Könnyedén, mint Sydneyben

Vártuk ezt a pillanatot, nagyon vártuk mi is, hiszen hol van már a tavalyi Világkupa, ahol sok ezer forró fejű szerb otthonában gyűrték maguk alá a mieink Sapicsékat, egészen a döntőig menetelve, hogy ott aztán az oroszok megálljt parancsoljanak nekik.
Az oroszok természetesen teljes arzenállal a fedélzeten, a sors(olás) már csak ilyen, a nyitónap legutolsó, éjszakába nyúló találkozóján rögvest Kabanov mester és csapata a túloldalon – erre mondják, bele a közepibe.
A másik oldalról megközelítve: végre adott a visszavágás lehetősége!
Szóval mindenki fiainkra kíváncsi (a spanyolok nem bírták ki a meccsig, ők "pofátlanul” már csütörtökön délután a fedett uszoda üvegablakaira tapadtak, hogy az odabent éppen előnyfigurákat gyakorló Kásásék mozdulatait tanulmányozzák…), akik a zsúfolt versenyprogram miatt egyedüliként egyetlen felkészülési tornán sem vettek részt. Kemény Dénes össze-vissza egy hétig tesztelhette közösen kiválasztottjait, hiszen a BL-döntőn érdekelt dominósok, no meg a Reccóval csúcsra érő Benedek Tibor némi regenerálódási idő múltán csatlakozott társaihoz, azaz éveknek tűnő, kínai vasszigoron alapuló ping-pongos edzőtáborszerűségről nem beszélhetünk…
A régi reflexek azonban működnek: Kásás ível a bemozduló Biros kezére, ám néhány centivel mellészál a labda. Kivédekezett támadások itt is, ott is, keresik a fogást a vízben lévők. Egy gyenge ejtést aztán pontosan kontráz meg az ellen, a középen hagyott Zinnurov kíméletlen, vezetnek az oroszok. No de nem sokáig, mert egy gyönyörű, a Vasasban is megszokott Madaras– Varga Zsolt kombináció végén utóbbi helyez Makszimov kapujába.
Az első fórt az ellenfél kapja, majd a másodikat is, mindkettő során bődületes nagy gólt lőnek (Sztratan és Balasov a "tettes”). Még szerencse, hogy közte a személyi hibákat begyűjtő Vári sem akar lemaradni, akciógólja a remek kategóriába tartozik. Válogatottunk emberelőnyben előbb rossz keresztpasszokkal múlatja az időt, ám másodízben, midőn az édesapja elvesztése után sportemberi nagyságáról tanúbizonyságot tevő Molnár Tamás brusztolja ki a fórt, Kiss Gergő egyenlít.
A második menetben balkezesünk löketét már könnyűszerrel szedi le Makszimov, Szécsi kapuja előtt azonban Csomakidze sehogyan sem szabadul Steinmetz Barna szorításából.
Balkezes egyszer, majd még egyszer, máris vezet a csapat! A fór ugyan kimarad, Benedek és Biros kísérlete kijön a kapusról, de a második kipattanó után Benedek már nem ad kegyelmet. Kásás labdalopása, majd Kiss Gergő irtózatos hosszú felső sarkos bombája a soron, 5–3, ez ám a huszárvágta.
És hol van még a vége…?!
Biros Katonás álompasszát követően centerből (!) eredményes, aztán egy lefordulást Madaras fejez be precízen. És nincs megállás, show, igazi show ez. Kiss Gergő harmadik találata sokkolja az oroszokat, 2–3 után hatot kapnak zsinórban, 8–3 a szünetben, jó ezt a csapatot játszani látni!
Két negyed után öt gól ide, ami már sejtette, parádésan debütál a magyar válogatott Kranjban. Várható volt, a második szakasz gólesője után egy-két fokozattal visszavesz a Kemény-csapat, és így is történt. Csaknem négy perc telt el gól nélkül, ekkor azonban ismét a mieink jöttek, pontosabban Kiss Gergely, aki emberfórból növelte az előnyt. Ugyanígy tett azonban Sztratan is, aki egy, a keletiek számára fájó gólcsendet tört meg a negyed hajrájában. Aztán Sztratan ismét kapott egy esélyt, azonban Szécsi védte az orosz lövését. A negyed krónikájához tartozik még Madaras kapufája, ám ötfás előnynél egy kapufa nem oszt, nem szoroz. Mint péntek este Kranjban, ahol három negyed után kijelenthető volt, eldőlt a macska-egér harc, az oroszok – nem lehet elégszer leírni, a Világkupa-győztes oroszok – képtelenek voltak mit kezdeni a HUN-sapkásokkal.

