Két év szárazság után

Az azóta eltelt dekádban már megszokhattuk: semmi meglepő nincs abban, ha az abszolút esélyesek legyőzésének műfajában utolérhetetlen mester és fiai fináléznak, netán nyernek is. Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben egyszer sem ünnepelhettek a különféle sorozatok végén, valahogy várható volt: a BVSC egyszer nagyot fog dobni."Nekem csak az arcom nagy, mindig mondom, úgysem nyerhet más, elvégre vagy a Honvéd, vagy a Vasas győz, mi pedig majd elvitatkozunk a Fradival a harmadik helyért, ez a leosztás – aztán persze tudom, hogy néhány fricskát már adtunk, s nem teszünk le arról, hogy adjunk a jövőben is – mosolygott Gerendás a siker másnapján. – Tavaly is közel voltunk, a Vasast sikerült megszorítanunk, meg is vertük őket néhányszor – ebben az idényben most először sikerült, viszont éppen a legjobbkor.”Az ilyenkor szokványos, a siker receptjére vonatkozó kérdés annyiban lehet érdekes ez esetben, hogy a vasutasok bevallottan a Dominóra készültek csütörtök estig. "Át kellett nyergelnünk, miután a begyakorolt védekezésünket tipikusan a Honvéd ellen alakítottuk ki. A Vasassal szemben alkalmazott taktikáról így utólag elmondhatom, hogy a védekezést itt is meg tudtuk szervezni, a támadásokban viszont volt hiba. Az is igaz viszont, hogy hátul még így is egy váratlan variációval tudtunk előállni, azaz ellenfelünk is belezavarodhatott a támadásba, a sok hibából pedig mi követtünk el eggyel kevesebbet, vagy ha úgy tetszik, ők eggyel többet. Igazából annak örülök, hogy a csapat anélkül volt képes taktikát váltani, hogy azt a vízben gyakoroltuk volna. Ez nagy szó, elvégre az idősebb játékosaink fejben értik, ám fizikálisan nem biztos, hogy végig tudják csinálni, míg a fiatalabbaknál a fejjel lehet gond. Ôszintén szólva nem vártam, hogy ennyire jól összeállunk, miközben az is egyértelmű, a jó védekezés alapja a jó kapusteljesítmény, márpedig Szécsi Zoli a téli meccsekhez képest jó tizenöt centivel volt magasabban. Mellesleg Kósz Zolinak sem ment rosszul, sőt.”S hogy milyen érzés volt újra fürdeni azok után, hogy 1995 és 2000 között minden évben belökték a vízbe, aztán viszont két év "szárazság” következett? "Amikor három éve abszolút esélyesként megnyertük a kupát, Németh Zsolt odalépett hozzám, és mélán azt mondta, azért belöklek, mert ez mégiscsak egy kupagyőzelem. Akkor annyira biztosak voltunk a dolgunkban, hogy ez fel sem tűnt. Más volt, nem ült a fiúkon az a téboly, amellyel most a vízbe mentek, és amely Dabrowski Norbi szeméből áradt, amikor szombaton bevágott a vízbe.” Gerendás ugyanakkor a siker másnapján is higgadtan szólt egy fontos témáról: "Az európai kupaszisztéma átalakítása miatt nem mindegy, hogy hányadik helyen neveznek minket a Bajnokok Ligájába. Az edzők szakmai testülete időben megtette a javaslatát, hogy a kupagyőztesé legyen a második hely, ám az elnökség csak ezután határoz arról, hogy így legyen vagy sem. Nekünk ez azért fontos, mert a szponzorokkal mostantól úgy tárgyalhatunk, hogy mi vagyunk azok, akik biztosan a BL-ben indulunk. Ám nem mindegy, melyik helyen – remélem, az edzők javaslatát nem bírálja felül az elnökség, ha már nem tudott megfelelő időben egy rendkívüli ülést tartani. Persze, nem ez az elsődleges szempont: fő, hogy örülünk, s bízunk abban, hogy támogatóink közül a MÁV számára továbbra is ugyanolyan fontos, hogy legyen egy aranyérmeket szerző csapata, mint eddig volt.”
A vízben lévők közül sokan nagyot alakítottak – az egyik legnagyobb Szécsi Zoltán nevéhez fűződik. Válogatottunk kapusa varázslatos védéseket mutatott be, így a sydneyi olimpia után először a dobogó tetejére állhatott. "Annyira nem volt hosszú ez a két és fél év, hogy belebolondultam volna a sikertelenségbe, különben is, tavaly már fellendülőben voltunk” – közölte a "mindent pozitívan nézek” szemléletét valló Szécsi. "Benne volt a pakliban, hogy megnyerhetjük a kupát, elvégre a sorsolás óta tudjuk, hogy nagyon nagy lehetőséghez jutottunk.” A hálóőr nem gondolja úgy, hogy nagyobb hullámvölgybe került volna a tél folyamán, "inkább arról van szó, hogy az őszi kör végét követően felkészülés nélkül ugrottunk neki a folytatásnak. Nekem alapoznom kellett, elsősorban lábra dolgoztam, ezért nem ment annyira talán, meg a védekezés sem volt ugyanaz. Most csak a csapattal mentem.”
S hogy ez mekkora lökést adhat neki a válogatottra váró kegyetlen nyári sorozat előtt? "Nem mondanám, hogy konkrétan túl sokat. Ideológiailag viszont annyit mindenképpen, hogy utoljára 2000-ben nyertem Magyar Kupát. Utána elég jól ment a válogatottnak is.”