Száz éve avatták fel a budapesti Császár uszodát
A mai Császár-Komjádi Sportuszoda egyes épületrészei korábban a Császár fürdő részét képezték, ezért nevében továbbra is őrzi az egykori, történelmi fürdő emlékét. A Császár fürdő Budapest egyik legrégebbi fürdője volt, a gyógyforrásait már a római Claudius császár korában is ismerték és használták fürdő- és ivóvízként egyaránt. A török hódoltság idején a budapesti fürdőket különösen nagy népszerűség övezte, Veli bég itt építette meg korának legszebb fürdőjét az 1570-es években. Buda 1686-os felszabadulását követően a fürdő több tulajdonosváltás után a kincstár birtokába jutott, „Thermae Regiae Majoros” néven ismerték, majd Kaiser bad, azaz Császár fürdő néven említették. A Császár fürdő 1806-ban nyílt meg, a Betegápoló Irgalmasrend kórházként üzemeltette.
A fürdőt a XIX. század második felében alakították át, márványfürdő, női és a férfiuszoda épült, emellett itt működött az egyik első budapesti gőzfürdő, amelynek bevételéből működtették az Irgalmasrend kórházát. Hild József tervei alapján épült fel a Frankel Leó úti klasszicista épületszárny. A Császár fürdő lett Budapesten az úszó- és a vízilabdasport egyik bölcsője, 1904-ben itt rendezték meg az első magyar vízilabda-bajnokságot. De már az első világháború előtt felvetődött, hogy a férfiuszoda helyett egy 50 méteres szabályos versenymedencét kellene építeni. Az sem volt ideális, hogy a sportolóknak meg kellett osztani a medencehasználatot a nagyközönséggel.
Az 1924-es párizsi olimpia után Donáth Leó sportvezető kezdeményezte, hogy Budapesten rendezzék meg az első úszó Európa-bajnokságot. Ám ehhez nem volt megfelelő szabadtéri versenymedence, végül a választás a budai Császár fürdőre esett. 1926 áprilisában kezdődtek az építési munkálatok, és négy hónap alatt a nyitott férfimedencét a nemzetközi előírásoknak megfelelően 50x25 méteres, ásványvizes versenymedencévé bővítették. A lépcsőzetes napozóteraszokat átalakították a szurkolók lelátójának. A létesítményt szinte az utolsó pillanatban, 1926. augusztus 11-én avatták fel, majd augusztus 18-22. között itt rendezték meg az első úszó, műugró és vízilabda Európa-bajnokságot. A kontinens első ilyen viadalán csak férfi sportolók vettek részt, összesen kilenc versenyszámot rendeztek, ebből hat úszás, két műugrás, egy pedig a vízilabdatorna volt. Érdekesség, hogy ezen a versenyen szerzett aranyérmet Bárány István (1907–1995) 100 méteres gyorsúszásban, és ezzel ő lett a magyar úszósport első Európa-bajnoka. A vízilabda tornát a házigazda magyar férfi vízilabda-válogatott nyerte. Az új uszoda hivatalos megnyitójára 1927. június 16-án került sor.
A Császár uszoda, népszerű nevén a Csaszi az Európa-bajnokság után a magyar úszó- és vízilabdasport egyik legfontosabb központjává vált. 1963-ban itt alakult meg a Központi Sportiskola vízilabda-szakosztálya. Az 1960-as évek végére azonban „kinőtték” az uszodát, így szükségessé vált egy modern, télen is használható, fedett létesítmény kialakítása. Ezért a fürdő melletti foghíjtelekre felépítették és 1976. március 26-án átadták a korszerű fedett versenyuszodát, amelyet Komjádi Béláról, az 1932-ben olimpiai bajnokságot nyert vízilabda válogatott kapitányáról neveztek el. Az egy fedett versenymedencével és egy tanmedencével rendelkező Komjádi legnagyobb újdonsága boltozatos tetejű, 40 méter fesztávolságú, szétnyitható, alumínium tetőszerkezete, amely ma is egyedülálló a maga nemében. Az uszoda elsősorban a versenysport kiszolgálására épült, s a magyar úszók és vízilabdázók számos generációját kiszolgálta már, az elmúlt évtizedekben többször felújították.
Az eredeti Császár uszodát, az úszó- és vízilabdasport évtizedeken át hátországaként, bajnokok nevelését szolgáló intézményét 1989–1990-ben lebontották, majd hosszas vajúdás után 1997-re újjáépítették. Három szabadtéri medencével rendelkezik, az új létesítményben helyet kapott a szabadidő- és a diáksport is.
Az épületegyüttes 2017-ben teljes rekonstrukción esett át, jelenleg Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ, sportrendezvényeken 1800 néző befogadására alkalmas, 11 456 négyzetméteren terül el, 2 szintes, két fedett és három szabadtéri (kettő télen sátorral lefedett) medencével működik. 2000-ben az eredetileg a Császár fürdő részét képező patinás Veli bej fürdő, valamint a klasszicista stílusú Frankel Leó úti épületszárny – amely ma hotelként funkcionál – újra az Irgalmasrend kezelésébe került.
(MTI/Nemzeti Archívum, Sajtóarchívum)
