai világbajnokságon nem tíz úszó szerez kvótát, hanem csak az érmesek, a második kör viszont könnyebbé vált, hiszen a februári, dohai vébén tizenhárom indulási jogot osztanak ki. Igaz, hogy az egyetemi tanulmányaim miatt kicsit feszesebbé vált a napirendben, de nem érzem úgy, hogy gondot okozna a felkészülésemben. Azáltal, hogy jobban be kell osztanom az időmet, összeszedettebb is vagyok, jobban odafigyelek az étkezésemre, a pihenésemre, és minden egyéb­re. Mondhatnám úgy is, kevésbé vagyok kelekótya.

– A másfél hete megrendezett medencés hosszútávúszó országos bajnokságon tíz kilométeren a harmadik, ezerötszáz méteren a második helyen végzett, az edzője, Szokolai László azt nyilatkozta, Rasovszky Kristóf úszásán látszik a sok egyetemi elfoglaltság. Ez mit jelent?
– Mindössze annyit, hogy a tíz kilométeres úszásom második fele lassúbb volt, mint amire számítani lehetett, de még így sem mondhatjuk rossz úszásnak, hiszen pályafutásom második legjobb idejét úsztam medencében tíz kilométeren az ob-n. Az igaz, hogy az elmúlt hetekben a két edzés között nemigen tudtam pihenni, jobbára az egyetemen voltam, és ezek a hiányok összeadódtak. Az egyetem leginkább az agyamat terheli meg, viszont az egészet egyben nézve tényleg nincs gond, tudom, mit csinálok.

– És ha egyben nézzük az egészet, mint mond, hol tart most a felkészülésben?
– A múlt év végén hosszabb pihenőt kaptam, mint korábban, így a január azzal telt el, hogy visszatérjek – ezek után nem panaszkodhatok, hiszen az időeredményeim azt mutatják, jól állunk. Az előző szezonkezdéshez nem hasonlítom a mostanit, mert akkor nagyon jókat mentem a medencében, több távon egyéni rekordot javítottam. Egyáltalán nem baj, hogy még nem tartunk itt, talán jobb, ha szép lassan érem utol magam, mert akkor a legfontosabb versenyeken lehetek a legjobb formában.

– Jó ideje visszatérő kérdés az ön esetében: tényleg nem frusztrálja, hogy a fiatal Betlehem Dávid egyre jobb és jobb, ahogyan mesélte korábban, az edzéseken is rendre kikap tőle?
– Ezen a téren jobban állok, mint tavaly, az edzéseken már pozitív a mérlegem vele szemben – úgy látszik, ez így működik kettőnk esetében: amikor Dávid szinte mindig megvert az edzéseken, a versenyeken én végeztem előrébb, most, hogy fordult a kocka a mindennapokban, ő a jobb a versenyeken. De nem vagyok az az ember, aki emiatt nem marad jó viszonyban a másikkal, az, hogy ő egyre jobb, nem azt jelenti, hogy én nem fejlődöm.

– Azt is elárulta korábban, hogy úgy tervezik, Fukuokában együtt állnak a dobogóra, így az érem mellett mindketten kvótát szereznének. Gyakori téma a veszprémi uszodában Párizs?
– Ha nyári világbajnokság kerül szóba, rögtön kapcsolódik hozzá a kvótaszerzés is, vagyis máris Párizsnál tartunk. Nem ezzel kell persze kelni és feküdni, hiszen egyelőre nem az olimpia a következő lépés, de jó, hogy ott van a fejünkben – kizárni amúgy sem lehet, hiszen alig több mint egy év múlva kezdődnek a játékok.