Címlapsztori: Egerszegi, Darnyi, Wladár – tíz olimpiai arany Putnokon

MÚLT, JELEN, JÖVŐ – szeretjük a hangzatos kijelentéseket, ám ezen a hideg novemberi reggelen a felismerés valóságos: a Duna Aréna parkolójába sorban gördülnek az autók, bennük a jelenkor kiválóságaival, akik „természetesen” edzésre igyekeznek, mellettük érkeznek a korábbi klasszisok, az utóbbiakkal indulunk a legfiatalabbakat meglátogatni.

Olimpiai bajnokaink amúgy aranyérmeik számához igazodnak, már ami a „befutást” illeti, hiszen Egerszegi Krisztina az első, őt Darnyi Tamás követi, aztán feltűnik a színen Wladár Sándor is – még az utóbbi is bőven szintidőn belül, hiába no, egyfelől le sem tagadhatják, hogy a hajnali kelések határozták meg életük első szakaszát, másfelől elhivatottságukat is egyből bizonyítják: mindhármuknak fontos a két évvel ezelőtt elindított Úszó Nemzet Program.

Az úti cél ezen a napon Putnok.

A település 2022 februárjában csatlakozott a programhoz, amelynek egyébként már Európa-szerte a csodájára járnak – ez sem hangzatos kijelentés: a program valóban nagyon profin van kitalálva és felépítve, ma pedig már rendkívül jól szervezetten működik, amiről hamarosan saját szemünkkel is meggyőződhetünk.

Már persze csak azután, hogy úgy istenigazából felébredtünk az út során: az első száz kilométeren nagy a csend az autóban, bajnokaink nem hozzák a máskor megszokott formájukat. Leginkább hallgatnak.

„Én sosem voltam reggelente az a beszédes fajta” – jegyzi meg Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás pedig bólogatva helyesel.

Úgyhogy hallgatunk mindannyian még jó darabig, aztán ahogy közeledünk Putnokhoz, kezd mindenki felélénkülni.

Megtudjuk, hogy ide már visszatér az Úszó Nemzet Program nagykövete és állandó társa, vagyis az Egerszegi, Darnyi duó – ők ketten egyébként minden héten ott vannak valamelyik helyszínen, de mert szerencsére egyre nő a programhoz csatlakozó települések száma, így nem állandó vendégei egy-egy uszodának.

Ismerni persze ismerik őket mindenütt, bemutatkozniuk sehol sem kell.

Vagyis ez valójában úgy igaz, hogy az oktatók ismerik őket mindenütt – a gyerekek már kevésbé, így aztán nagy szemekkel merednek a putnoki kicsik, amikor a bemelegítés során azt hallják, hogy „A két bácsi és a kék pulóveres néni régen nagyon-nagyon jól úszott, most pedig eljöttek hozzátok, hogy megnézzék, ti mennyire vagytok ügyesek a vízben.”

A bácsis-nénis fordulatra nem számítottunk, így mi csak pislogunk, a két bácsi és a kék pulóveres néni viszont csak mosolyog – utóbbi elárulja, bár nem érzi magát öregnek, elfogadja, hogy a kicsik szemében ő már csak egy néni.

„Ez engem nem zavar, bárhogy is nézzük, lassan ötvenéves vagyok. Nem érzem magam néninek, de elfogadom, hogy a korosztályukhoz képest az vagyok” – mondja az ötszörös olimpiai bajnok „néni”.

A kismedencében időközben előkerülnek a segédeszközök, ennek kapcsán Krisztina megjegyzi: „Az én időmben ilyenek még nem voltak. Én csak arra emlékszem, hogy az első hónapokban leginkább csak a babámat úsztattam a medencében…”

Aztán arról beszél, mi ennek a programnak az egyik lényege: a sok száz oldalas szakmai rész persze fontos, ám legalább ennyire, hogy minden gyerek más és más, így aztán már ott különbségek lehetnek, ki mennyire érzi természetes közegének a vizet.

Ne feledjük azt sem, hogy ezúttal olyan térségben járunk, ahol nem feltétlenül az uszodai világ a természetes közeg, hiszen még csak az sem mindennapos, hogy fürödni tud a gyerek…

Az utóbbiról több történetet is megosztanak velünk a kicsiket kísérő pedagógusok – de az, hogy az alapvető higiéniai követelményeket megtanítják a gyerekeknek, ugyanúgy hozzátartozik az Úszó Nemzet Programhoz, mint az egységes felszereléscsomag, amit minden gyerek ingyen megkap.

A program oktatói szintén egységes csomagot kapnak: tudásanyagot, amelynek segítségével az ország összes pontján tulajdonképpen ugyanolyan módszerek alapján taníthatják a gyerekeket. Az Úszó Nemzet Program szakmai vezetője Szájer Péter – aki szintén járja az országot, gyakorta éppen az Egerszegi, Darnyi párossal együtt, s minden egyes látogatás végén leül az oktatókkal egy szakmai beszélgetésre – ezúttal szinte csak dicsér. Nem felejti el megjegyezni, hogy míg az előző ittléte végén bizony akadtak hiányosságok és megbeszélnivalók, ezúttal láttak előrelépést, azt, hogy a program, az oktatók és a gyerekek eggyé váltak, de legalábbis egyfelé tartanak.

A szakmai megbeszélés előtt azért még történik egy s más a putnoki uszodában.

Például az, hogy bajnokaink beállnak a gyerekek közé a bemelegítésre („Ilyen azért nem sűrűn fordul elő” – mosolyognak mindhárman), aztán Egerszegi Krisztina az egyik tanítónőt hallgatja – a putnoki mindennapokról, a hátrányos térség, a hétköznapok nehézségei által előidézett helyzetekről, de hasonlókról számol be nekünk Kalmár Ildikó pedagógiai asszisztens is: „A gyerekek nagyon szeretnek úszni járni, emellett nemrég indult az iskolánkban a birkózás is. És ha végeztünk az uszodában, az ebéd után a gyerekek néptáncórára mennek.”

A tanulás mellett tehát a sport lehet, amelynek segítségével a fiatalok kitörhetnek innen, ám erre – sajnos – még kevés a példa.

Arra már annál több, hogy a gyerekek pusztán azért (is) félnek eleinte a víztől, mert a szüleik még sohasem voltak uszodában…

Pedig már csak a Sajó közelsége miatt is fontos, hogy mindannyian megtanuljanak úszni, s ezért Putnokon mindent meg is tesznek az oktatók.

„Ő a mi Krisztinánk!” – mutat rá egy kislányra az egyik oktató.

Egy kislányra, aki másik három társával a mély vízben tempózik.

Mivel háton úsznak, a két „pulóveres bácsi” is felélénkül, Wladár Sándor egyenesen követi a parton a kis Krisztinát, aki gyönyörű karmozdulatokkal halad faltól falig.

Kalmár Ildikó elárulja nekünk, hogy a kislányt nevelőszülők nevelik a testvérével együtt, aki szintén itt van az uszodában, a kismedencében ismerkedik a sportág alapjaival.

A kis Krisztina viszont a 14 kiemelt gyerek közé került néhány hónappal ezelőtt – ők hetente kétszer délután is itt vannak a putnoki uszodában. Hogy meddig jutnak, lesz-e belőlük nagy bajnok, nem tudjuk, de hát az Úszó Nemzet Programnak nem is az a lényege, hogy klasszisokat adjon a sportágnak.

Ettől persze még feltűnhet egy-egy tehetség, s ahogy szélesedik a bázis, ahogy nő a programban részt vevő települések és gyerekek száma, ennek is egyre nagyobb az esélye.