Nagycsapatok nagy alakítása

AMLER ZOLTÁN, CSURKA GERGELY, SINKOVICS GÁBOR

Vágólapra másolva!

2003.03.15. 22:23

Címkék

Újra itt van a nagycsapat!Újra itt, a Komjádiban, a telt házas Komjádiban, csodás, csodálatos, meg annál is több. Ahol elindulnak, fináléba jutnak, bajnokság, Magyar Kupa, KEK, nélkülük nem rendeznek aranycsatát. Egy hete ugyan elbukták az MK-döntőt, ám az előzmények&

Hihetetlen, de igaz, négygólós hátrányt dolgoztak le az elődöntő visszavágóján a Domino ellen – nem csoda, hogy az egynapnyi pihenő kevésnek bizonyult, hogy a BVSC-vel szemben fizikai és fejbéli fáradtság lett úrrá rajtuk.
Újra itt van a nagycsapat!
Újra, itt a Komjádiban, a telt házas Komjádiban, csodás, csodálatos, meg annál is több. Esztendeje sem volt másképpen: akkor a Mladost Zagreb látogatott fővárosunkba, hogy aztán elkent szájjal távozhasson. Bámulatos védekezéssel, káprázatos gólokkal és Kósz-bravúrokkal 6–3-ra győzték le az angyalföldi vitézek horvát kollégáikat. Ugye, emlékeznek?! Persze, hogy emlékeznek, lehet azt elfelejteni? Most sem lesz másként, most sem lehet másként!
Újra itt van a nagycsapat!
Újra itt, a Komjádiban, a telt házas Komjádiban, csodás, csodálatos, meg annál is több. Ezt mondja Somossy József is, a harmadik KEK-diadalra készülő mester is. 1995 és 2002, a két felejthetetlen esztendő, két káprázatosan menetelő Vasassal. A cél ugyanez, mi más lehetne, ám nem könnyű a helyzet. Egyrészt itt van ez a Posillipo. A Kásás Tamással és Steinmetz Barnabással megerősített Posillipo. Remek gárda, mondani sem kell, minden poszton klaszsissal, önbizalommal, győzelemre kódolt játékosokkal. Persze, ugyanez a XIII. kerületiekre is elmondható (sőt!), csak hát az előzmények… Hesz Máté, Varga Tamás és Vindisch Ferenc egész héten az ágyat nyomta ("köszönjük” influenzajárvány…) – betegségük jelentősen keresztülhúzta a számításokat. Előzetesen háromgólos sikerben reménykedett Somossy József, most már beérné eggyel is…
Újra itt van a nagycsapat!
Újra itt, a Komjádiban, a telt házas Komjádiban, csodás, csodálatos, meg annál is több. A kezdés kevésbé… Az olaszok az első támadásuknál emberelőnybe kerülnek (a kisebbik Steinmetzet, azaz Ádámot küldik ki Bencivengáról) , Kósz azonban zseniálisan ér oda a balkezes Rath lövésére. Ezt megúsztuk. Odaát is megússzák (Varga Zsolt csavarja hal el Antonino kezében), hogy aztán újra kísérletezzenek. Ismét fórban, mert ezúttal Madaras Norbert Kásás elleni megmozdulását ítélik büntetendőnek. Miért!? Postiglione nem habozik sokat, szegény Kósz nem érhet oda a jól helyezett lövésre.

Varga Dániel volt a mezôny egyik legjobbja, bár az ifjú szélsô itt éppen a vízbe harap – sajnos, a végén jobban harapott a Posillipo

