– Mit kell tudni a szakmai anyagról? Milyen célból született meg?– Mit kell tudni a szakmai anyagról? Milyen célból született meg?
– Nem azért, mert a nagy megmondó szerepét akarom felvenni, csupán szeretném végre látni a magyar labdarúgás felemelkedését, azt, hogy elinduljon a nemzetközi szint felé. Többéves edzői tapasztalatomat osztom meg, azokra az alapvető elemekre koncentrálva, amelyeket az utánpótlásban kellene megtanítani. Folyamatosan figyelemmel kísértem a helyzetet, majd látva hogy nem javul, elkezdtem kidolgozni az anyagot.
– Mi a legnagyobb gond?
– A koncepció hiánya, emiatt egy helyben toporgunk. Át kell gondolni az alapképzést, el kell ültetni a fiatalokban a pozitív agresszivitást, muszáj megoldani a felnőttkorba történő sikeres átmenetet, illetve különbséget kell tenni a korcsoportok között. A megfelelő korosztályokban kell nyomás alatt játszatni a gyerekeket, mert ha nem így teszünk, az a tanulófázis rovására megy. A fiatalabbaknak inkább tornákra, edzőmeccsekre van szükségük, hogy a tanultakat bátran merjék alkalmazni. Nem lehet mindenkiből Messi, Ronaldo, Zámbó, Détári vagy Ebedli, de jó csapatjátékos igen, és így is sokat elérhet. Ugyanakkor nem biztos, hogy ha valaki gyerekként kiugróan tehetséges, a későbbiekben jó csapatemberré válik. Amikor a Győrrel 2013-ban bajnokok lettünk, nem a miénk volt a legjobb játékosállomány, mégis mi lettünk a legerősebbek, mert rengeteg munkát tettünk bele a csapatba, és a mezőnyből mi játszottunk a legfegyelmezettebben. Szintén nagy probléma, hogy az akadémiáról kikerülő gyerekek mekkora bevételt jelentenek a belföldi piacon, kik profitálnak az átigazolásukból. Sajnos a legtöbbet a menedzserek, a klubok és a szülők kevesebbet.
– Magyarországon kiemelt kormányzati támogatásban részesül a sportág. Mennyi idő kellhet ahhoz, hogy ha elindulunk a helyes irányba, utolérjük a környező országok utánpótlás-nevelését?
– Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor MLSZ-elnök valóban minden feltételt biztosít, ami ahhoz szükséges, hogy felzárkózzunk az európai topfutballhoz. Jóval előrébb kellene tartanunk, de sokan visszaélnek a jelenlegi helyzettel. Egy év kellene ahhoz, hogy a klubokban beálljon egy megfelelő rendszer, és utána kettő-négy év alatt simán utolérhető lenne a környező országok utánpótlás-nevelése.
– „Sok az ügyes gyerek, sok az ügyetlen edző…” – nyilatkozta nemrégiben. Mi a baj azutánpótlásban dolgozó szakemberekkel?
– Több kollégámmal ellentétben azt gondolom, hogy rengeteg tehetséges fiatal játékosunk van, de elméleti szakemberek helyett több, gyakorlati, azaz dolgozó edzőre volna szükségünk. Az edzők többsége nem neveli a gyereket kellő alázatra, ami nem csoda, mert az belőlük is hiányzik. Továbbá az edzők képzésében nem a mennyiségre kellene összpontosítani, hiszen csak a megfelelően képzett szakember képes minőséget átadni a játékosoknak.
– Ugyancsak ön mondta, hogy a kiválasztásban és a képzésben is rosszul működik a hazai rendszer.
– Mást és másképpen kellene csinálni. A kiválasztással kezdődik minden, ha azt elrontjuk, lehet bármilyen jó a képzés, nem lesznek minőségi játékosaink. Kérdezem én: meghatározták bárhol is, hogy a magyar utánpótlásban milyen kritérium alapján kell kiválasztani a gyerekeket? Tudniillik, ha kiválasztottam egy gyereket, attól fogva felelősséggel tartozom a szülőnek. És ki a hibás, ha a srác nem teljesedik ki? Természetesen az edző… Más országokban tanultak a kudarcokból, mi viszont – megítélésem szerint – nem. A spanyolok, a németek, a hollandok, a belgák képesek voltak kijavítani a hibáikat, új alapokra helyezték a futballjukat, és visszakerültek a legjobbak közé. A mi gondjainkat sem a külföldi edzők fogják megoldani. Sok a tehetséges szakemberünk; az lenne az ideális, ha közülük minél több dolgozna is. Velük, a saját tradícióinkat előtérbe helyezve kell újjáépítenünk a magyar labdarúgást!
További korosztályos hírekLABDARÚGÁSBANa sportági aloldalunkon.