Munkatársainktól A Facebook 2004, a YouTube 2005, a Twitter és az orosz VKontakte 2006, a Tumblr 2007, az Instagram 2010, a Snapchat pedig 2011 óta része életünknek – egyelőre képtelenség teljesen felmérni, hogy a közösségimédia-platformok mekkora változást hoztak mindennapjainkba. Az biztos, hogy a sportolók kommunikációját teljesen megváltoztatták ezek a csatornák – hatalmas lehetőséget kínálnak a versenyzőknek ismertségük, népszerűségük növelésére, ám a meggondolatlan használatnak súlyos következményei lehetnek.Munkatársainktól A Facebook 2004, a YouTube 2005, a Twitter és az orosz VKontakte 2006, a Tumblr 2007, az Instagram 2010, a Snapchat pedig 2011 óta része életünknek – egyelőre képtelenség teljesen felmérni, hogy a közösségimédia-platformok mekkora változást hoztak mindennapjainkba. Az biztos, hogy a sportolók kommunikációját teljesen megváltoztatták ezek a csatornák – hatalmas lehetőséget kínálnak a versenyzőknek ismertségük, népszerűségük növelésére, ám a meggondolatlan használatnak súlyos következményei lehetnek.
KÖZÉPPONTBAN AZ INSTAGRAM
A háromszoros ifjúsági olimpiai bajnok, junior-világbajnok, tizenötszörös korosztályos Eb-aranyérmes úszó, Késely Ajna életében meghatározó szerepet játszik a közösségi média. Pontosabban az Instagram.
„Bár van a Facebookon sportolói oldalam, sőt, még blogolok is, a legtöbb időt messze az Instagramon töltöm. Számomra nagyon fontos, hogy megosszam az élményeimet, miközben remek elfoglaltságnak is tartom ezt a fajta képes naplóvezetést.”
A Kőbánya SC 17 éves versenyzője szerint ezek a felületek a sportoló önmarketingje szempontjából sem mellékesek. Ráadásul a kommentelőktől rengeteg biztatást kap, és a nehezebb pillanatokban erőt merít akár teljesen idegenek bejegyzéseiből.
Hozzáteszi: természetesen előfordulnak negatív hozzászólások is; nemrégiben akadt például valaki, aki szóvá tette a tetoválását. Úgy véli azonban, hogy mindenkinek szíve-joga megfogalmazni a véleményét, az ilyesmiken tehát soha nem dühíti magát.
„Kicsit zavaró, hogy nagyon sok szabadidőmet viszi el. De a versenyek idején persze mérsékelem magam, hiszen tudom, mekkora hiba lenne, ha bármi elvonná a figyelmemet.”
VESZÉLYEKKEL TELI
Az utánpótlás úszóválogatott szövetségi kapitánya és a Győri Úszó SE vezetőedzője, Petrov Iván szerint jelentős veszélyeket rejthet a fiatal versenyzők számára az okostelefonok és közösségi média világa. Éppen ezért ő a legkevésbé sem szokta javasolni a szülőknek, hogy hallgassanak „az új idők szavára”.
„Az egész nemrég indult, és beláthatatlan, hogy milyen változásokat okozhat a jövőben. Milyen hatása lesz a gyerekekre, a felnőttekre a szocializációban. Hogy az interneten keresztül gyakorlatilag bárki elérhet bárkit, arra mondhatjuk azt is, hogy lehetőség, de szerintem sokkal inkább veszélyes. Kontrollálhatatlan ugyanis, hogy a gyerek milyen üzeneteket kap, mire használja a csatornákat. És erre nem vagyunk felkészülve: sem a pedagógusok, sem a szülők, a fiatalokról meg nem is beszélve.”
Petrov a versenyek közben igyekszik szigorúan korlátozni a fiatalok mobilhasználatát, akkor ugyanisaz uszodai feladatokra kell százszázalékosan koncentrálni.
„Közös étkezésekre tilos lehozni a telefont, munka közben a medenceparton természetesen nem lehet telefonálni, és általánosságban a versenyek előtt kerüljék a használatot.”
A győri edző úgy látja, hogy a marketingcélra használt közösségimédia-szereplés természetesen hasznos a sportolóknak, viszont nem feltétlenül a versenyzők feladatának tartja.
VAN ENNÉL FONTOSABB
A spanyol harmadosztályban szereplő CB Zamora és a magyar felnőttválogatott kosárlabdázója, Somogyi Ádám annak ellenére, hogy nemrégiben videósorozatot indított, egyáltalán nem tartja fontosnak a közösségi média használatát, ő maga nem kezeli aktívan saját online platformjait.
„Nagyon ritkán használom mind a Facebookot, mind az Instagramot, akkor is leginkább arra, hogy híreket, edzésvideókat nézzek. Szerintem a közösségimédia-élet egy sportoló számára egyáltalán nem fontos, hiszen azzal kell törődnie, hogy a legjobb legyen, ha pedig azzá válik, akkor úgyis fut az arca eleget a sajtóban. Egyszóval nincs reklámértéke, ha valaki naponta kitesz valamit.”