Erre sem… A tettes ezúttal is az olasz kettes. Kell-e mondani, újra fórból. A harmadik fórból, míg odaát egy sincs. Hazai medence…
Újra itt van a nagycsapat!
Újra, itt a Komjádiban, a telt házas Komjádiban, csodás, csodálatos, meg annál is több. Több, mert beindul például a Vasas! Az első előnyünket ugyan Antonino és Kásás semlegesíti (előbbi Varga Tamás lövését védi, utóbbi Madaras próbálkozását blokkolja), de a második bent! 6.37 és 1-2 a táblán, midőn Madaras precízen bombáz a jobb szélről. Ha egy üzlet beindul, tombol a publikum a második menet elején: Vindisch láz ide, láz oda, úgy suhintja be a labdát a kapuba, ahogy azt csak ő tudja a világon. Ez a csuklómozdulat taníthatatlan!
Újra itt van a nagycsapat!
Újra, itt a Komjádiban, a telt házas Komjádiban, csodás, csodálatos, meg annál is több. Egész egyszerűen hihetetlen. Libabőr, örömkönny, ezt látni kell. Megy, mit megy, száguld a Vasas, ezt még a szurkolók sem hiszik. Előbb Varga Dániel ugratja őket talpra, aztán meg Varga Zsolt. Akciógólok, de milyenek… És hol van még a vége! Mert ugyan Jerisov és Postiglione ugyan egyenlíteni tud, 4–4, de ami ezután következik, az álomkategóriába tartozik. Vasas-álom, Posillipo-rémálom.
Újra itt van a nagycsapat!
Újra, itt a Komjádiban, a telt házas Komjádiban, csodás, csodálatos, meg annál is több. Show. Varga Zsolt-show, Madaras Norbert-show. VASAS-SHOW! Újabb két akciógól, az olasz zóna totális csődjét előidéző két talátat. A mieink szoros védekezése nem ízlik a nápolyiaknak. Ez jó, nagyon jó. Kósz átjászhatatlan (Postiglone úr, azért nem minden papsajt!), a Vasas tarhatatlan! Madaras leheletfinom keresztpasszát, ütempasszát Varga D. kapásból zúdítja a kapuba, majd az asszisztot jegyző balkezes ejti ámulatba a jelenlevőket. Két előnygól, 8–4-es állás. Értik? 8–4,a világ egyik legjobbja ellen! Ja: és 7-2-es negyed. Hetet lőttek hét perc alatt, hetet, hetet, hetet, mesés, mennyei, etc.
Újra itt van a nagycsapat!
Újra, itt a Komjádiban, a telt házas Komjádiban, csodás, csodálatos, meg annál is több. De mennyi erőt vett ki a fiúkból az előző hét perc. Meg az azt megelőző sok-sok rangadó, idegtépő rangadó? Piero Fiorentino vált, szorosra küldi az övéit. Gyilkos szorosra. Na már csak ez hiányzott! Nem elég, hogy a betegeket sűrűn kell lehoznia a szakvezetőnek, hogy egy ilyen csatához kevesen vannak a hazaiak, hihetetlen erőelszívó játékot űz a Posillipo. Kósz ugyan továbbra is káprázatos, de Jerisov, Kásás, majd Silipo lövése ellen nincs orvosság. A támadásoknál látszik igazán, fogytán az erő, a szív, a lelkesedés az, amely viszi előre az angyalföldieket. Például a bombaformában játszó Varga Zsoltot, aki csak kibrusztol egy fórt. Igeeen! Mátyás Zoltán a bal felsőbe pattint, 9-7, ejh, ha vége lenne már…
Újra itt van a nagycsapat!
Újra itt, a Komjádiban, a telt házas Komjádiban, csodás, csodálatos, meg annál is több. Lesz ami lesz, a Vasas ismét nagyot alakít, ismét kivívja szurkolói szeretetét. Sajnos, fogy a szufla, a minden energiát felemésztő és kiharcolt előnyeinkből az olaszok eredményesek. Tóth Frank rossz lövését Postiglione kontrázza meg fórból, majd Varga Zsolt első és egyetlen hibáját követően (a jól centerező Bencivenga szedi le a passzát) az egyedül hagyott Jerisov kegyetlen. Három perc, 9–9, jó lenne megnyerni. Steinmetz Ádám nagyot kap Postiglionétól, bombagól a büntetése! Bombagól, amelyet Mátyás jegyez, ez igen, ez igen! Puff neki. Négyméteres. Ki más, Kásás harcolja ki – na de ki lövi? Kásás, aki a Margitszigeten kettőt is kihagyott a tavalyi BL-döntőn a Honvéd ellen? Tamás, már megbocsáss, most is kihagyhatnád…! Jerisov az ítéletvégrehajtó, belövi, 10–10.
Újra itt van a nagycsapat!
Újra itt, a Komjádiban, a telt házas Komjádiban, csodás, csodálatos, meg annál is több. Mert ugyan nem nyer a Vasas, a meccs második felére érthető okokból teljesen elfáradó Vasas (amíg a második negyedben kilencszer lőttek kapura a hazaiak, addig a szünet után összesen nem érték el ezt a számot), ám a döntetlen után kizárólag dicséret illeti. A két hét múlva esedékes nápolyi visszavágóig némi időt nyertek Somossy tanítványai, akik szombaton este is bebizonyították: a Komjádiban újra itt volt a nagycsapat. A Vasas-Plaket-Euroleasing együttese!

