Szeptembertől az egyik legjobb európai vízilabdacsapat, a Club Natació Atlètic-Barceloneta foglalkoztatja a 13 éves Toma Kornélt.
A magyar ígéret nyolcadik éve pólózik, hat esztendőt töltött a Debrecen utánpótlásában, kettőt a Miskolcéban, most pedig Spanyolországban igyekszik bizonyítani. Azt nem kell ecsetelni, hogy Magyarországon is remek utánpótlásképzés folyik, de Kornél és szülei úgy gondolták, hogy ebben a korban különösen hasznos lehet, ha a reménység másik játékstílust, kultúrát és nyelveket is megismer.
Az év elején felvették a kapcsolatot a Barcelona International Waterpolo Academy-vel (BIWPA), és az időzítés kitűnőnek bizonyult, ugyanis
a Barceloneta korosztályos gárdája éppen Kornélhoz hasonló tulajdonságokkal felvértezett tinédzsert keresett.
A bekért felvételek után júniusban próbajátékra ment a magyar fiatal, és már azon a gyakorláson szerződést ajánlott neki a klub.
Az egyesület mindent intézett az átigazolással kapcsolatban, és olyan sportolást támogató, amerikai iskolában helyezte el Kornélt, melyben angolul folynak az órák és kezdő szintről tanulhat spanyol, valamint katalán nyelvet. Szülei mindenben támogatják a sokra hivatott vízilabdázót. Szerencséjükre munkájuk mellett kivitelezhető, hogy bár felváltva ingázva, de mindig ott legyen valamelyikük a gyermekük mellett. Ezt Kornél nagyszerű helytállással hálálja meg. Hamar kezdőjátékos lett a korosztálya első számú csapatában, és bemutatkozó mérkőzésén mindjárt ő lőtte a legtöbb gólt.
„Az első edzéseken nagyon izgultam – mondja Kornél. – Ismeretlen és új volt a közeg, a nyelv, az edzők, a csapattársak, egyszóval minden. Aztán hamar elmúlt az izgalom, mert
az első perctől kezdve szeretettel fogadtak, mindenben igyekeztek segíteni, így a beilleszkedés is nagyon gyorsan ment.
Persze, ezt megkönnyítette, hogy az elejétől fogva jól ment a játék és az is, hogy tudták, honnan jövök. A magyar vízilabdát nagy tisztelet övezi Spanyolországban.”
Kornél már az első hónapokban számos értékes tapasztalatot gyűjtött Katalóniában.
„A nyelvtanulás mellett azért jöttem külföldre, hogy új stílussal is megismerkedjek és fejlesszem a játéktudásomat. Ami elsőre feltűnt, hogy a spanyolok kevesebb szituációt oldanak meg erőből, és talán azért is, mert a játékosok nem túl termetesek, de annál fürgébbek. A korosztályomban én vagyok az egyik legmagasabb. A mi csapatunkra például az a jellemző, hogy
szinte körbeússzuk az ellenfelet és gyors iramváltásokra építünk.
Taktikailag is más a rendszer, mint amivel otthon találkoztam. Általában center vagy bekk vagyok, de előfordul, hogy kapás szélsőként játszom. Igyekszem minden meccsen a legtöbbet kiadni magamból. A katalán korosztályos bajnokságban szerepelünk, és elsősorban az a célunk, hogy innen bekerüljünk a málagai országos döntőbe.”
A Barceloneta felnőttcsapatában a spanyol klasszisok mellett Burián Gergely és Vigvári Vince személyében két magyar kiválóság is pólózik. Ők is többször megerősítették már, hogy a klub feltételei szinte egyedülállóak Európában, az egyesület minden igényt kielégítő, impozáns sportkomplexuma közvetlenül a Földközi-tenger partján fekszik.
„Kivételes helyszínen tudunk készülni minden nap, itt tényleg csak a vízilabdával kell foglalkozni. Minden adott a fejlődéshez és a környezet is páratlan. Egész évben van szabadtéri edzésünk, és
csak gatyáig kell kiemelkedni a vízből, hogy lássam a tengert és a csodás naplementét.
Természetesen Gergővel és Vincével rendszerint találkozom, és bár otthon is számos olimpiai bajnok és nagyszerű játékos járja az uszodákat, mégis kissé szürreálisnak éreztem, amikor az öltözőben Felipe Perronéval, Álvaro Granadosszal vagy a spanyol szövetségi kapitány David Martínnal futottam össze. Nagyon motiváló a közeg, és azért dolgozom, hogy egyre jobb játékos legyek.”
(Kiemelt képünkön: Kornél és a spanyol vízilabda-váloagtott szövetségi kapitánya, David Martín)