Lakner Gábor A leány junior kosárlabda-bajnokság nyolcas döntőjének legnagyobb meglepetését egyértelműen a Szekszárd okozta, amely négy közé jutott, és végül bronzéremmel zárt. A csapatot két, az NB I-ben is rendszeresen szereplő játékos, Studer Ágnes (18) és Gereben Lívia (17) húzta, utóbbi lett a torna pontkirálynője is. Azzal nem akármilyen sorozatot tudhat magáénak, hiszen az előző évadban a kadetek és a juniorok nyolcas döntőjében szintén ő volt a legeredményesebb játékos – igaz, akkor még kecskeméti színekben.Lakner Gábor A leány junior kosárlabda-bajnokság nyolcas döntőjének legnagyobb meglepetését egyértelműen a Szekszárd okozta, amely négy közé jutott, és végül bronzéremmel zárt. A csapatot két, az NB I-ben is rendszeresen szereplő játékos, Studer Ágnes (18) és Gereben Lívia (17) húzta, utóbbi lett a torna pontkirálynője is. Azzal nem akármilyen sorozatot tudhat magáénak, hiszen az előző évadban a kadetek és a juniorok nyolcas döntőjében szintén ő volt a legeredményesebb játékos – igaz, akkor még kecskeméti színekben.
„Nehéz csoportba kerültünk, hiszen a jó felépítésű PEAC, valamint a torna előtt is a legerősebbnek tűnő, végül valóban bajnoki címet nyerő BEAC-Csata is a mi négyesünkben szerepelt. Épp ezért nem volt rajtunk nyomás, de többünknek ez volt az utolsó juniordöntője, és szerettünk volna legalább négy közé jutni” – mondja Lívia, aki a fejlődése érdekében a nyáron igazolt nevelőegyesületéből az élvonalbeli szekszárdi alakulathoz.
A Szekszárd a BEAC-Csatától 84-68-ra kikapott, majd a szomszédvári rangadón 78-74-re legyőzte a PEAC-ot. A Százhalombatta elleni 78-52-es siker már elődöntőt ért, ahol azonban a Vasas megállította a baranyaiakat. A bronzmérkőzésen aztán ellenállhatatlan játékkal 79-60-ra verték a Sopront.
„A kulcs a PEAC legyőzése volt, előzetesen is úgy gondoltuk, hogy a két erős csoportellenfél közül a pécsieket van esélyünk elkapni. Azzal együtt a másik rangadót sem adtuk fel, eszünkbe se jutott, hogy ne nyújtsuk a maximumot a fővárosiak közös csapata ellen. A PEAC ellen az egyik fő feladatunk válogatottbeli csapattársam, Juhász Dorka kikapcsolása volt, amit hellyel-közzel sikerrel oldottunk meg. Amellett úgy éreztem, jobban akartuk a győzelmet, ráadásul erővel is tovább bírtuk, ennek is nagy szerepe volt a négy közé jutásban. Az pedig akkora adrenalinlöketet adott, hogy a bronzérem szinte jött magától. Az utolsó utánpótlás-mérkőzésünkön szerettünk volna méltóképpen lezárni ezeket a szép éveket.”
A nagy ünneplés azonban elmaradt, hiszen a négynapos torna rengeteget kivett a játékosokból. Persze örültek az éremnek, és boldogan fogadták a gratulációkat. Lívia két egyéni elismerést is begyűjtött, mondhatni szokás szerint ő szórta a legtöbb pontot, szám szerint 145-öt. Öt mérkőzésen az bizony 29 pontos átlag… Nem csoda, hogy csapattársával, Studer Ágnessel együtt beválasztották az All Star-csapatba is.
„Igyekeztem vezér lenni a pályán, és megmutatni mindenkinek, hogy kemény munkával és akarattal bármit el lehet érni. Nagyon sokat fejlődtem ebben az évben, de sokak közreműködése kellett az egyéni elismerésekhez. A társaim nélkül nem dobhattam volna ennyi pontot, az edzők, Szabó Noémi és Juhász Gábor nagyszerűen vezettek minket, és rengeteget köszönhetek az első csapat vezetőedzőjével, Zseljko Djokiccsal naponta folytatott egyéni képzésnek is. Én csak feltettem a koronát a közös munkára.”
Megállás persze nincsen, hiszen a hétvégén újra NB I-es bajnoki vár Líviára, aki fél szemmel már a Magyar Kupa közelgő nyolcas döntőjére is figyel. Azután következik a bajnoki rájátszás, ahol a cél – akárcsak a juniorok között – a négy közé jutás.
Ki tudja, talán ott is messze röpíti a szekszárdiakat az adrenalinlöket.