Úszás: Értsük meg Milák Kristófot! – Virth Balázs

– Néhány napja hallhattuk, amint Milák Kristóf maga jelentette ki, hogy nagyon elfáradt, ezzel párhuzamosan viszont közeledik az év legfontosabb versenye, a júliusi fukuokai világbajnokság. Hogyan készülnek rá?
– Kristóf nélkül, aki valóban elfáradt – mentálisan és fizikailag is. Pihenőre van szüksége – mondta Virth Balázs, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó edzője.

– Ez mit jelent?
– Többször beszélgettem Kristóffal, az utolsó két alkalommal pedig már értettem, miről beszél. Felfogtam, hogy amellett, hogy kiváló úszó, ember is. Nem találok kivetnivalót abban, hogy egy ilyen karrierben, ilyen sűrű évek és azok után, hogy mindent megnyert, pihenni szeretne. Ráadásul egy olyan szezon végén járunk, amelyben sokat vállalt, s így, hogy egy év múlva olimpiát rendeznek, talán még inkább érthető, mi is zajlik Kristófban. Szerintem mindazok, akik eddig szurkoltak neki, szintén megértik őt.

– Azt mondta az imént, hogy ön sem értette elsőre.
– Idő kellett hozzá, ez kétségtelen, valahogy megérett bennem ez a folyamat.

– Hogy zajlott az utolsó beszélgetésük, mert ha jól sejtem, ott mondatott ki valami fontos?
– Végighallgattam Kristófot, akivel direkt nem az uszodában találkoztunk: ha Milák Kristóf feltűnik valahol, mindenki csak azt nézi, hogy egy világklasszis úszó, abba kevesen gondolnak bele, mit is érez belül, milyen állandóan arra a kérdésre válaszolni, hová juthatsz még el, s milyen mindig megfelelni az elvárásoknak. Amíg beszélt Kristóf, még inkább felfogtam, nem lehet könnyű neki, így aztán azt mondtam neki, döntsön bárhogy is, én mellette állok. És nem mint az edzője, hanem mint ember. Úgy éreztem, ha elengedem őt pihenőre, azzal terhet veszek le a válláról.

– Azt hetek-hónapok óta hallani az uszoda berkein belül, hogy nem élnek egyszerű időszakot: ebben mi volt a legnehezebb? Az, hogy benne volt a pakliban, hogy így dönt Milák Kristóf, vagy hogy billegett két út között?
– Az utóbbi sokkal nehezebb volt. Az áprilisi kaposvári országos bajnokságon Kristóf 1:52-t úszott kétszáz pillangón – félgőzzel. Ha kicsit jobban odateszi magát, egy másodperccel jobbat megy, márpedig 1:51-gyel világversenyt lehet nyerni. Vagyis ott volt benne akkor a lehetőség, csak éppen valami más hiányzott. Fájó tudomásul venni, hogy kihagyunk egy világbajnokságot, ám van ennek egy másik oldala is, hiszen könnyen lehet, ha „erőszakkal” végigviszem az éven, azzal az olimpiát kockáztatjuk.

– Mindketten megszenvedték a döntést?
– Tipródtunk rendesen, ám azt éreztem, azzal, hogy megbeszéltünk és kimondtunk mindent, Kristóf megkönnyebbült. Ahogyan én is.

– Nem példa nélküli ez a döntés, hiszen az amerikai klasszis, Caeleb Dressel tíz hónapot hagyott ki hasonló okok miatt.
– És még sorolhatnánk a neveket. Engem egyébként egy interjú gondolkoztatott el igazán, akkor sok mindent átértékeltem: Cseh László beszélt arról, milyen jól jött volna neki a pályafutása során egy-egy hosszabb pihenő, mert akkor képes lett volna megújulni.

– Nem nehéz a visszatérés egy hosszú leállás után?
– De, az, csakhogy Kristóf még fiatal, neki ez nem jelenthet gondot.

– Vagyis azt várjuk, hogy Milák Kristófnak ismét hiányozzon az úszás?
– Azt, igen. Az sem biztos, hogy egyáltalán nem úszik a pihenője során, majd meglátjuk.

– Azt értem, hogy megértette Milák Kristófot, mégis: nem fáj, hogy lemondtak egy világbajnoki aranyról?
– A világbajnoki győzelem ebben a történetben csak egy kis részlet, ráadásul látva Kristóf őrlődését, egyáltalán nem fáj. Ahhoz, hogy jó munkát végezzünk, s hogy eredményesek legyünk, egy kiegyensúlyozott ember kell. A csapatomban azért maradtak még úszók, sőt, nem dolgoztam még ennyi úszóval együtt soha – ők elszántan dolgoznak, Kristóffal pedig abban maradtunk, hogy szeptemberben találkozunk, döntsön bárhogy is a folytatás kapcsán.