Labdarúgás: Chelsea–Honvéd-MFA 6–1

A hazai bajnokságot 13 pontos előnnyel, veretlenül vezető Honvéd U16-os csapata− menedzseri kapcsolatnak köszönhetően − januárban meghívót kapott az angol Chelsea-től – a két klub korosztályos együttese felkészülési mérkőzést vívott Londonban. A kispestiek a meccs előtti napon a helyszínen tekintették meg a Chelsea–Arsenal mérkőzést, majd a másnapi találkozón 6–1-es vereséget szenvedtek az angolok korosztályos gárdájától.

A kispesti fiatalok a Stamford Bridge-en a Chelsea–Arsenal mérkőzést is megtekinthették londoni látogatásuk során • Fotó: Honvéd-MFA

„Tudni kell, hogy a Chelsea korosztályos alakulata a szezon közepén van, mi pedig a téli felkészülésünkbe iktattuk be ezt a mérkőzést, és mivel náluk másképp vannak a korcsoporthatárok, mint nálunk, így az U16-os csapatukban hét, a mieinknél idősebb játékos is helyet kapott– értékelte a tapasztalatokat Farkas Tibor, a kispestiek edzője. –A mérkőzés egyes periódusaiban − főképp a második félidőben jól játszottunk− de ilyen fizikai adottságokkal rendelkező, ennyire dinamikus,gyorsellenfelekkel itthon nem találkozunk,ezt nem tudtuk összjátékkal ellensúlyozni,és ez a végeredményben is visszaköszönt, még ha technikailag nem is volt jelentős különbség a két csapat között.”

A szakember kifejtette, egyes Chelsea-játékosok 20-30 centivel is magasabbak voltak − ez az utánpótláskorúak között sokat számíthat. Elmondta, néhány gyerek képességei annyira kimagaslottak, hogy lennének felnőtt bajnokságok, amelyekben már most, 16-17 évesen is helyt állhatnának.

„Volt egy nagyon kiemelkedő középpályás, akit biztosan láthatunka jövőbenmagasabb szinten is futballozni és jó néhányan eljuthatnak különböző szintű felnőttcsapatokig. Nem véletlen,hogy az U18-as bajnokságot holtversenyben vezeti a Chelsea, látszik, hogy komolyan veszi az utánpótlás-nevelést. A mi játékosaink számára ez a túrakiváló tapasztalatszerzési lehetőség volt, a srácok is érezték, mekkora a differencia – amita pályánlehetett, azt megtettek. Ez a meccs is csak egy állomás volt, a tanulás része.Ugyan játszottunk már hasonló szintű ellenféllel, a Chelsea kiemelkedettközülük. Azon vagyunk, hogy minél több nemzetközi mérkőzést vívjunk, akár külföldi tornákon vagy a mostanihoz hasonló, meghívásos meccseken.”

A Budapest Honvéd-MFA általános igazgatója, Herczeg Vince egy korábbi cikkünkben arról beszélt, tanulmányozzák, hogyan tudnának az európai topligák szintjére játékosokat nevelni. A Chelsea ellen testközelből tapasztalhatták meg a kispestiek, hol tartanak korosztályos szinten a jövő lehetséges Premier League-játékosai – de vajon egy-egy magyar fiatal is eljuthat erre a szintre?

„Nehéz kérdés, mert mi csak abból tudunk főzni, amink van. Olyan izomzattal és alkattal rendelkező gyerekeink nincsenek, mint akikkel Londonban találkoztunk. Egy időben Magyarországon ránk fogták, hogy nálunk, a Honvédban akcelerált gyerekek futballoznak, akik fejlettebbek a korosztályuknál, de a Chelsea ellen jól látszott, amit máskor is tapasztaltunk külföldi túrákon, hogy nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem nagyobbak vagy erősebbek a mi játékosaink az átlagnál, sőt, éppen ellenkező a helyzet. És nemcsak a számos afrikai származású gyereket soraikban tudó nyugat-európai csapatok, hanem a délszlávok is előrébb járnak testi, illetve genetikai adottságokban. Persze számos példa van, hogy ezt egy párharcon lehet ellensúlyozni, ezt láthattuk például a tavalyi U17-es Eb-n is Preisinger Sándor csapatától, melyben több honvédos fiatal is szerepelt. Összességében azonban azt tapasztalom, utánpótlásszinten a nagyobb, erősebb, gyorsabb gyerekekből álló csapatok a sikeresek. Nem véletlen, hogy például a legutóbbi Puskás-Suzuki-kupát is a legjobb felépítésű brazil csapat nyerte meg, pedig a Real Madrid és a Bayern München is ott volt a mezőnyben. Ráadásul mi jó csapatjátékkal meg is vertük a brazilokat, de hosszútávon nem ellensúlyozható a különbség.”

Persze a genetikai és alkati különbségekkel nem lehet mindent megmagyarázni, hiszen vannak sportágak, amelyekben szintén nagyon sokat számítanak a testi adottságok, mégis a világ élvonalába tartoznak a magyar sportolók (lásd: úszás), ráadásul régen technikásabbak voltak a legjobb magyar játékosok, pedig a testi paramétereiket tekintve nem jártak előrébb a maiaknál. Farkas Tibor szerint ez egyértelműen összefügg a szűk tömegbázissal.

„Régen kis túlzással minden gyerek focizott a szabadidejében, míg ma már kevesen mennek el egyesületekbe futballozni. Éppen ezért nincs igazi versenyhelyzet a csapatokon belül, így nehezebben alakulnak ki igazán erős személyiségek. A magyar gyerekek akkor találkoznak igazán éles versenyhelyzettel, amikor külföldre kerülnek, ott viszont már elengedhetetlen az erős személyiség.”

A kispesti fiatalok edzőjét az angliai szakmai munka különbözőségeiről is faggattuk, de mivel kétnapos villámlátogatáson vettek részt, nem volt idő eszmecserére a londoni edzőkkel. Az azért persze feltűnt, hogy az edzőközpontban, ahol játszottak, több mint húsz pálya állt a csapatok rendelkezésére, másrészről Angliában máshol vannak a korosztályhatárok meghúzva, mint nálunk.

„Itthon kizárólag a 2004-es születésűek tartoznak bele az U16-os korosztályba. Angliában viszont a 2003. szeptember és 2004. szeptembere között született játékosok tartoznak ide. Az angolok és a hollandok másképp gondolkodnak ezen a téren, mint más országokban. Abban hisznek, hogy jobban szolgálja a gyerekek fejlődését, ha ősszel húzzák meg a korosztályhatárt, amiben már az is közrejátszik, hogy nyáron magasabb a születésszám. Ezért is fordulhatott elő, hogy többségében idősebb játékosokkal álltak fel ellenünk.”

Kiváló adottságok, megfelelő versenyhelyzet, erős személyiségek – ez a „Chelsea-titok”, ezen tényezők eredménye, hogy már 16-17 éves korban is szakadéknyi különbség lehet egy angol és egy magyar élcsapat között…

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.