Nem akármilyen évet zárt tavaly a Ceglédi VSE 18 esztendős, 100 kilós dzsúdósa, Vég Zsombor: a marokkói junior−világ- és a finnországi korosztályos Európa-bajnokságon egyaránt bronzérmet nyert, és csak azért nem utazott az oroszországi U23-as kontinensviadalra (amelyen dobogóesélyes volt− a szerk.), mert megsérült. A marrákesi sikere mindazonáltalelég világranglista-pontot adott ahhoz, hogy a helyezése már azt jelentse: elérhető távolságba került a tokiói olimpiai kvótaszerzése.Vég Zsombor: a marokkói junior−világ- és a finnországi korosztályos Európa-bajnokságon egyaránt bronzérmet nyert, és csak azért nem utazott az oroszországi U23-as kontinensviadalra (amelyen dobogóesélyes volt− a szerk.), mert megsérült. A marrákesi sikere mindazonáltalelég világranglista-pontot adott ahhoz, hogy a helyezése már azt jelentse: elérhető távolságba került a tokiói olimpiai kvótaszerzése.
− A szövetség miként állt hozzá a versenyeztetésedhez?
− Támogatóan. A tel-avivi Grand Prix-viadalon, a párizsi és a düsseldorfi Grand Slam-versenyen egyaránt indulhattam volna − csak Franciaországba nem utaztam el, mivel néhány nappal az erőpróba előtt meghúzódott a combom, ráadásul beteg is lettem. A ranglistán a magyarok közül Cirjenics Miklós és Ohát Zalánegyaránt előttem áll, utóbbi viszont megsérült, szóval ha nem halasztották volna el a játékokat− ezzel együtt a kvalifikációs megméretéseket−, úgy én veszek részt a hátralévő versenyeken.
− Izraelben kezdődött a szezon. Már az első körben búcsúztál, miután a meccs kezdete után néhány másodperccel leléptettek agörögGeorgiosz Malliaropoulosszal szemben...
− Sokkal erősebbnek éreztem magam nála, rögtön el akartam intézni. Belső gánccsal indítottam akciót, a kontrollt ugyanakkor átvette. Máshogy nem tudtam kiszabadulni, csak úgy ha kibukfencezem a helyzetből. Mint kiderült, ez immár egy éve szabálytalannak minősül, így elbuktam a lehetőséget. Pedig viszonylag szerencsés volt a sorsolásom. Akár még a helyosztóig is küzdhettem volna... Igazán kár érte.
− Düsseldorfban egy mérkőzéssel tovább meneteltél: túljutottál a svájci Otto Imalán, ám a mongolok világbajnoki bronzérmese, Otgonbatar Lhagvaszuren (a világranglista tizedik helyezettje − a szerk.) már túl nagy falatnak bizonyult.
− Nem volt jobb nálam, igazságtalannak tartom azt a vereséget. Két sidóval vezettem, rámentem arra, hogy még egyszer megintsék− végig aktívabb voltam, kontrolláltam. Az utolsó néhány másodpercben aztán vazarit ítéltek az egyik akciójára. Erről csak annyit: láttam én már ennél nagyobb dobásokat is, amelyek pont nélkül maradtak...
− Mindeközben az oberwarti European Open-viadalon bronzérmes lettél, összességében pedig a lajstrom 61. pozíciójában tanyázol. Továbbra is reálisnak tartod az olimpiai kvalifikációdat?
− A junior-világbajnokságot meg akarom nyerni, ez a legfőbb célom. Ezért hétszáz pont jár, így Zalánt már meg is előzném a ranglistán és lőtávolba kerülnék a kijutást érő helyhez. Emiatt például kifejezetten jól jött a halasztás, mi több, még egy évvel tapasztaltabban léphetek tatamira az erőpróbákon. Nem tettem le Tokióról, ott akarok lenni! A karanténidőszakot azonban egyre nehezebben viselem, nagyon hiányoznak a megméretések. Futok, erősítek, az edzőim járnak hozzám fogásokat gyakorolni, szóval a munka nem lett kevesebb. Ettől függetlenül ideje lenne, ha minden visszaállna a régi kerékvágásba!
További korosztályos hírekCSELGÁNCSBANa sportági aloldalunkon.