A 18 éves fiú szerint előnyt egyáltalán nem jelent, ha valaki beenged másokat az életébe azáltal, hogy a mindennapjairól posztol, hátrányára pedig azoknak a sportolóknak válik, akik foglalkoznak követőik véleményével. Ahogyan ő fogalmaz: a legjobb bűvészek sem árulják el mindenkinek a trükkjeiket.
„Sok sportoló túl sok időt veszteget arra, hogy a közösségi médiában böngészik. Ehelyett saját életét kellene élnie, saját pályafutását építenie. Én is korlátozom magam, hogy mennyit telefonozom, pontosan azért, hogy kontrolláljam.”
MEG KELL HÚZNI A HATÁRT!
A dunaújvárosiak 19 éves felnőttválogatott vízilabdázója, Vályi Vanda hasonló véleményen van, mint Somogyi Ádám, legalábbis abban a tekintetben, hogy a sportolóknak korlátozniuk kell magukat a közösségi felületek használatában.
„Muszáj, hogy az ember határokat húzzon magának, hiszen a sport kell, hogy a középpontban legyen, és nem a közösségi média. Való igaz, hogy én is sok képet posztolok, de ezek leginkább a sporteredményeimről vagy az edzésmunkámról szólnak, és nem arról, hogy éppen mit reggeliztem. Nem akarom, hogy a magánéletembe belelásson más, mert ez az én világom, és szeretném, ha az enyém is maradna.”
Vanda úgy tartja: a közösségi médiának ugyanannyi előnye van, mint hátránya, hiszen erős negatív ingerek érhetik a sportolót a rosszakaróktól, ugyanakkor sok erőt is meríthet a szurkolók vagy az ismerősök kedves szavaiból.
„Az igazat megvallva nagyon időm sincs, hogy éjjel-nappal a neten lógjak, mert az edzések mennyisége eleve nem teszi lehetővé. Amúgy sem vagyok az a nagy internetezős. Igaz, ha bármire választ keresek, vagy csak a hírekkel, sztárokkal, sportolókkal kapcsolatban szeretnék tájékozódni, az az első felület, amihez hozzányúlok.”
A MARKETINGÉRTÉK IS SZÁMÍT
Szoboszlai Dominik karrierje nemcsak a pályán, hanem a közösségi médiában is alaposan beindult az elmúlt néhány hónapban. Menedzsere, Esterházy Mátyás szerint a 18 éves, kétszeres felnőttválogatott középpályás jelenleg azon kevés labdarúgó közé tartozik hazánkban, akinek Facebook- és Instagram-megjelenésébe érdemes komoly munkát belefektetni.
„Igyekszünk minőségi tartalmakat építeni Dominik felületein, hiszen ezek az oldalak minden játékos esetében a saját mikroközösségüket jelentik, és nagyon nem mindegy, hogy ehhez a kérdéshez miként áll az ember. A közösségi kommunikáció szerepe felértékelődött a profi futballban. Egy gyengébb képességű játékost természetesen nem fognak PR-szempontok miatt szerződtetni, két azonos értékű labdarúgó között azonban dönthet a marketingérték is. Játékosügynökként nem tartom magam mindenhatónak, éppen ezért Dominik közösségi megjelenéseit elsősorban egy erre szakosodott ügynökség koordinálja. Az irányvonalat azonban mindig Dominik határozza meg, hiszen a cél egy személyes és teljes mértékben hiteles kép kialakítása.”
KARRIERGYILKOS BEJEGYZÉSEK
Van, amikor a rossz közösségimédia-használat a sportoló karrierjét is veszélyezteti. A Barcelona labdarúgócsapata 2015-ben közvetlenül az aláírást követően felbontotta Sergi Guardiola szerződését, mert két évvel korábban Katalónia-ellenes megjegyzések jelentek meg Twitterén. Az angol felnőttválogatottban bemutatkozó, ír származású Declan Rice két hete kényszerült bocsánatkérésre, mivel 16 évesen olyan kommenteket írt Instagramon, amelyek az Ír Köztársasági Hadsereg támogatásaként voltak értelmezhetők. De került már bajba utánpótláskorú sportoló obszcenitás, rasszizmus, vagy az edző kritizálása miatt is.
A bejegyzéseken szponzori szerződések, ösztöndíjak, aláírások múlhatnak – és múlnak is, mivel a szövetségek és klubok egyre szigorúbban ellenőrzik egy-egy sportoló közösségi oldalait. És ez csak az egyik árnyoldal: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már egy 2016-os tanulmányában elemezte, hogy a fiatal sportolók nem ritkán válnak zaklatás áldozatává közösségi oldalaikon, ez pedig súlyos mentális problémákat is okozhat.