Labdarúgás: osztrák–belga tornadöntő Svájcban, két magyarral

P. K. – utanpotlassport.huAz írországi korosztályos Eb-hez közeledve érdemes egyre nagyobb figyelmet fordítani a 2002-es születésű magyar játékosokra, hiszen a hazai rendezésű elitkörben Preisinger Sándor válogatottja kiharcolta a kontinenstornán való részvételt. A csapat jövő vasárnap Portugália ellen kezdi meg a szereplését Dublinban, május 7-én Izland, 10-én pedig Oroszország legjobbjaival mérkőzik a C csoportban.P. K. – utanpotlassport.huAz írországi korosztályos Eb-hez közeledve érdemes egyre nagyobb figyelmet fordítani a 2002-es születésű magyar játékosokra, hiszen a hazai rendezésű elitkörben Preisinger Sándor válogatottja kiharcolta a kontinenstornán való részvételt. A csapat jövő vasárnap Portugália ellen kezdi meg a szereplését Dublinban, május 7-én Izland, 10-én pedig Oroszország legjobbjaival mérkőzik a C csoportban.

Az Eb-szereplést kivívó együttesben két légiós szerepel: a 2017-ben a DVSC utánpótlásából Ausztriába, a Red Bull Salzburg akadémiájára szerződött középpályás, Major Sámuel és a három éve Belgiumba költözött, jelenleg a KRC Genk U18-as keretébe tartozó támadó, Németh András. A húsvétkor a svájci Bellinzonában megrendezett nyolccsapatos nemzetközi tornán a két magyar, illetve a csapata kétszer is megmérkőzött.

Major Sámuel (labdával) a Genk elleni döntőben is kezdőként kapott szerepet  •  Fotó: Major Péter

„Ami nagy előny a Red Bull Salzburgban, hogy évente harminc-harmincöt nemzetközi mérkőzésünk van a bajnoki meccseken túl (általában 60 vagy 80 perces mérkőzéseket játszunk), mert nagyon sok tornára járunk. És nemcsak Európában, hanem rendszeresen utazunk például Brazíliába is, ahol egy hét alatt hat-hét meccset is játszunk. Idén januárban is jártunk ott – mondja a Red Bull 17 éves magyarja. – A húsvétkor megrendezett svájci torna is azért volt nagyon hasznos, mert a nyolc résztvevő nyolc különböző országból érkezett, öt nap alatt öt meccset, 320 percet játszottunk (60 percesek voltak a meccsek, kivéve a döntőt, amely 80), ebből 250 percet voltam a pályán. Úgy érzem, az ilyen nemzetközi találkozókon rengeteget lehet fejlődni. Már csak azért is, mert ez U18-as torna volt, és játszottak U19-es csapatok is, de mi az U17-es együttesünkkel vettünk részt, tehát jobbára idősebbek ellen futballozhattunk, és egy kivétellel mindegyik meccsünket megnyertük. Az olasz Udinesét és az elődöntőben a svéd Malmőt 2–1-re, a Honvédot 2–0-ra vertük meg, míg a fináléban a Genket 3–1-re. Egyszer játszottunk döntetlent, még az első meccsen, akkor is a Genk volt az ellenfél, és 2–2-re végeztünk.”

A magyarok elleni meccsekről külön is beszélt a salzburgiak magyarja, aki három meccsen kezdőként, kétszer csereként játszott.

„Amióta eljöttem Debrecenből most először játszottam magyar csapat ellen. 2–0-ra nyertünk, de nem volt könnyű meccs, fizikailag a kispestiek is jó állapotban voltak, igaz, ők idősebb korosztállyal szerepeltek, a velem egykorúak közül az ugyancsak válogatott László Dávid játszott a Honvédban. Hogy mi döntött a javunkra? Talán a koncentráció, mert a meccs végére kicsit fegyelmezetlenné váltak a kispestiek, több szabálytalanságot is elkövettek, sportszerűtlenek voltak, amiért az egyik játékosuk piros lapot is kapott. Németh Andrásékkal kétszer is találkoztunk, mindketten mindkétszer a pályán voltunk, de ő jobbszélsőként, én pedig jobbhátvédként, így a pályán nem nagyon találkoztunk. Amúgy a Genk is hasonló stílust képvisel mint mi, az első meccsen a döntetlen ellenére talán jobbak is voltak, de a döntőben a mi letámadásra épülő filozófiánk érvényesült inkább, 2–0 után pedig egy kontrával végleg el is döntöttük a meccset.”

A fentiekből adódik is a kérdés, milyen poszton képzeli magát hosszú távon Major, mert eddig inkább középpályásként számoltak vele, a válogatottban is ott játszott, de mint a fentiekből kiderült, védőként is kipróbálták.

„Nálunk gyakran előfordul még ebben a korban, hogy váltogatjuk a posztokat. Középpályásból is lehet védő, a szélső védők gyakran kerülnek középre és így tovább. Az év elején ilyen posztcsere következtében kerültem hátra. Eddig is jobbára a szélen futballoztam, de most mélyebbről, a védelemből kell indulnom. Az edzőnk úgy véli, így talán még jobban tudom kamatoztatni az erényeimet, azt hogy mélységi labdákkal helyzetbe hozom a társakat, mert így végig szemben vagyok a játékkal. Számomra az a legfontosabb, hogy folyamatosan játsszak, s hogy megfelelő állapotba legyek.”

Ez azért is fontos, mert így lehet esélye visszakerülni Majornak az U17-es válogatottban a kezdőcsapatba, miután az elitkörben kétszer játszott, mindkétszer csereként. A válogatott más rendszerben is játszik, mint a Red Bull, így Preisinger Sándor szövetségi edző várhatóan inkább középpályásként számol vele az Eb-n.

„Ősszel sérült voltam, télen pedig egyszer azért hiányoztam a válogatott felkészülési meccséről, mert nemzetközi tornán vettünk részt a Salzburggal. Ezek után az elitkörben kevesebbet játszottam, azért dolgozom, hogy az Eb-n újra lehetőséget kapjak. Az elitkörben a belgák elleni meccs után azt éreztük, hogy minden szempontból jobbak nálunk, de tudjuk, hogy az Eb-n az összes meccsen hasonló szintet képviselő csapatokkal találkozunk. Portugália, Oroszország vagy éppen a selejtezők során Németországot megelőző Izland sem ígérkezik könnyű ellenfélnek. Minden meccsen úgy kell pályára lépnünk, mintha döntőt játszanánk. Persze, szeretnénk továbbjutni a csoportból, de én mindig csak a következő feladatra koncentrálok, minden mérkőzésből ki kell hozni a maximumot, és majd elválik, hogy az mire lesz elég” – összegez Major Sámuel.

A svájci torna magyar indulója, a Honvéd csak a hazai együttest, a Team Ticinót tudta megelőzni, miután a 7. helyért játszott meccsen 1–0-ra győzött. Pedig nem kezdett rosszul a kispesti csapat, hiszen az első meccsen 1–1-es döntetlent játszott az Udinesével. Más kérdés, hogy az olaszok is csak egy hellyel végeztek a Honvéd előtt.

A Wambo Cup végereménye: 1. Red Bull Salzburg (osztrák), 2. Genk (belga), 3. FK Krasznodar (orosz), 4. Malmö (svéd), 5. Rijeka (horvát), 6. Udinese (olasz), 7. Budapest Honvéd, 8. Team Ticino (svájci)
A döntőben: Red Bull Salzburg–Genk 3–1
A 3. helyért: FK Krasznodar–Malmö 3–1
A legjobb játékos: Keita Habib Ali (Red Bull)
A legjobb edző: Nene Dorgeles (Red Bull)

További korosztályos híreinkLABDARÚGÁSBANa sportági aloldalunkon.