A 17 éves Csonka Dorottya már annak a második generációnak a tagja, amely Szilágyi Áron diadalának hatására kezdett vívni. A reménység ugyanis a háromszoros olimpiai bajnok kardozó második ötkarikás aranyérme, a riói győzelem után döntött úgy, hogy maga is a páston szeretne kiteljesedni. A kardvívás kipróbálásához Szilágyi klubja, a Vasas kínálta magát. A növendékkel két évig Ravasz Etele foglalkozott, 2018 óta pedig Kósa Miklós irányítja a felkészülését.
Hogy Dorottyát már a kezdetekkor is reményteli vívónak tartották, azt jelzi, hogy néhány foglalkozás után az idősebbek tréningjeire is meginvitálták, és csupán a hatodik edzésén járt, amikor már kardot is kapott a kezébe.
Az ígéret fejlődése folyamatos volt, és tavaly először vehetett részt korosztályos világ-, valamint Európa-bajnokságon. Ráadásul mindjárt két korosztályban, ugyanis a kadétok és a juniorok között egyaránt a hazai ranglista még éppen válogatottságot érő negyedik helyén zárt.
Így aztán elsőéves kadétként
tagja volt az előbb Európa-, majd világbajnoki címet szerző,
Gulácsi Ferenc által vezetett junior kardcsapatnak, melyben mellette Battai Sugár Katinka, Keszei Kira és Spiesz Anna vívott. A saját korosztályában csapatban Eb-ezüstöt érdemelt ki, ugyanakkor a fiatalabbak között a vb-n nem indulhatott, mert ott csapatversenyük nincs a kadétoknak, egyéniben pedig csak a ranglista első három helyezettje kapott lehetőséget.
„Tavaly nagyon jól szerettem volna teljesíteni a kadétok között, ám a válogatóversenyeken emiatt is izgultam, stresszeltem, és végül csak a negyedik helyen végeztem a ranglistán – mondja. – A juniorok között viszont felszabadultan, az esélytelenek nyugalmával vívhattam. Ott nagyjából nyolcan versengtünk a negyedik helyért, mert az első három pozíció birtokosa szinte biztos volt. Aztán ott találtam magamat a juniorválogatottban, majd együtt élhettem át az Eb- és vébégyőzelmet a társaimmal. Csapatban az Eb-n egy asszót vívtam, a vébén egyet sem. Viccesen mondhatnám, hogy ott úgy járultam hozzá a sikerhez, hogy a döntő után én mentem el doppingvizsgálatra. Többen érdeklődtek, és magamban is feltettem a kérdést, hogy mennyire érezhetem magaménak az aranyérmeket?
De a csapatot négy ember alkotja, én kivívtam a negyedik helyet, a mérkőzéseken együtt éltem a lányokkal, biztattam őket és végig készenlétben álltam, hogyha úgy alakul, segíteni tudjak a páston.
Várható volt, hogy fiatalabbként nekem ennyi lesz a szerepem, ezért nincs bennem rossz érzés, büszke vagyok, hogy a csapat tagja lehettem.”
Az idén a korosztályos Eb-t már megrendezték Nápolyban, Dorottya most a juniormezőnyben nem indult (így nem lett kétszeres kontinensbajnok), de a kadétok között annál fényesebben teljesített. Egyéniben parádés teljesítménnyel a döntőbe jutott, melyben az olasz Vittoria Mocci győzte le, így ezüstérem került a nyakába. És ugyanúgy a dobogó második fokára állhatott fel Rácz Brigitta, Szabó Polli, Tóth Nadin társaként a kadétcsapattal.
A második kadétévemben egyéniben is szerettem volna megmutatni, hogy mi van bennem, mire vagyok képes.
Örülök, hogy az Eb-ről éremmel tértem haza, de még fájó picit a döntő, mert úgy érzem, nyerhettem volna. A másik hiányérzetem az, hogy ezzel a kadétcsapattal még európai körversenyen sem jött össze az arany, csak második helyeket szereztünk, és most is másodikak lettünk. Remélem, hogy a juniorok között véget ér az ezüstzápor.”
A sokra hivatott kardvívóra április közepén kadét-vb vár a szaúdi fővárosban, Rijádban.
„Mindent megteszek az éremért, igyekszem kihozni magamból aznap a maximumot. Az elmúlt időszak nagyon tanulságos volt a számomra, de erről is szólnak az utánpótlásévek. A sikerből és a pofonokból is lehet tanulni. A következő nagy feladatom, hogy higgadt maradjak a legfontosabb versenyeken.”
(Kiemelt képünkön: Csonka Dorottya egyéniben ezüstérmet szerzett a nápolyi kadét Eb-n Forrás: EFC)