Bruckner Vince Az FTC női kézilabda-szakágának vezetése mellett immár a zöld-fehérek egyik korosztályos fiúcsapatával is dolgozik a 245-szörös válogatott irányító, Kökény Beatrix. A ferencvárosiak olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok egykori játékosa beszél az edzői pályáról, a szintén kézilabdázó gyermekeiről, valamint az új utánpótlás-koncepció lehetséges hozadékairól is.Bruckner Vince Az FTC női kézilabda-szakágának vezetése mellett immár a zöld-fehérek egyik korosztályos fiúcsapatával is dolgozik a 245-szörös válogatott irányító, Kökény Beatrix. A ferencvárosiak olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok egykori játékosa beszél az edzői pályáról, a szintén kézilabdázó gyermekeiről, valamint az új utánpótlás-koncepció lehetséges hozadékairól is.
– Miért kapcsolódott éppen most be a közvetlen szakmai munkába, és miért fiúcsapattal kezdte?
– Igazából sosem akartam csapatot magamnak, sokkal jobban szeretem átlátni az egész munkát. Most azonban a helyzet úgy hozta, hogy segítségre volt szükség az U14-es fiúk mellett, ezért természetesen boldogan mondtam igent, és dolgozom közösen Elek Ábellel.
– Tervezi-e, hogy végleg az edzői pályát választja?
– Egyelőre nincs meg bennem az elhivatottság, és persze edzői végzettséget is kellene szereznem. Szívesen segédkezem bármikor, de saját együttest nem szeretnék, bár a helyzet éppenséggel változhat is.
– A szakosztályban több korábbi csapattársával dolgozik együtt. Ez megkönnyíti a mindennapi munkát?
– Már akkor is könnyebb volt, amíg csak az eredeti szerepkörömben dolgoztam, de így, hogy én is beszálltam az edzők mellé, mindenben segítenek a lányok. Máig kiváló közösség a miénk, együtt járunk nyaralni, a gyerekeink is jóban vannak, a közös munkával soha nem volt gond.
– A mostani fiatalokra is jellemző a közösségi szellem?
– Azt látom, hogy ők is összetartók. Több helyről érkeznek hozzánk, de nagyon gyorsan összecsiszolódnak. Sok időt töltenek együtt a pályán kívül is, szinte hetente vannak szülinapi bulik vagy egyéb programok.
– Fia, Bence és lánya, Szofi is kézilabdázik. Magától értetődő volt, hogy az anyuka sportágát választják, nem pedig a papáét, Imre Gézáét, a vívást?
– Bence esetében ez nem volt kérdés, kicsi kora óta imádja a kézilabdát, öt és fél évesen már Pérez Carlost bálványozta. Szofinál más volt a helyzet, egy ideig az sem volt biztos, hogy sportolni kezd, de most már ő is a Fradi család része, és nagyon szereti a sportágat.
– A fiúszakosztály látványosan fejlődik az FTC-ben, immár felnőtt NB I-es csapattal is büszkélkedhet. Hosszú távon az a terv, hogy felzárkóztatják őket a lányok mellé?
– Nekik már a fővárosban a nagyobb a konkurenciájuk, több szakosztállyal kell megküzdeniük. De mindenképpen azt szeretnénk, ha fiú-, illetve férfiszakágban is sokat erősödnénk.
– Nemrég látott napvilágot a szövetség új utánpótlás-koncepciója. Mit gondol, milyen hozadékai lehetnek az elképzeléseknek hosszú távon?
- A sportágra ráfért már az egységesítés, ráadásul a kézikönyvnek köszönhetően az iskolai testnevelőtanárok is részt vehetnek a képzésben. És nagyon fontos volt azt is tisztázni, hogy melyik korban mit várhatunk el a fiataloktól. Mi, a Ferencvárosban már hosszú ideje arra törekszünk, hogy fokozatosan képezzük a gyerekeket.
További korosztályos hírekKÉZILABDÁBANa sportági aloldalunkon.