Birkózás: Struhács György szerint a fiatalok jó kezekben vannak

Tavaly felemás évet zártak a hazai U17-es kötöttfogású birkózók a korosztályos világversenyeken: az Európa-bajnokságon előbb két ezüst-, illetve egy bronzéremmel zártak, a világbajnokságon dobogós helyezés nélkül végeztek.

Mindezek után idénre több változás is történt a kadétválogatott élén: a világ- és Európa-bajnok, korábbi klasszis, Korpási Bálint, illetve a felnőttválogatott élén majd egy évtizeden át tevékenykedő Struhács György is újonnan csatlakozott az U17-esek edzői stábjához, méghozzá az állandóságot képviselő Szabó Martin mellé. (Egyébként mindhárman a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia trénerei is egyszerre.)

„Mindenek előtt szeretném leszögezni, hogy a klasszikus értelemben véve én nem szövetségi edzőként tevékenykedem a válogatott mellett, hanem mint egyfajta szakmai tanácsadó, és a KIMBA-n is hasonló szerepet töltök be – kezdte Struhács György az Utánpótlássportnak, majd így folytatta az U17-esek helyzetéről. – Azt mondhatom, hogy a mostani U17-es korosztály tagjai kicsit hasonló cipőben járnak, mint tavaly az előző évjárat. Itt arra gondolok, hogy a korosztályos Eb-n várhatóan idén is több – akár három-négy – éremesélyesünk is lehet, viszont a világbajnokságon való sikeres szereplés már jóval komolyabb falat, ott sokkal nehezebb dobogóra állni. A mezőny erősségét tekintve igencsak nagy a különbség a két világverseny között. Az ázsiai országok versenyzői korábban érnek, mint a mieink, s mindez a kadétkorosztályban rengeteget számít, az idősebb korban persze ezek a különbségek jobban kiegyenlítődnek. Mindenesetre ígéretes fiatalokból itthon sincs hiány:

Elsősorban tőlük várhatjuk majd a jó eredményeket az idei Eb-n, de persze mindig akadnak meglepetés emberek is, akiktől előzetesen nem számítotunk sikerre."

A rutinos szakember egykoron edzősködött a legendás Mr. Tus-sportiskolában is, így pontosan tisztában van vele, mire van szüksége a fiataloknak ahhoz, hogy később klasszis felnőtt birkózókká váljanak.

„Mint már mondtam, hasonló feladatokat látok el a KIMBA-n, illetve a válogatottnál is: folyamatosan – általában hetente két alkalommal – látogatom az edzéseket, és rendre értekezünk Lőrincz Tamás szakmai igazgatóval, illetve az edzőkollégákkal. Figyelemmel követem a fiatalok edzésmunkáját, és ha kell, közösen felülvizsgáljuk az edzésterveket, szóval ez igazi csapatmunkának tekinthető. Manapság nyilván már más a felépítése a képzésnek ahhoz képest, ahogyan ez húsz évvel ezelőtt működött a Mr. Tus-iskolában, viszont a régi módszerekből, értékekből sok mindent át lehet menteni a mai korba is.

Pontosan láthattuk, hogy a pályafutásuk egyes szakaszaiban mire volt szükség a fejlődésükhöz. Értelemszerűen ezt a tudást át is kell tudni ültetni, és a jelen kor követelményeinek megfelelően kell nevelni a versenyzőket. Örömteli, hogy a korábbi tanítványomat, Korpási Bálintot most már edzőkollégámnak tekinthetem, és közösen tudjuk segíteni a fiatalokat. Példaképeket kell állítanunk a következő generáció elé, és ilyen szempontból Bálint kiváló alany erre, mind az eredményeivel, mind a munkamoráljával. Mindent egybevéve, a KIMBA-n jelenleg minden adott a minőségi utánpótlás-neveléshez."

(Kiemelt kép forrása: KIMBA)