Elmaradt a magyar bravúr

MAGYARORSZÁG–UKRAJNA 2–5
(0–3, 1–1, 1–1)
(0–3, 1–1, 1–1)
Főnix-csarnok, 7000 néző. V: Matuszak (lengyel), Volenza (lengyel), Pavlovica (szlovák)
MAGYARORSZÁG: HETÉNYI – Jobb, Huffner, Major, FEKTI, Szajbert, Danó Z., Erdélyi, Berta, Mekler, Szappanos, Hegyi 1, Egressy, Azari (1), Papp 1, Danó D., Horváth, Király, Benk. Szövetségi kapitány: Vladimir Matejov
UKRAJNA: Szokolenko – POZPOTOV (2), Romanenko, Szirizsov, Vojcsekivkszij, BORSJENKO 3, Kozokin, Buriev, Najda, Krivda, Jegorov (1), Alekszjuk, MIKOLENKO (1), OLIJNYIK 1, Blahi (1), RADETSZKIJ 1 Szitoljarenko, Ponomar, Vovk. Szövetségi kapitány: Ivan Pravilov
Kiállítások: 6, ill. 8 perc

További eredmények: Hollandia–Belgium 15–1 (9–0, 3–1, 3-0), Spanyolország–Izland 9–5 (2–4, 4–1, 3-0). Végeredmény: 1. Ukrajna 10 pont, 2. Magyarország 7 (41–18), 3. Hollandia 7 (41–24), 4. Spanyolország 3, 5. Izland 2, 6. Belgium 1.
Különdíjak. A legjobb kapus: Martijn Maghielse (holland). Legjobb védő: Olekszandr Romanenko (ukrán). – Legjobb csatár: Pablo Borisenko (ukrán). Legjobb magyar játékos: Szajbert Patrik

Ilyet sem látott még a hokivilág: ifjúsági divízió–2-es világbajnokságon hétezer – nem tévedés! – néző. Debrecenben minden részt vevő csapat a közönséget dicsérte, s bizony a nemzetközi szövetség által delegált francia döntnöknek is a földig esett az álla – bár a hétközi két-három ezres nézőszám már jelezte, hogy itt csoda lesz – amikor meglátta a magyar–ukrán meccsre összesereglett majdnem telt házat. A hangulat természetesen elképesztő volt, és persze a tét sem kicsi: az első hely, amely egyben a divízió–1-be jutást jelenthette a győztesnek.
A kezdés előtt a szurkolók szíve az ukránok legyőzését súgta, ám a realitások mást sejttettek: keleti szomszédaink négy meccs alatt 57 gólt lőttek, tíznél alább egyszer sem adták, ráadásul kettőnél többet soha nem kaptak, azaz ők már a hét folyamán egyértelműen jelezték, miféle szándékkal érkeztek a hajdúsági városba. S ha netán nem vette volna az üzenetet a magyar válogatott, akkor erre az esetre már az első percben nyomatékosították elképzeléseiket. Radeckij révén vezetést szereztek. A gyorsan bekapott gól megfogta a mieinket, akik csak a második harmad elejére tértek magukhoz, ám fájó, de ekkor már 0–3 volt az eredmény, azaz eldőlni látszott minden. Az időszakos fellángolás aztán hozott egy magyar gólt (Hegyi lőtte ki éles szögből a jobb sarkot), amire rögvest válaszoltak a vendégek, így a befejező harmadra sem csökkent a különbség. Zárásként maradt egy gólváltás és egy parádés hazai hajrá, ám a tényeken ez már mit sem változtatott: az ukránok nyertek, így ők léphettek egy osztállyal feljebb. Tegyük hozzá: teljesen megérdemelten.