Atlétika: hosszú távra terveznek a debreceni fiatalok

Debrecenben is szépen lassan újraindul az élet a koronavírus-járvány miatti kényszerszünet után. Az Oláh Gábor utcai atlétikai pályán már több mint két hete edzenek a kisebb, általában hatfős csoportok. Az óvatosság természetesen továbbra is fő szempont, a DSC-SI fiatal atlétái heti két-három alkalommal látogatnak ki a sportcentrumba hétköznap, a hétvégén a lakosság számára tart nyitva a pálya.

Az egykori kiváló távfutó, K. Szabó Gábor is a debreceniek edzői stábját erősíti, jelenleg kilenc tanítvánnyal foglalkozik. Hogy van mit átadni az ifjaknak, arról nem akármilyen eredménylistája tanúskodik aktív pályafutásából. 3000 méteren minden létező korosztályban hazai rekorder, a felnőtt magyar csúcsot 37 éve tartja, emellett további négy szabadtéri korosztályos csúcs is fűződik a nevéhez, benne 1500, 5000 és 10 000 méteres eredménnyel. 1981-ben 5000 méteren nyert ifi Európa-bajnokságot Utrechtben, mindent egybevetve tizenkétszeres magyar bajnok. Ifjúsági korú középtávfutó tanítványai közül kiemelkednek az országos bajnokságokon rendre kiválóan teljesítők, például lánya, K. Szabó Gabriella, valamint Fándly Márk és Jakab András is. Ők mindannyian tervezték indulásukat a nyári ifi Európa-bajnokságon, ami törlésre került. Edzőjük szerint nem vesztenek sokat a fiatalok.

Fándly Márk a szünetben hazautazott szülővárosába, Nagyváradra

„Ennek a korosztálynak nem válik hátrányára, ha elmarad. Főleg az ifikre igaz, hogy sok esetben a korosztályos világversenyekre készítik őket, nem pedig a felnőttkorra. Ezt a törlés előtt is így gondoltam, a felfogásomban a vírushelyzet alatt nem történt változás. Ha valaki eléri nálam a tizenkilencéves kort, elmegy egyetemre, netán külföldre továbbtanulni, és úgy dönt, folytatja az atlétikát, akkor én felkészült versenyzőt szeretnék adni az edzőjének. Olyat, akit lehet terhelni, nem pedig olyat, aki túl van ezer sérülésen, és a korosztályos versenyeken… talán rossz szó, de: kiégették. Egyszer jó lenne olyan középtávfutókat fölnevelni, akik tizenkilenc-húszéves korukban ugyanolyan dinamikusan tudnak fejlődni, mint más, nagyobb távfutókultúrával rendelkező nemzetek versenyzői.”

A szakember elmondta, tanítványait ezen elv alapján igyekszik készíteni, ezért nagyon kevés versenyszám-specifikus munkát végeznek. Véleménye szerint ebben a korban még nem lehet kiválasztani a versenyszámot, majd csak akkor, amikor az atléta arra biológiailag is megérik. Hogy ki, mire alkalmas, azt a fizikális tényezők mellet a pszichések is befolyásolják. Lelkileg a járvány miatti szünet is próbára tette a gyerekeket, de K. Szabó Gábor szerint a csoportjába tartozók egészen jól viselték a leállást, sőt, igen pozitív változásokat is felfedezett rajtuk.

„A körülményekhez képest a gyerekek jól élték meg a kihagyást. Motiváltak maradtak, kellemes csalódás volt találkozni velük. Az edzők részéről is nagy munkával járt a szünet. Más, amikor látod a tanítványt, hiszen nem minden gyereknek egyforma a kommunikációs készsége, sokszor a sorok között kellett olvasni. Úgy vettem észre, az online oktatás, és a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb étkezés következtében fizikálisan is sokat fejlődtek, centiket nőttek, valamint éhesebbek lettek a sikerre. A szünet más megvilágításba helyezett számukra sok mindent. Megtanulták jobban értékelni egymást vagy éppen azt, milyen szép, rendezett pályára jöhetnek edzeni. Legjobban persze a versenyzés hiányzik mindenkinek. Ezzel kapcsolatban már vannak terveink Debrecenben.”

További korosztályos hírekATLÉTIKÁBANa sportági aloldalunkon.