Nyílt vízi úszás: Betlehem Dávid Párizzsal fekszik és kel

K. E.K. E.
Vágólapra másolva!
2023.06.14. 09:54
null
Betlehem Dávid már a legjobb nyílt vízi úszók közé tartozik, de a medencés szakágról sem mondott le (Fotó: Szabó Miklós)
Mindkét számot megnyerte a hétvégi szegedi nyílt vízi országos bajnokságon, ám mellette a medencés úszást sem engedné el – utóbbiban van már olimpiai A-szintje is.

– Érett már?
– Még csak félig vagyok az – válaszolta Betlehem Dávid (Balaton ÚK Veszprém), aki a hétvégén 10 kilométeren és 1500 méteren is magyar bajnoki címet szerzett a Maty-éren, mellette pedig a szóbeli érettségire készül.

– Hogyan tud mindkét fronton helytállni?

– Igyekszem a két edzés közé besűríteni a tanulást, ha pedig elcsúszom kicsit, akkor éjszakázom. Mivel az írásbeli vizsgáim jól sikerültek, valamivel nyugodtabb vagyok, igyekszem nem háttérbe szorítani az úszást.

– Valamiért az az érzésem, hogy sokat éjszakázik…
– Nem jár messze az igazságtól. Szombaton Belgrádban versenyzünk az Európa-kupa újabb állomásán, aztán néhány éjszakát még rászánok az érettségire, június 21-én vizsgázom. Utána már tényleg az úszásé lesz a főszerep.

– Az eredmények azt sejtetik, hogy jó formában van.
– Egyre jobb formába kerülök. Az áprilisi országos bajnokság után „megtalált” egy kisebb betegség, de lassan összeszedem magam, és ez már látszott a hétvégén Szegeden is. Már csak az kell, hogy a júliusi világbajnokságra összeálljon minden.

– Amelynek titkos tervekkel vág neki, vagy esetleg elárul valamit belőlük?
– Az egyéniről inkább nem mondanék semmit, a váltóval viszont szeretnék most már aranyat ünnepelni Fukuokában: az elmúlt években „körbelövöldöztük” az első helyet, ideje felállni a dobogó tetejére.

– Kétségkívül különleges a szituáció, hiszen a váltóba a válogatón beverekedte magát Fábián Bettina, aki történetesen az ön párja.
– Nagyon jó, hogy Bettivel a versenyeken segíteni tudjuk egymást. Figyelünk a másikra, ha valamelyikünknek nehézsége van, átlendítjük rajta. A váltó tagjaival, Rasovszky Kristóffal és Olasz Annával barátok vagyunk, így, hogy a szerelmem is a csapatban van, csak még jobb minden.

– Bár az egyéni kapcsán titkolózik, idézném Rasovszky Kristófot, aki az év végén azt mondta, ha már 2022-ben nem sikerült együtt felállniuk a dobogóra, legyen ez a cél a vébén – mint ismert, Fukuokában az érmesek párizsi kvótát szereznek.
– Jó lenne, ha mind a ketten megszereznénk a kvótát, de ha csak egyikünknek sikerül, már az is nagy szó. Fél lábbal már ott vagyunk Párizsban, hiszen mindkettőnknek van A-szintje a medencében, de nyílt vízen is szeretnénk kvótát szerezni, és jó lenne már az első körben hozzájutni, mert akkor jövőre nem kellene többször is csúcsformát időzíteni.

– Az elmúlt időszakban egyre többször megelőzte Rasovszky Kristófot, aki rendkívül szimpatikusan fogalmaz: a „kisgyerek” felnőtt és beérett.
– Nagyon boldog vagyok, hogy amikor a klubváltás mellett döntöttem, Veszprémben szó nélkül befogadtak. Senki sem tudta, mi lesz belőlem, mert előtte kihagytam fél évet, de mostanra felértem Raso mellé, ő pedig már többször megmutatta, milyen remek ember, hiszen elmondta, ez nem zavarja, sőt, úgy véli, többet is elérhetek, mint amit eddig ő.

– Tényleg ennyire jóban vannak?
– Igen. Mindkettőnknek jó, ha együtt vagyunk a legjobbak között, ráadásul az edzéseken is tudjuk egymáshoz mérni magunkat, és persze a versenyeken is mindig számíthatunk a másikra.

– Még abban a kiélezett szituációban is, ha az etetés során malőr csúszik be. Elmeséli, mi is történt a világkupa-sorozat olaszországi állomásán?
– Szokolai Laci bácsi, az edzőnk etetett minket azon a versenyen, a bot végén két pohártartó volt, és amikor kivettem az egyik poharat, levertem a másikat – Kristófét. Így aztán ittam egy kortyot, bevártam őt, és odaadtam neki a frissítőt.

– Nem biztos, hogy mindenki ezt tette volna, pláne hogy pozíciókat és időt veszített a várakozással.
– Nekem ez nem volt kérdés. Nyilvánvalóan kell hozzá empátia, sportszerűség, de ha már egy poharat levertem, nem az a természetes, hogy a másikban lévő frissítőt elfelezzük?

– A nyílt vízről menjünk be kicsit az uszodába, merthogy Sós Csaba, a medencés úszók kapitánya jó ideje ismételgeti, hogy Betlehem Dávidról nem szeretne lemondani.
– Én sem szeretnék lemondani a medencés versenyekről. Egyrészt, mert szeretem, másrészt, mert vannak terveim, vágyaim ezen a téren is. Kíváncsi vagyok, e tekintetben hogyan sikerül majd a világbajnokság: sok múlik azon, mennyire leszek képes ésszel versenyezni.

– Ez mit jelent?
– Nem szabad túlságosan izgulnom, nem szabad túl merész célokat kitűznöm magam elé, mert összenyomnak. Mármint a medencében. Mert nyílt vízen azért nagyjából tudom, mit kell csinálnom, ráadásul ott, ha rontok, van időm korrigálni.

– Sokszor eszébe jut már Párizs?
– Napközben csak Fukuoka jár a fejemben, aztán estére beugrik Párizs is. Illetve ez úgy igaz, hogy Párizzsal fekszem és kelek.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik