Labdarúgás: a Double Pass újra az akadémiáinkat vizsgálta

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) 2013-ban kérte fel a belga székhelyű, utánpótlásra szakosodott Double Pass intézetet a hazai utánpótlás-nevelő műhelyek, akadémiák átvilágítására. A már Németországban és Angliában is hasonló felmérést végzett cég a munkát elsőkörös átvilágítással kezdte hat évvel ezelőtt, és számos problémát talált az akadémiák működésében. A második ellenőrzéskor, 2016-ban már azt vizsgálták a belga és magyar auditorok, hogy a műhelyek a korábban megfogalmazott ajánlások hatására hogyan alakították át a munkájukat.

A HARMADIK AUDIT

Az idén zárult, harmadik vizsgálatról úgy fogalmaz az MLSZ a honlapján: módot adott arra, hogy a gyakorlati munkáról részletes, a sportág egészét tekintve pedig általános érvényű megállapítások szülessenek a hazai utánpótlás-nevelés erősségeiről, gyengéiről, rámutatva azokra a területekre, amelyeken a legnagyobb az elmaradásunk az élenjáró országokhoz képest.

A Double Pass 2013-ban készítette az első jelentését a magyar akadémiákról  •  Fotó: Nemzeti Sport/ Szabó Miklós, archív

A záró vizsgálat során az auditorok tíz fő- és közel ötszáz alszempont alapján értékeltek, és akadémiákra szabott, egyedi fejlesztési javaslatokat fogalmaztak meg. Az auditon részt vett 19 sportszervezet, sportalapítvány közül 15 érte el az akadémiai minősítés küszöbértékét. A Double Pass az elért eredmények alapján három klasztert (csoportot) alakított ki, viszont – a korábbiakkal ellentétben – pontszámításon alapuló sorrendet most nem közölt. Az MLSZ hangsúlyozza: az akadémiák anyagi támogatásának mértékét 2018-tól a produktivitási pontszámítás határozza meg. A Double Pass-jelentés ezt nem befolyásolja, célja, hogy egyrészt a vizsgált szervezetek képet kapjanak a saját működésükről, másrészt az MLSZ képet kapjon az utánpótlás-nevelés általános helyzetéről, hogy annak alapján döntsön a szükségesnek ítélt beavatkozásokról.

Érdemes megnézni néhány konkrét ajánlást, problémát, javaslatot az idei jelentésből, amely a szövetség honlapján mindenkinek elérhető. Ezek egyúttal képet adnak az akadémiák és a klubok kapcsolatáról is.

ERŐSÍTENDŐ KAPCSOLATOK

„Az üzleti kontextus és stratégia megfogalmazása és alkalmazása az akadémiák szintjén magasabb fejlettségi állapotot mutat, mint a klubok szintjén. A klubok szintjén még mindig ritka az alapos üzleti modell. A klubok többsége még mindig nem rendelkezik világosan megfogalmazott, a saját utánpótlására vonatkozó stratégiával” – állapítják meg a jelentés kidolgozói.

„ A játékosok felfelé áramoltatását számos tényező hátráltatja: erős eredménykényszer, az első csapat stábjának gyakori változása, egyéni karriertervezés hiánya. Az akadémiáról, illetve annak működéséről kevés helyen készül rendszeres jelentés a klub vezetői számára. A klubok többsége nem nyújt garantált, »felülről jövő« anyagi támogatást saját akadémiájának. Olyan példa is akad, melynél a folyamat megfordult és az akadémia támogatja anyagilag a klubot.”

A Double Pass anyaga leszögezi: változás az első auditkörhöz képest, hogy a klubok felében már felállt formális igazgatótanács. A stratégiai döntések ugyanakkor ezekben a klubokban is gyakran egyszemélyi döntésekként születnek, a döntéshozók – gyakran maguk a tulajdonosok – jelentős szerepet játszanak az operatív működésben is. A vizsgált klubok közel felében az akadémia nem képviselteti magát a klub vezetőségében.

„Az első csapatok vezetőedzői továbbra is ritkán tartanak fenn rendszeres kapcsolatot az akadémiával, annak szakmai stábjával, az ő bevonásuk az akadémiafutball szakmai kérdéseibe és tevékenységébe egy fontos előrelépés lenne a klub és az akadémia közötti kapcsolat erősítésében. Az esetek többségében a klub és az akadémia játékstílusa között nincs egyértelmű összhang.

Az edzői szerződések időtartama továbbra is kihívás elé állítja a sportszervezeteket: az egyéves szerződések nem szolgálják a fenntarthatóságot. Az edzőknek biztosítják, hogy használhassanak speciális szoftvereket az edzések előkészítéséhez. Ezt a gyakorlatot szinte valamennyi akadémia követi, e területen jelentős az előrelépés a korábbi auditokhoz képest. A mérkőzések előkészítéséhez és elemzéséhez ritkábban és kevésbé következetesen használnak speciális szoftvereket a szakemberek. Jó gyakorlatokat, videoklipeket tartalmazó összeállítások ritkán készülnek.”

Előrelépés mutatható ki a központi adatbázisok használata terén, melyek tartalmazzák az akadémisták egyéni adatait, edzés- és mérkőzésidejüket. A következetes tárolásban és felhasználásban további fejlődés szükséges, mint ahogy abban is, hogy a fiatal játékosok maguk is értelmezzék, elemezzék adataikat.

JAVULT A SZERVEZETTSÉG

A fejlődés érdekében megfogalmazott különböző ajánlásokat hosszasan lehetne sorolni, de hogy az auditról teljesebb képet kapjunk, kíváncsiak voltunk az akadémiai vezetők véleményére is a felméréssel kapcsolatban.

„Mi mind a három audit után olyan javaslatokat kaptunk a Double Passtól, amelyeket aztán igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint felhasználni, beépíteni a napi működésbe – válaszolta megkeresésünkre a Debreceni Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója, Herczeg András. – Fokozatosan szervezettebbé, strukturáltabbá váltunk ezáltal. Ma már úgy működünk, mint egy vállalat. Vannak részlegeink, részlegvezetők és minden területen rendszeres meetingeket tartunk. Mindig lehet hova fejlődni, és mi tanulni szeretnénk. Ezért is tartom nagyon hasznosnak, hogy a Double Pass képzéseket is tart. Az első ilyenen én is részt vettem, közel egyéves tanfolyam volt, kimondottan akadémiai vezetők részére, minden területet érintő, nagyon részletes, vizsgával záruló képzés.”

KIZÁRNI A SZUBJEKTIVITÁST

Az MTK utánpótlását képző Sándor Károly Labdarúgó Akadémia utánpótlás-igazgatója, Salkovics Gábor ugyanakkor rámutatott az auditok azon pontjaira is, melyekkel a véleménye szerint még hatékonyabbá, még objektívebbé lehetne tenni a felméréseket.

„Az első Double Pass-jelentés óta nagyon sok pozitív változás történt az akadémiák életében. Rávezették a klubokat a tudatos, tervszerű munkára. Ma már nem csak arról szól a munka, hogy kimegy az edző, megtartja az edzést, aztán hazamegy, mint aki jól végezte dolgát. Minden rendszerbe illeszkedik, dokumentált, ezáltal visszakereshető, elemezhető. Az már más kérdés, hogy ki mennyire él ezzel, de a lehetőség adott. A Double Pass fogalmazta meg, hogy az utánpótlás-nevelésben kimondottan gyakori álláshalmozás nem visz jó irányba, ezért nagyon sok feladatkör szétvált az elmúlt években, és minden akadémia sokkal bővebb személyzettel működik, mint korábban, minden részterületnek megvan a felelőse. Ugyanakkor nem tartom szerencsésnek, hogy az akadémián folyó munkát három konkrét korosztályon keresztül vizsgálták, az U12-es, az U14-es és az U19-es csapatunkat látogatták meg, de Agárdon, a kirakatkorosztályunknak számító U16–U17-es csapatainkat nem. Ahhoz, hogy az ilyen jelentést szinte feltétel nélkül el lehessen fogadni, nem eshet meg, hogy a hozzánk tervezett háromnapos audit két napra szűkült azért, mert a magyar auditor az első napon előadást tartott egy konferencián – máshol... Az ilyen komoly, az akadémiák életére és megítélésére nagy hatással bíró auditálás során oda kellene figyelni az olyan finomságokra, mint hogy kik végzik a felmérést. Nálunk ugyanis két olyan magyar auditor járt, és ítélte meg a működésünket, akik közül az egyik évekig dolgozott egy másik akadémia szakmai vezetésében, a másikuk pedig vezető szerepet tölt be egy nemrégiben indított labdarúgó-iskolában. Nekünk az audit során hozzáférést kell biztosítanunk számukra a teljes szakmai munkánkat tartalmazó számítógépes adatbázisunkhoz, amelyben minden szakmai, orvosi és pénzügyi nyilvántartásunk megtalálható, az iskolák és a szülők elérhetőségeivel, telefonszámokkal, e-mailcímekkel együtt. A bankvilágban például az auditok során rendkívül figyelnek az ilyesmire, az összeférhetetlenségnek még a látszatára sem adják meg az esélyt.”

Salkovics Gábor úgy véli, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia a valóságban sokkal többet fejlődött annál az első és a harmadik audit között, mint ahogy az a pontozásban visszaköszön. Meglátása szerint az akadémiai működés legfontosabb mérőszáma a produktivitási pontszámítás, az mutatja ugyanis meg, hogy adott időszakban hány profi labdarúgót nevelt ki az adott akadémia – és ebben kiemelkedik az MTK.

„Összességében aki azt mondja, hogy a Double Passnak nincs jótékony hatása, az nem mond igazat, de a lehető legtöbb szubjektív megítélési lehetőséget ki kellene zárni a rendszerből” – tette hozzá.

A DOUBLE PASS-JELENTÉS KLASZTEREI
1. klaszter – a legjobb eredményt elérők (ábécésorrendben)
Budapest Honvéd – Magyar Futball Akadémia
DVSC – Debreceni Labdarúgó Akadémia
DVTK – Diósgyőri Labdarúgó Akadémia
ETO FC Győr – Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia
MTK Budapest – Sándor Károly Labdarúgó Akadémia
Puskás Akadémia
2. klaszter – a középmezőny
Békéscsaba 1912 Előre – Békéscsaba Labdarúgó Akadémia
Ferencvárosi Torna Club
Kecskeméti Labdarúgó Akadémia
Mol Fehérvár FC
Nyíregyháza Spartacus – Bozsik József Labdarúgó Akadémia
PMFC – Pécsi Labdarúgó Akadémia
Szombathelyi Haladás – Illés Akadémia
UTE Labdarúgó Akadémia
Vasas Kubala Akadémia
3. klaszter – nem érték el az akadémiai minősítést
Kaposvári Rákóczi – Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia
Szeged 2011 – Grosics Akadémia
Várda Labdarúgó Akadémia
ZTE – Szőcs János Labdarúgó Akadémia

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.