Kocsmár-Tóth István - utanpotlassport.hu A budapesti vívó-világbajnokság sem elérhetetlen a 16 évesen kadét, junior és felnőtt magyar bajnok Muhari Eszternek.Kocsmár-Tóth István - utanpotlassport.hu A budapesti vívó-világbajnokság sem elérhetetlen a 16 évesen kadét, junior és felnőtt magyar bajnok Muhari Eszternek.
– Mi jut eszedbe, ha azt mondom, kínai?
– Hogy megint kihűlt a vacsorám. Ez egy vicces történet. Még a felnőtt országos bajnoki cím után vártak kínaival a szüleim, de már rég hideg volt, mire a versenynek vége lett. Valahogy úgy alakult, hogy a junior bajnokság napján is ez volt az „ünnepi” vacsora– megint kihűlve.
– Gondolom annyira nem bánod…
– Dehogy! Főleg, mert a szövetségi kapitánnyal egyeztetve abban maradtunk, hogy az eddigi eredményeim alapján tavasszal a felnőttválogatott tagja lehetek – pont a kínai világkupa-állomáson.
– Kadét magyar bajnoki cím novemberben, felnőtt decemberben, junior januárban.
– Még mindig egészen hihetetlen. A kadétnál még szinte csak legyintettem. Utolsó évesként az esélyesek közé soroltak, én is azt éreztem, hogyha jól megy a vívás, bármi lehet belőle. A felnőtt ob már egészen más volt. Még magamnak is csak annyit tudtam mondani, hogy ez egyre furcsább év. Aztán a junioroknál is egyre többen mondogatták, hogy sok sikert kívánnak, legyen meg a „Grand Slam”, és én is próbáltam úgy hozzáállni, hogy az életben egyszer van ilyen lehetőség.
– Másnak is sikerült már ez a tripla?
– Beszélgettünk erről az edzőmmel és másokkal is, de senki nem emlékszik ilyen sorozatra.
– Mit mondott az edződ, László István?
– Ő is nehezen hitte el, hogy mindhármat megnyertem. Arról beszéltünk, hogy lényegében ugyanúgy vívtam mindannyiszor. Mintha a kadét ob első asszójában rájöttem volna valamire, és onnantól kezdve azt vittem volna végig mind a három versenyen. Abban maradtunk, hogy innentől a kadét korosztályra kevésbé koncentrálunk, az Európa- és a világbajnokságra utazom majd, de az európai körversenyben már nem veszek részt. Inkább a junior és a felnőttvilágkupa-tapasztalat kerül középpontba.
– S mire jöttél rá?
– Igazából én sem tudom. Magabiztosan indítottam a szezont. Nyáron volt egy hosszabb franciaországi edzőtábor, ahova egyedül kellett kiutaznom, sem a szüleimre, sem az edzőmre nem számíthattam. Ez segített, hogy még önállóbban álljak a dolgokhoz. Azóta a páston is gyorsabban hozok döntéseket, és ettől az egész vívásom felgyorsult, dinamikusabb lett. A lábmunkám is sokat fejlődött.
– Mi a cél a folytatásban?
– Az utolsó kadét világbajnokságomról szeretnék egy érmet, mert az még nincs. Még talán az Eb-címvédést is elcserélném érte. A felkészülést is próbáljuk így időzíteni. A juniorok között bármilyen versenyről jól jönne a dobogó. A világkupa-versenyeken voltam már nyolc között, de az elődöntőbe még nem sikerült bejutnom, ezt is szeretném meglépni.
– Felnőtt magyar bajnokként mi a helyzet a felnőttversenyekkel? Kérdem ezt a nyári, budapesti világbajnokság miatt is.
– Nem elsődleges cél, de nagyon jó lenne ott lenni. Most a negyedik helyen állok a ranglistán, de ez nem jelent semmit. Elvileg az első két helyezett helye biztos a válogatottban, a másik kettőt választják, így az ötödik-hatodik hely is érhet vb-részvételt. Remélem, tudok bizonyítani, ezért is fontos, hogy Kínában elindulhatok. Ez lesz a második Európán kívüli világkupa-helyszín, ahol versenyezhetek. Az első a kubai volt január elején. Nagy élmény volt, és a vívás sem ment rosszul. Eljutottam a főtábláig, bár ott kissé talán megijedtem. A következő lépés, hogy a 64 között se aggódjak túl egy felnőttversenyt.
További korosztályos hírekVÍVÁSBANa sportági aloldalunkon.