A spanyolok a fináléban

Az olaszok mondhatják a magukét, a görögök áldhatják a nemzetközi szövetség előzetes döntését, a brazilok meg jobb, ha csendben maradnak. A spanyolok viszont ismét megmutatták, Estiarte nélkül továbbra is a legjobbak közé tartoznak. Fura volt az A-csoport a Világligában, annyi szent. Alessandro Campagna csapata hiába előzte meg Görögországot (ahol belső viszályok játszották leginkább a főszerepet), mégsem lehet ott a négyes fináléban, elvégre utóbbi rendezőként automatikus tagja annak… Brazília pedig a várakozásoknak megfelelően nyeretlenül, mínusz ötvenhetes gólkülönbséggel lett abszolút utolsó, miközben például az Európa-bajnok Jugoszlávia nem kapott besorolást az új sorozatba. Van tehát mit javítani a Világligában, ez nem lehet kérdéses…

A spanyolok egyébiránt a hatodik forduló első körében kvalifikálták magukat a döntőbe: a négygólos Gabriel Hernández vezérletével hihetetlenül izgalmas meccsen 10–9-re győzték le Mataróban olasz riválisukat (a derbin, mint ahogy a következőn is, Juhász György bíráskodott), akik a visszavágón már hiába vettek revansot, nem lehetnek ott Patraszban.
Ott lesz viszont a magyar válogatott, amely módfelett magabiztosan utasította maga mögé a B-csoportban három ellenfelét. Kemény Dénes csapata a hét végén az amerikaiak ellen szenvedte el egyetlen vereségét, nem éppen ideális körölmények közepette. A kapitány mindenesetre akkor nem a felettébb sajátos stílusban bíráskodó fehérruhásokra, nem is a mieink szemébe tűző napsugarakra fogta a 11–14-et, inkább játékosai védekezésén elmélkedett. A második idegenbeli találkozón aztán boldogan láthatta, hogy ebben a műfajban újra önmagát idézte a gárda –az ellenpólust ezúttal Petronelli játékvezető nevetséges piros lapja jelentette. Mindezek után kérdőjeles lett a csütörtöktől vasárnapig tartó négyes döntőn Kemény Dénes kispadra ülése az első meccsen (amelyen a világbajnok Spanyolország ellen szállnak vízbe Molnár Tamásék), csak bízhatunk abban, hogy az olasz bíró jelentésében is elismeri, óriásit tévedett a kiállításnál.
Az első Világliga krónikájához tartozik még Benedek Tibor sikere: olimpiai bajnokunk harminc találattal lett a csoportmeccsek gólkirálya. Ha minden jól megy, vasárnap csapatkapitányként ennél is nagyobb öröm éri.