Tenisz: Valkusz Mátét a rá zuhant sérülés és betegség is lélekben erősíti

Gy. Szabó CsillaNagyon korán megismerhette a siker ízét Valkusz Máté. Ötévesen kezdett teniszezni, két évvel később napi szinten edzett, kilenc-tíz évesen már naponta legalább két órát. Nem csoda, hogy egészen fiatalon korosztálya egyik legígéretesebb versenyzőjeként tartották számon. Még csak 12 éves volt, amikor az egyik nemzetközi, tehetségeket felkaroló versenyen, a Nike Junior Tour-on harmadik lett, két évvel később pedig meg is nyerte. Még ebben az évben, tehát 14 évesen, korosztályos Európa-bajnok lett párosban, egyesben pedig bronzérmet akasztottak a nyakába, miközben a fiatalok ranglistáján magabiztosan lépkedett egyre feljebb. Ekkor még ő is úgy járt iskolába, mint mindenki más. Aztán ahogyan jöttek az eredmények, a nemzetközi versenyek miatt mind többet kezdett hiányozni a suliból, és az utolsó két évet fele-fele arányban osztotta meg a tanulás és a tenisz között. Nagy reményekkel várta a felnőtt-, s vele a profiéletet, hogy a szenvedélyének élhessen, amely ettől a perctől kezdve hivatása is lett.Gy. Szabó CsillaNagyon korán megismerhette a siker ízét Valkusz Máté. Ötévesen kezdett teniszezni, két évvel később napi szinten edzett, kilenc-tíz évesen már naponta legalább két órát. Nem csoda, hogy egészen fiatalon korosztálya egyik legígéretesebb versenyzőjeként tartották számon. Még csak 12 éves volt, amikor az egyik nemzetközi, tehetségeket felkaroló versenyen, a Nike Junior Tour-on harmadik lett, két évvel később pedig meg is nyerte. Még ebben az évben, tehát 14 évesen, korosztályos Európa-bajnok lett párosban, egyesben pedig bronzérmet akasztottak a nyakába, miközben a fiatalok ranglistáján magabiztosan lépkedett egyre feljebb. Ekkor még ő is úgy járt iskolába, mint mindenki más. Aztán ahogyan jöttek az eredmények, a nemzetközi versenyek miatt mind többet kezdett hiányozni a suliból, és az utolsó két évet fele-fele arányban osztotta meg a tanulás és a tenisz között. Nagy reményekkel várta a felnőtt-, s vele a profiéletet, hogy a szenvedélyének élhessen, amely ettől a perctől kezdve hivatása is lett.

Igazi sikertörténet az övé.

„Eleinte persze nagyon nehéz volt felnőttversenyeken helytállni. Pedig amikor juniorként kész játékossal találtam magam szemben, nem is a tenisztudásommal volt baj. A testtömeg, a tapasztalat és a mentális erő hiányzott. Ezekben voltam még gyenge, ezért búcsúztam az első, második körökben, jóllehet játékosként már késznek éreztem magam a feladatra. Fejben kellett leginkább megérnem arra, hogy nálam idősebb, rutinosabb teniszezőkkel is felvegyem a versenyt” – vélekedik Máté arról a nagy lépésről, amelyet juniorként kellett megtennie, amikor a felnőttek között kezdett versenyezni.

A 19 éves Valkusz Máté erősebbnek érzi magát, mint valaha

A majdnem mesebeli történet tavaly szeptemberben vett rossz fordulatot. Máté válla egyre többet rakoncátlankodott, s végül teljesen le kellett állnia. Alig néhány hónappal azután, hogy teljes egészében a tenisznek szentelhette életét. Soha nem jöhet jókor a sérülés, ám Valkusz Máté esetében rosszabbkor sem érkezhetett volna.

„Nagyon elkeseredtem. Szerencsére az egyik ellenfelem ajánlott egy specialistát, aki őt is tökéletesen meggyógyította. Németországba jártam kezelésekre, nem hagytam el magam, s noha tíz hónapra volt szükségem a felépüléshez, teljesen meggyógyultam. Június közepén kezdtem újra versenyezni, és augusztus huszadikán már döntőt játszottam Karslruhéban a tizenötezer dolláros viadalon.”

Remekül sikerült tehát Valkusz visszatérése, de jött az újabb hidegzuhany. A múlt héten, közvetlenül németországi szereplését követően, Budapesten fel kellet adnia a második körös mérkőzését, mert rosszul érezte magát. Mononukleózis – szólt az orvosok kegyetlen ítélete a fertőzésről.

„Kifejezetten pozitívan viseltetem a betegségemmel szemben. Nagyjából két hétig nem edzhetek, és egy hónapig nem versenyezhetek. De mi ez ahhoz képest, amikor a vállam miatt majdnem tíz hónapot kellett kihagynom? Abból is talpra álltam, most sem lesz másképpen. Karlsruhéban már jól ment a játék. Szerencsére sokat erősödtem fejben, van önbizalmam, tudom, hogy csak játszani kell, a formám pedig egyre jobb lesz. Úgy érzem, a szervezetem jelzett, hogy kis pihenőre van szüksége. Most nem csinálok mást, csak alszom. Aztán megint alszom. Talán pont ez kell ahhoz, hogy azután csak teniszezhessek. És ismét csak teniszezhessek!”

További korosztályos hírekTENISZBENa sportági aloldalunkon.