Mestermérleg
Somossy József: – Az történt, amire számítottam, a csapat addig küzdött, ameddig tudott. Ma kevesen voltunk.
Piero Fiorentino: – Jól kezdtünk, de a második negyedben visszaestünk. Elégedett vagyok csapatom hozzáállásával. Nyolc négynél sem adtuk fel, ki tudtuk harcolni a döntetlen. A visszavágó ugyanilyen nehéz lesz.

Sztorik

A Posillipo eddigi budapesti látogatásai finoman fogalmazva nem bizonyultak gyümölcsözônek. Anno, amikor az újpestiek 1994-ben és 1996-ban néggyel szántottak át rajtuk a BEK-elôdöntôkben (Kásás a másodikon még a nápolyi kaput ostromolta), a Gazzetta dello Sport cikkírója végsô elkeseredésében „Elátkozott uszoda a Komjádi” címmel jelentette meg tudósítását. Franco Carrella most is itt volt, félidôben tán megint felidézôdött benne a hét évvel ezelôtti emlék. Sajnos még volt hátra két negyed. És a Posillipo végül megôrizte idegenbeli veretlenségét. Kár, hogy megtört az átok.

Steinmetzék szerették egymást. A bemutatást követô kézfogásnál Barnabás megveregette Ádám fejét, aztán a meccsen néha a víz alá nyomta. Az elsô negyedben egyébként kint találkoztak, aztán amikor már kellô hôfokon parázslott a meccs, összeakadtak centerben is. Ádám a találkozó elôtt azt mondta, a válogatott edzésein Barna nem szokta megcsinálni az utolsó rántást, mégiscsak az öccsérôl van szó, így akciógólokat tudott lôni a bátyus szorításából szabadulván. Ez azonban a KEK-döntô, s most Barna a beforgatást követôen bizony eltüntette a szeretett testvért. Úszhatott is kifelé – más kérdés, hogy ezért négyméteres járt volna. De ez már nem a család ügye…

Már elnézést, hogy nemzeti ünnepünkön hazafias lendülettôl hajtva megkockáztatunk egy „na végre!” felkiáltást, de… Nem biztos, hogy Madaras lövése a második negyed végén bent volt. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a gólvonal környékérôl húzta ki Antonino. No most, ezt Nápolyban beinti a hazai gólbíró. Zágrábban is. Belgrádban pláne. Budapesten eddig az volt a trend, hogyha magyar csapat labdája himbálózott lét s nemlét határán, honfitársaink nem tették fel a kezüket. Máskor, amikor az ellenfél lövésérôl kellett dönteni, gólt jeleztek. Az ember elgondolkozik olykor, tényleg ennyire a magunk ellenségei volnánk egy olyan világban, amikor a riválisok minden létezô eszközzel saját javukat szolgálják? Szombaton másképp történt. Szóval: na végre!

Most már tudjuk, mitôl ment ennyire a Posillipónak. A taljánok hatvanezer forintért vásároltak téli szalámit a meccset megelôzô napon. A jó magyar étektôl, sajnos, nagyon beindultak…

Kásás Tamás egy apró fondorlattal próbálkozott, a kezdés elôtt a labdatartó gyűrűbe csempészte a nápolyiak által használt citromsárga Epsant, hátha nem veszi észre senki, és akkor azzal kezdik el a meccset. Madaras azonban résen volt, s hozta a „saját”, narancssárga Mikasát. Kásás amúgy viszszafogott volt, meglehet, kísértett az elmúlt májusi, BL-elôdöntô, amelyen ugyebár két négyméterest is kihagyott a Domino-BHSE ellen. Ezúttal kivonta magát az események sűrűjébôl, inkább alájátszott a társaknak, a büntetôt is meghagyta Jerisovnak. Jellemzô, hogy emberelônyben – pedig adogathattak a vendégek néhányszor hat az öt ellen – egyszer sem vállalkozott, s csupán kétszer engedte el a labdát összesen. Az egyikbôl gól lett, a másiknál bôdületes kapufa – még jó, hogy nem ment be, mert azzal az utolsó másodpercben megnyerte volna a meccset a Posillipo, s akkor szinte garantált lenne, hogy Kásás elsô magyarként begyűjti mindhárom klubtrófeát. Bár kétségtelen, így is jó esélye van rá. A Vasasnak persze ott a remény: Vuliagmenibôl szintén iksszel érkezett haza a talján gárda, aztán mégis aranygóllal jutott csupán tovább a görögökkel szemben. Jó volna, ha már a hosszabbítás hosszabbításánál tartanánk.