Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén nyáron is kitett magáért a magyar leány kézilabda-utánpótlás: júniusban az U20-as, vagyis a juniorkorú női válogatott ezüstérmesként zárt a világbajnokságon, augusztusban pedig az ifjúságiakon (U18-asok) volt a sor, hogy megméressék magukat a világbajnokságukon.
A Bohus Beáta szövetségi edző vezette együttes Kínában szerepelt az elmúlt hetekben, és zárt harmadikként hét győzelemmel és egy vereséggel – egyedül a spanyolok ellen kaptak ki a lányok, az elődöntőben, hogy aztán a bronzmeccsen a franciák ellen kiharcolják maguknak a dobogós helyezést.
„Az, hogy éremmel tud valaki befejezni egy világbajnokságot, remek eredmény. Nem volt egyszerű az addig vezető út, hiszen a csoportkörben a norvégok ellen nem hibázhattunk, és a középdöntő is kiélezett volt a házigazda kínaiak és a dánok ellen. Apró hiba is a továbbjutásunkba kerülhetett volna, szerencsére az utóbbiak ellen már biztos negyeddöntősökként léphettünk pályára – mondja az Utánpótlássportnak Bohus. –
Az első két meccsünkön kívül mindegyik éles volt,
sajnos a spanyolok elleni elődöntő nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna. Vannak ilyen mérkőzések, amiket másnap reggelig is játszhatnánk, akkor sem tudjuk megnyerni; sokat hibáztunk, ráadásul Szeibert Anna orrtörése miatt távolról sem voltunk elég veszélyesek, amit az ellenfelünk kihasznált.Nagy csalódást éreztünk, főleg a gyenge teljesítmény miatt, ám nem volt sok időnk az emésztgetésre, hiszen a tavaly Európa-bajnokságot nyerő franciák következtek a bronzért. Szerencsére sikerült felrázni a lányokat, mindenki fel tudott állni mentálisan a vereség után, végül ez lett a döntő faktor. Ehhez hozzá kell tennem, hogy az akklimatizáció gyorsan ment, a körülményekkel viszont meggyűlt a bajunk: nem segített, hogy minden nap ugyanazt az ételt kaptuk vacsorára, ami ráadásul nem igazán ízlett a gyerekeknek. Az időjárás sem volt kedvező a meleg és a magas páratartalom miatt, sőt a konditerem-használat is kihívást jelentett, mert megtalálni sem volt egyszerű a helyszínt, ráadásul a válogatottak nagyjából fele ugyanazt használta.
Tudtuk, hogy azok a csapatok érnek majd oda az első négybe, akik a legjobban alkalmazkodnak ehhez a helyzethez.
A lényegi dolgok viszont a pályán dőltek el, a lányok pedig hatalmasat küzdöttek, ráadásul többen vezérré léptek elő, mint például a gólkirály és az All Star-csapatba beválasztott Fazekas Virág vagy a bronzmeccsen (is) remeklő kapus, Majoros Gréta. A kulcs viszont az összedolgozás volt, amit a szakember is kiemel.
„Igazi csapatmunka volt ez. Az eredményesség szempontjából voltak meghatározó játékosaink, de többen is előre tudtak lépni. A tavalyi Eb-hez képest tizenegy új kézilabdázóval vágtunk neki a vébének, nekik ez volt életük első világversenye.
Mindenki – és ebbe a stábot is beleértem – a maximumot tette ebbe bele, nagyon összekovácsolódott a végére a társaság.
A siker közös, a klubokban elvégzett munka színvonalát is tükrözi; ezúton is köszönöm minden edzőnek a segítségét.”
(Kiemelt képünk forrása: IHF)