Sportrádió: Sokszor fel kellett áldoznom a jelent a jövő érdekében – Hosszú Katinka

A rövid pályán tizenhétszeres vb-aranyérmes, hússzoros Európa-bajnok úszónő mindenekelőtt leszögezte, eleinte nem volt túlságosan nyitott arra, hogy fim készüljön róla: „Az volt az első gondolatom, hogy Isten ments! Pályafutásom során többféle kommunikációval próbálkoztunk, volt idő, amikor videosorozatokat készítettünk, így tudom, mennyi munkával, energiával és tervezéssel jár. A film lehetősége, azt hiszem, 2018-ban került először szóba, 2019-ben kezdtünk el komolyabban beszélgetni róla. Akkor gőzerővel készültem a 2020-as tokiói játékokra, amelyet nagyon szerettem volna átélni, eleinte emiatt ódzkodtam a filmtől, hiszen előre tudtam, hogy igencsak megzavar az olimpia előtti nyugodt világomban. Utólag azt mondhatom, megszépülnek az emlékek, de ez így van az edzésekkel is.”

Az ellenérvek mellett szólt talán az is, hogy Hosszú Katinka nem szívesen nézi magát felvételekről: „Nehezen nézek vissza magamról képeket, és a sajtóban sem szoktam visszaolvasni a rólam megjelenteket. Ez valószínűleg az elégedetlenségem miatt van, s bár ezzel sokáig nem voltam tisztában, már állíthatom, maximalista ember vagyok, és mindig csak azt látom, hogyan lehetett volna még jobban csinálni. A hibákat veszem észre, hiába próbálom kívülről nézni, nem tudom. Szóval nem ülök le a moziban, és nem mondom azt, hogy jaj, de jól nézek ki, nézzük meg ezt a filmet. Nekem – idézőjelben – kicsit kínzás, ha a vásznon kell látnom magamat.”

Az úszónő persze elmagyarázta, végül miért ment bele abba, hogy elkészüljön a film: „Anno nagyon sok inspirációt és motivációt nyertem az Egerszegi Krisztináról szóló filmből, vagy ezerszer láttam. Ő volt a példaképem, tizennégy évesen lett olimpiai bajnok, én is az szerettem volna lenni. Tizenöt esztendősen jutottam ki először olimpiára, és végül huszonhét évesen értem el a célomat. Habár nem akkor, amikor szerettem volna, végül sok-sok munkával sikerült megtalálnom az odáig vezető utat. Szerettem volna, hogy a mostani generációnak, a jövő bajnokainak is legyen egy aktuális film, amely által betekinthetnek a kulisszák mögé, és a karrierem bemutatásával láthatják, honnan indultam, mennyi mindent kaptam az úszástól, és ráadásul még a gyerekkori álmomat is elértem. Remélhetőleg mindennek az az üzenete, hogy a sok munka kifizetődik, és mindenki megtalálhatja a saját útját.”

Hosszú Katinka amondó, sok mindenen át kellett mennie ahhoz, hogy keménnyé és harcossá váljon: „Sokszor fel kellett áldoznom a jelent a jövő érdekében” – mondta.

Arról is beszélt, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a szülők különböző indíttatásból viszik el a gyerekeiket a filmre: „Azok is járnak a moziban, akik azt szeretnék, hogy élsportoló váljon a gyerekükből, és azok is, akik nem. Ennek az az oka, hogy az érem mindkét oldalát sikerült bemutatni, a nehézségeket és a sikereket egyaránt.”

Az „Iron Lady” részletesen kifejtette, miért szereti pályafutása egyes korszakait, és ezzel kapcsolatban leszögezte, 2012 és 2017 között élte át azt az időszakot, amelyikben a nap 24 órájában élsportolóként viselkedett, és az úszás mindenekfelett prioritást élvezett. „A munkám majdnem mindig megvolt, nagyon szeretek edzeni, szerintem életem végéig tudnám csinálni. Itt jön az, hogy a tréningek mellett mit csinálok: mit eszem, mikor alszom, kivel, mennyi időre találkozom. Mert nem mindegy” – fűzte hozzá.

Szó esett arról is, hogy ő a vesztese volt a tokiói olimpia egyéves halasztásának – mint ismert, a legjobb eredménye a 400 vegyesen elért ötödik helye volt.

„Amikor nyertem, akkor is úgy értem a célba, hogy mindent megtettem. Nem azt mondom, hogy büszkén szálltam ki a vízből Tokióban, de felemelt fejjel, mert aznap erre voltam képes. Emberként ugyanúgy ott voltam az ötödik hely mögött is, mint a három arany mögött Rióban. Szerintem ezért lehet egy sportoló példakép, ne csak akkor álljunk oda, amikor nyerni tudunk.”

Az idei vizes világbajnokságnak Budapest ad otthont június 17. és július 3. között. Hosszú három versenyszámban szeretne indulni. „Mindig külön ünnep a hazai úszóknak, ha Magyarországon van verseny, hiszen az nagyon különleges. Szerencsés vagyok, pályafutásom során rengetegszer úszhattam itthon, és ez rengeteg erőt adott. Ennek szellemében készülök a világbajnokságra: bármi is legyen az eredmény, szeretnék még egyszer magyar közönség előtt úszni. Sokáig mondhattam azt, hogy igazából az óra a legnagyobb ellenfelem, most már nem ez a helyzet, de ez érdekes és izgalmas nekem. Valószínűleg a nézőknek és a szurkolóknak furcsa, hogy nem a világcsúcsért kell drukkolni. Remélem, vagyok olyan formában, hogy döntőbe jussak, és az éremért harcolhassak.”

A klasszis végül arról ejtett szót, hogy a római Európa-bajnokságon és a melbourne-i rövid pályás vb-n is szerepelne az idén, s ezzel kapcsolatban leszögezte, elképesztő utolsó éve lenne – amennyiben ez lesz az utolsó –, hiszen életében először Melbourne-ben versenyezett világbajnokságon, míg karrierje első vb-aranyérmét Olaszország fővárosában nyerte.

„Valahogy így kellett történnie” – tette hozzá.