Három és fél évesen már megismerkedett a sportág alapjaival a Győri AC 15 éves, korosztályos válogatott tornásza, Molnár Botond. Az, hogy a szőnyegen találta meg számításait abból a szempontból nem volt meglepő, hogy édesanyja is tornász volt. Persze, azért kipróbálta ő a jégkorongot és labdarúgást is, de talán csak azért, hogy megtudja, mivel nem szeretne foglalkozni.Molnár Botond. Az, hogy a szőnyegen találta meg számításait abból a szempontból nem volt meglepő, hogy édesanyja is tornász volt. Persze, azért kipróbálta ő a jégkorongot és labdarúgást is, de talán csak azért, hogy megtudja, mivel nem szeretne foglalkozni.
A kezdést követően már másfél-két év elteltével feltűnt az edzőknek, hogy adottságai igencsak ideálisak a versenyzéshez, és hamar nagy ígéretként könyvelték el a kisfiút, akinek akkor még az ugrások, a szaltók és a pattogó, játékos edzések tartották fenn az érdeklődését.
Az első versenyét rögtön megnyerte, és azóta is rendszeresen gyűjti az érmeket. Legnagyobb sikerei között szerepel a tavalyi mesterfokú tornászbajnokság „kismesterei”, azaz a kadétok mezőnyében szerzett bajnoki címe, na, meg az országos kadét bajnoki győzelem mind a hat szeren. Ezeket még a KSI a színeiben érte el, szeptembertől azonban már a GYAC-cal készül.
„Az edzőm, Pisák Tamás miatt váltottam, ugyanis ő elköltözött Budapestről, én pedig éltem a lehetőséggel, hogy továbbra is vele dolgozhassak. Tavaly szeptemberben érkeztem a GYAC-hoz, de hivatalosan csak januártól tartozom a győriekhez, akkor lehetett átigazolni. Nagyon élveztem az új közeget, kiváló körülmények között készülhetek. Remek a terem, és nagyon jó, új szerek és kiegészítők segítenek a megfelelő edzésmunkában. Könnyű volt beilleszkedni. Egyik edzéstársammal lakom az Olimpiai Sportparkban. Ez a szituáció nekem is új, hiszen eddig a családommal éltem. Szombatonként járok haza Budapestre, és vasárnap délután már jövök is vissza. Kilencedikesként kerültem a győri Bercsényi Miklós Gimnázium sporttagozatába. Jól érzem magam, hiszen támogatják a sportot, nem okoz gondot a tanulás és az edzések összeegyeztetése. Ráadásul nagyon közel van a csarnokhoz.”
A koronavírus-járvány miatti kényszerszünet nagyjából másfél hónapra zárta be otthonába az idén ifikorba lépett versenyzőt, aki ebben az időszakban sem tétlenkedett.
„Félretoltam az asztalt, a kanapét, leraktam a karfát, a gombát, és tornáztam. Futni és biciklizni rendszeresen jártam, az otthoni tréningek egyrésze videóhívásban zajlott az edzőmmel. Leginkább a versenyzés hiányzik, alapesetben most javában zajlanának viadalok. A szövetség által szervezett online verseny, amelyen gyakorlatokat kellett bemutatni jó kezdeményezésnek bizonyult, terpesz támaszmérlegben első helyen végeztem.”
Ha nincs a járvány, akkor minden bizonnyal Botond májusban a bakui ifjúsági Európa-bajnokságon szerepelt volna. A részvételről azonban nem kell lemondania, hiszen a napokban kiderült, december kilencedikei kezdettel megtartják a kontinensviadalt.
„Jó formában éreztem magam a felkészüléskor, még a járvány előtt. Nem hiszem, hogy bármi baj lett volna az Eb-n, egy szeren finálét vártam magamtól, és összetettben is jó helyezésre számítottam. Most, hogy megnőtt a felkészülési idő, kihasználjuk. Új elemeket tanulok, amelyeket igyekszem beépíteni a gyakorlatba, ezért úgy érzem, még jobban bizakodhatok decemberben. Az, hogy megtudtam, mégsem kerül törlésre az Eb, persze, motivál és izgatottá tesz, de minden edzésen kitűzök valamilyen célt magam elé.”
Hogy Botond elképzelései megvalósuljanak, abban segít a Mol Alapítvány is. Támogatásából lágylézert vásárol a tornász. A készülék sejtszinten javítja a sérült szövetek keringését.
„A sérülések nagyon kellemetlenek, tavaly decemberben volt, hogy nem is tudtam minden szeren elindulni. A jobb vállamban volt gyulladás, sok nehézséget okozott. Persze, a tornászoknak mindig fáj valamijük, ehhez idővel hozzászokunk, de olykor nagyobb a gond, mint elsőre tűnik. A bajt inkább igyekszünk megelőzni.”
További korosztályos hírekTORNASPORTOKBANa sportági aloldalunkon.