Labdarúgás: nőtt a 21 év alatti magyar fiatalok NB I-es játékideje

Hatalmasat fordult a világ 2020-ban az NB I-ben szereplő 21 év alatti magyar játékosokkal. Tavaly ilyenkor még bőszen kerestük az okokat, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) által a 2019/20-as évad elején megváltoztatott formában visszavezetett fiatalszabály vajon miért nem motiválja az élvonalbeli klubokat. Nos, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy azóta – noha talán legkevésbé a fiatalszabály miatt – felfelé ívelő tendenciát mutat a vizsgált korosztály (a 2020/21-es évadtól kezdve a 2000. január 1-jén vagy az után születettek) játékideje.fiatalszabály miatt – felfelé ívelő tendenciát mutat a vizsgált korosztály (a 2020/21-es évadtól kezdve a 2000. január 1-jén vagy az után születettek) játékideje.

A számok is bizonyítják: az MTK Budapest bízik leginkább a 21 év alatti fiataljaiban  •  Forrás: MTK Budapest

A hirtelen növekedés értelmezését érdemes a legfontosabb számokkal kezdeni. A jelzett korosztályból ötvenketten kaptak szerepet a 2020/21-es évad őszi szezonjában, a több mint félszáz fiatalnak összesítve tíz klub szavazta meg a bizalmat – a Mezőkövesd és a Bajnokok Ligája csoportkörében vitézkedő Ferencváros kivételével a többi együttesben pályára léptek 21 év alatti magyar játékosok. Amennyiben csak ezt a két mutatót néznénk, is jól kimutatható az előző évad őszi feléhez mért előrelépés (akkor húsz reménység, kilenc csapatban jutott lehetőséghez).

Ha egy picit mélyebbre ásunk, az is tiszta sor, hogy az összesen lejátszott 13723 perc kerekítve két és félszer több annál, mint amit 2019 januárjára összeadhattunk (5600 perc). Mivel a 2020-as őszi termésen ötvenkettő fiatal osztozott, egy reménység átlagosan 264 percet kapott, ami viszont kisebb az egy évvel korábbi félszezon 280 perces mutatójához képest. Végül, de nem utolsó sorban vegyük a fordulónkénti átlagot! A 2019/20-as évad első felében a fiatalok 350 perchez jutottak fordulónként, míg az aktuális évad őszén 858 percre jött ki az eredmény. Érdekes megfigyelni a köztes növekedést, hiszen ez jól lefesti, miként alakult a 21 év alatti fiúk játékideje. 2020 tavaszán – már a koronavírus-járvány kitörése előtt is – váratlanul elkezdett gyarapodni, a kényszerszünetig az őszi 350 perc helyett 516 percre emelkedett a fordulónkénti átlag. Majd a két és fél hónapos leállást követően, az utolsó nyolc fordulóban még egy lapáttal rátettek az együttesek: az erőltetett menetben – amikor gyakran három-négynaponta játszottak mérkőzést – 848 perces fordulónkénti átlagot produkáltak. És gyakorlatilag ezt a nagyságrendet tartották a következő, 2020/21-es évad első felében, amelyben átlagosan 858 percet töltöttek a pályán a 2000. január 1-jén vagy az után született fiatalok.

Az aktuális kiírásban a feljutó MTK Budapest biztosította a legtöbb játékidőt a vizsgált korosztálynak. Örömteli vagy nem, mindenesetre tény, hogy a jelenleg futó bajnokságban valóban azok a klubok bíznak leginkább a saját utánpótlásukban, amelyek a korosztályos küzdelmeket tekintve a legerősebb bázissal rendelkeznek. Közelebbről a Puskás Akadémiára és a Budapest Honvédra célzunk. Ez a három együttes már „teljesítette” a fiatalszabályt, vagyis fiataljaik több mint 2970 percet töltöttek pályán az évadban (a valóságban ez csak az MTK-ra igaz, de a 2001. január 1-jén született játékosok percei duplán számítanak). Tavasszala Budafoki MTE, az Újpest, a Diósgyőr és a Zalaegerszeg is simán elérheti mégaz 50 millió forintos plusztámogatáshoz szükséges limitet.

Kiss Tamás (középen) minden bajnokin pályára lépett az őszi szezonban  •  Forrás: Puskás Akadémia

Ami az egyéni rangsort illeti, a felcsúti Kiss Tamás vezet az őszi szezon után, ő az egyetlen játékos a vizsgált korosztályból, aki mind a 16 bajnokin pályára lépett, s csupán kétszer kezdett a cserepadon. Sokáig Mezei Szabolcs vezette a lajstromot, csakhogy az MTK Budapest U21-es válogatott fiataljait (így Mezeit is) a novemberi összetartás után elkülönítették a csapattól – ezután négy bajnokin át nem volt bevethető az addig szinte folyamatosan 80-90 perceket kapó támadó középpályás. A dobogó legalsó fokáról hasonló okból csúszott le Schön Szabolcs, a helyét elfoglaló Szánthó Regőt viszont már csak azért is érdemes kiemelni, mert a Ferencvárostól kölcsönben Zalaegerszegen focizó fiatal jegyezte a legtöbb gólt (5) a 21 év alatti játékosok közül, megelőzve a négyig jutó budafoki Skribek Alent és a három találatot elért Schönt.

A bevetett fiatalok száma (52) némiképp arra is utal, hogy többen pusztána fertőzések miatt kialakult faramuci helyzetben jutottak lehetőséghez, általában annak köszönhetően, hogy az első keret nagy része kidőlt. Emlékezhetünk az Újpest–MTK fővárosi rangadóra, amelyen a liláknál – kényszerűségből – kilenc ifjú debütált, többen közülük még csak az U19-es vagy U17-es bajnokságban rúgtak labdába. Az őszi szezon legfiatalabb pályára lépőjét mégsem ők, hanem a Budapest Honvéd küldte harcba: a Magyar Futball Akadémián nevelkedő Keresztes Noel 2004 szeptemberében látta meg a napvilágot – a Puskás Akadémia ellen a 93. percben állt be csereként.

A 2000. január 1-jén vagy az után született, magyar futballisták játékpercei az NB I-ben (2020 őszén)
Csapatrangsor: 1. MTK Budapest 3339 perc, 2. Puskás Akadémia 2606, 3. Budapest Honvéd 2233, 4. Budafoki MTE 1697, 5. Újpest 1239, 6. Zalaegerszegi TE 1125, 7. Diósgyőri VTK 824, 8. Kisvárda 352, 9. Paks 218, 10. Mol Fehérvár 84. A Mezőkövesd és a Ferencváros nem szerepeltetett 21 év alatti magyar játékost egyetlen mérkőzésen sem.
Játékosrangsor (a legalább 500 percet pályán töltők listája): 1. Kiss Tamás (Puskás Akadémia) 1194 perc, 2. Mezei Szabolcs (MTK Budapest) 971, 3. Szánthó Regő (Zalaegerszegi TE) 879, 4. Csongvai Áron (Újpest) 874, 5. Schön Szabolcs (MTK Budapest) 837, 6. Szendrei Norbert (Budapest Honvéd) 829, 7. Szűcs Kornél (Diósgyőri VTK) 764, 8. Kata Mihály (MTK Budapest) 718, 9. Huszti András (Budafoki MTE) 623, 10. Skribek Alen (Budafoki MTE) 568, 11. Komáromi György (Puskás Akadémia) 550, 12. Bocskay Bertalan (Budapest Honvéd) 545.

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.