Testnevelési Egyetem: tizenkét év szünet után újraindult a szakedzőképzés

Lakner GáborMint ismeretes, a szakedzőképzés eltűnt a felsőoktatás palettájáról, maradt a testnevelő-edzői szak, amely alkalmatlan volt az elmélyedésre egy-egy területen, és rengeteg felesleges ismeretanyagot tartalmazott. A két alacsonyabb fokozatú oktatás ráadásul kikerült a TF-ről, az OKJ-s edzői tanfolyamok viszont megközelítőleg sem ugyanazzal a tudással vértezték fel a résztvevőket, mint a korábbi kurzusok.Lakner GáborMint ismeretes, a szakedzőképzés eltűnt a felsőoktatás palettájáról, maradt a testnevelő-edzői szak, amely alkalmatlan volt az elmélyedésre egy-egy területen, és rengeteg felesleges ismeretanyagot tartalmazott. A két alacsonyabb fokozatú oktatás ráadásul kikerült a TF-ről, az OKJ-s edzői tanfolyamok viszont megközelítőleg sem ugyanazzal a tudással vértezték fel a résztvevőket, mint a korábbi kurzusok.

Mocsai Lajos  •  Forrás: origo.hu

„Amellett, hogy összeállítottuk a tananyagot, amely nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő, fontos hangsúlyozni: visszaállítottuk a régi felvételi rendszert, a bemenet szigorításával pedig komoly válogatási lehetőségünk van. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott az ország valamennyi, testkultúrával foglalkozó felsőoktatási intézménye is – mondja Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, aki egy megjegyzés erejéig kitér a testnevelő-edzői szak káros hatására is. – Az olimpiákon szerzett pontjaink az utóbbi tizenkét évben elkezdtek csökkenni, ez a visszaesés pedig akkor kezdődött, amikor a szakedzői képzést megszüntették. Ettől kezdve ráadásul elkezdett nőni Magyarországon a külföldi edzők száma. Óriási hiányt pótol tehát a most induló képzés.”

A szakedzői diplomát adó, hat szemeszterben történő BSc-képzést nappali tagozaton öt sportágban (hat szakágban), míg levelezőn huszonnégy sportágban (huszonöt szakágban) hirdették meg. Ezek közül nappali munkarendben valamennyi elindul, levelezőn pedig végül huszonegy sportágban kezdődik az oktatás. Az okleveles szakedzői diplomával záruló, négy szemeszteren át tartó MSc-képzésben a meghirdetett tizenegyhez képest hat sportágban indul az oktatás.

„Kiválasztottuk azokat a sportágakat, amelyekben a legnagyobb elmaradás van, és mind minőségben, mind létszámban megvolt bennük a kellő számú jelentkező. A Testnevelési Egyetem az összes szakára hatszázötvenegy jelentkezőt vett fel idén, ebből a diplomás szakedzői képzésre levelező tagozaton kétszáz főt iskolázunk be, nappali tagozaton pedig negyvenhét fő tanulhat. Az okleveles szakedzői képzésen, vagyis a mesterképzésen harmincheten vesznek részt. Az edzőképzésre közel nyolcvan olimpiai, világ- vagy Európa-bajnoki érmes sportolónk jelentkezett. Szeretném, hogy a hozzánk kerülő, nagyon sok hazai és nemzetközi versennyel és edzőtáborral terhelt élsportolókat mentorok segítsék, és kísérjék végig a pályájukon. Ez nagyon fontos, hiszen számos hallgatónk egyéni tanrendben készül, hogy az egyetem maximálisan alkalmazkodni tudjon a versenynaptárhoz. A képzés színvonala viszont nem változhat, ugyanazok a követelmények vonatkoznak az élsportolókra is, mint bármelyik másik hallgatóra.”

Az edzőképzésben diplomát szerzők nem csupán a hazai élsportban kamatoztathatják tudásukat. Amennyiben valaki úgy dönt, hogy kifejezetten az utánpótlás-nevelésben szeretne dolgozni a tanulmányai befejeztével, az külön szakosodhat a korosztályos sportra.

„Az alapképzésben háromféle specifikáció létezik, ebből az egyik kifejezetten az utánpótlásképzésben történő elmélyülést jelenti. Itt hangsúlyt kap többek között a nevelés, a lélektan és a korosztályos sportági sajátosságok megismerése is. A másik két szakirányt azoknak szánjuk, akik élsportolók, nemzetközi szintű csapatok irányításával szeretnének foglalkozni, illetve akik inkább sportvezetői vénájúak, azoknak kombináljuk a szakedzői képzést a sportmenedzseri oktatással.”

Mocsai végül hozzáteszi: minden év hozott magával egy-egy hatalmas feladatot, legyen szó éppen az intézmény önállóságának kivívásáról, a tananyag összeállításáról vagy az oktatói gárda megszervezéséről. Azonban minden azért történt, hogy végre beléphessenek az első edzőjelöltek az egyetem kapuján.

Ezért ezt a tanévet várta a legjobban az összes közül. Az intézmény munkatársai megfeszített munkával megteremtették a lehetőséget, hogy újraindulhasson az egykor világhírű magyar edzőképzés.

Most már a hallgatókon a sor.