Odalett Märczék döntős álma

Ahogy Märcz Tamás, a Savona olimpiai bajnoka fogalmazott: "Fájó, mert volt esélyünk, fájó, mert nagy élményt szalasztottunk el.” Klasszisunk csapata kétgólos előnnyel utazott Firenzébe, a LEN-kupa visszavágójára, ám nem érte el célját. A három gólig jutó Vaszovics vezérelt hazaiak bődületes akciógólokkal lépegettek előre, miközben a savonaiak labdái rendre a kapufával vagy Tempesti kapus kezével ismerkedtek. "Pedig jól indult, az első negyedben vezettünk, a másodikat kettő kettes döntetlennel zártuk, azaz kecsegtető helyzetben voltunk. Igen ám, de az történt, ami jó ha három meccsenként megesik: a zónát négyszer is sikerrel lőtték át úgy, hogy a kapufa éléről vágódott be a labda. A kapusunk sem állt feladata magaslatán, támadásainkat a kapkodás jellemezte, szerencsénk sem volt, minden ellenünk játszott. Azért is bosszantó a kiesés, mert ugyan három góllal többet dobtak nálunk, de bátran állíthatom, nem jobbak ennyivel” –folytatta a harmadik idényét Itáliában töltő egykori vasutas pólós, aki légióstársához, a másik sydneyi hőshöz, Varga Zsolthoz hasonlóan egy találatot jegyzett az összecsapáson.

A kupa másik elődöntőjében nem történtek eget rengető események –a címvédő Brescia az Ethnikosz uszodájában sem kegyelmezett, Hinicet képtelen voltak megtartani a görögök, így Athénban is egyoldalú mérkőzést láthatott a nagyérdemű. Mindez ugye azt jelenti, hogy 2002 után újra olasz házidöntőt rendeznek…
A KEK-ben a várakozásoknak megfelelelően a Vasas–Posillipo, a Steinmetz testvérpár színesítette álomfinálé következik, ám amíg az orosz Lukoil totálisan esélytelen volt Kásás Tamásék ellen (a zsenivel lapunk 24. oldalán olvashatnak interjút), addig a Sabadell igencsak megszorongatta az oroszlán bajszát. "Nagyon elszontyolódott a társaság –kezdte a két előnygólt szerző sabadelli, Kiss Csaba. –Ez a legrosszabb, így kiesni rendkívül bosszantó, az ember fejében kavarognak a gondolatok, mi lett volna ha, az bemegy, ha ott egy kicsi mázlink van, meg ilyenek…Inkább játszottunk volna egy jó kis ikszes meccset, nem lenne ennyire fájó a kiesés, hiszen tulajdonképpen a papírforma érvényesült. Pedig közel jártunk a bravúrhoz, ám a hat egyes vezetés rengeteget kivett belőlünk. A negyedik negyed előtt láttam a csapaton, rendesen kizsigerelte az őrült hajtás, a szíve azonban mindenkit vitt előre. Sajnos, a végén ez kevésnek bizonyult. A bírókra nem lehet panaszunk – bár az utolsó hét percben ellenünk ítélt négy kontrafaultot nem értettem… –, mint ahogy a Vasasnak sem, amely azért kapott csak két fórt, mert végig bezónáztunk, lévén Makszimov olyan parádés formában védett, hogy arra nehéz szavakat találni. Emberfelettit nyújtottunk, és úgy gondolom, ha csak a két meccset nézzük, a szerencsésebb csapat jutott tovább. A szurkolóink szenzációsak voltak, a fair play keretein belül segítettek bennünket, kár, hogy a végén nem volt okuk az ünneplésre.”

A BL Piros-csoportjában ugyebár a Domino óriási bravúrt vitt véghez azzal, hogy a Mladost otthonából hozta el a két pontot, ami egyrészt már biztos Final Fourt eredményezett számára, másrészt közel, nagyon közel került a csoportelsőség megszerzése felé. Mindez azért üdvözítő, mert a másik kvartettben a Pro Recco belgrádi sikerével biztosította be elsőségét –nem vitás, a félelmetes olasz armadával jobbnak tűnik a Final Four második napján, a döntők döntőjében találkozni. A végére egy statisztikai mutató: a KEK góllövőlistáját nem más, mint Steinemetz Ádám vezeti! Az angyalföldiek centere több mint háromgólos átlaggal ül a trónon –nem volna nagy baj, ha sikerülne megtartania ezt a hátralévő két találka alkalmával.