És a záró negyedre sem változott a képlet, a magyar kapunál orosz ügyentlenkedés (és remek védekezés), a túloldalon kiváló meglátások. Mint például Fodoré, aki emberelőnyből szerezte meg a magyar válogatott tizedik találatát. Tizet számoltak az oroszokra… Ekkor már az sem zavart senkit, hogy egy halvány orosz lövés becsorgott Szécsi ketrecébe, sőt, a hatodik keleti találat is megszületett. Azért Kásást egy kicsit zavarhatta az orosz dupla, hiszen hamarjában Makszimov kapujába vágta az amúgy bizar látványt keltő rózsaszín labdát. Majd Benedek is megszerezte a második gólját – emberelőnyből –, így pedig már hatgólos előnyt tudhatott magáénak a Kemény-gárda. Hat gól, ízlelgetni kell…, de sok időnk nem volt rá, hiszen Madaras immár hétgólosra növelte az előnyt. A vége 13–6, pont annyi, mint a sydneyi olimpia döntőjében.
Csak csendben jegyezzük meg: Sydneyben aranyat nyertünk…

Mestermérleg

Kemény Dénes: – Ez csak egy csoportmeccs volt, nem tulajdonítunk nagy jelentőséget ennek. Számunkra amúgy is a vébé a nagy cél, ugyanakkor kétségtelen, jobb nyerni, mint kikapni, főleg egy ilyen rivális ellen. Nem mehetek el szó nélkül Molnár Tamás teljesítménye mellett, aki sportemberi nagyságáról tett tanúbizonyságot.
Alekszandr Kabanov: – Nem voltunk egy súlycsoportban…

Szavak a Száva mellől

Édesapja emlékéért játszik

Molnár Tamáson nem látszott semmi. Nem az a típus, akit túl sokszor ragadnak magukkal az érzelmek. Kőkemény profi. Amikor gólt lő, nem ünnepel. Amikor egy kis kézimunka árán kerül jobb helyzetbe, és eztán küldik ki róla a bekket, nem mosolyog azon, hogy bejött a trükk.
Péntek délelőtt ugyanúgy csinált mindent a medencében, mint az eddigi világversenyek nyitónapjain általában. Vári Attilával párban rótta a felpörgető hosszokat a medence egyik végében, majd lőtt néhányat, az emberhátrányos védekezés gyakorlásában teljes erőbedobással vett részt, hogy a végén magányosan elvonuljon az egyik kapuhoz, és besimítson néhány labdát a hálóba. Bár mintha ott egyedül egy kicsit hosszabban időzött volna. Mintha most egy kicsit merevebb lett volna az arca. Mintha egy kicsit szilárdabban záródott volna össze az ajka.
Meghalt az édesapja.
Csütörtök délután kapta a hírt. Sajnos sejtette, hogy a súlyos betegséggel küzdő apa már nem élhet soká. De az ember már csak olyan, hogy bízik az elutazás pillanataiban: még viszontláthatja.
Kemény Dénes természetesen megkérdezte az első számú centertől: haza kíván-e térni a családjához. Molnár doktor nemmel felelt. Inkább a vízilabdába fojtja iszonyatos bánatát. Meglehet, atyja is ezt kívánná. Ezen az Eb-n érte játszik. Ahogy mondta: "Ô volt a legnagyobb szurkolóm.”

Hoppá, hosszabbítás!

Minthogy az Európa-bajnokságok csoportmeccsein akadt néhány gyanúsabb eredmény az előző viadalokon, ezért a LEN csattintott egyet ostorával. Akárcsak az európai kupák selejtezőiben, a csoportmérkőzéseken is eltörölték a döntetlent: iksznél kétszer három perc hosszabbítás következik, majd ha azután sincs győztes, akkor a hirtelen halál. Mindazonáltal kommunikációs zavarra utal, hogy ezt nem vették számításba a szlovénok a program kialakításánál, elvégre a partik 75 percenként követik egymást – márpedig a bemutatással együtt egy meccs általában 65 percig tart: a maradék tízbe adott esetben nem fér bele a kétszer hármas ráadás, pláne a hirtelen halál. A horvát tv szerkesztői nyilván ették a kefét, elvégre csapatuk meccse mintegy negyedórával később kezdődött, minthogy az előző, szlovák–holland derbin sehogysem akart megszületni a döntés. A horvát szerkesztők később hányhatták magukra a keresztet, minthogy a meccs alakulása további csúszást ígért, végül tíz másodperccel a duda előtt a déliek csak bepréselték a győztes gólt a germánoknak. Hogy aztán a LEN miért nem kürtölte világgá a módosítást? Az illetékesek annyit mondanak: benne van a szabálykönyvben. Hacsak ott nem… Előfordulhat, hogy ezen az alapon két év múlva a helyszínen értesülünk arról: megint csónakra játsszák a sportágat.

Gege a mély vízben

Rögtön bevágták a mély vízbe Kiszelly Gábort. A nagy világversenyeken újonc, ifjú játékvezető az olasz–görög összecsapást dirigálhatta. Két remek csapat, ráadásul mediterránok, hamar megsértődnek és nem felejtenek. Ami annyiban tűnt érdekesnek, hogy a esti meccsünket történetesen görög–olasz páros vezette. "Gegén” mindenesetre nem múlott, a holland Bookelmannal párban elsőrangúan hozta a meccset.

Függöny fel, szombaton kezdődhet a hölgyek operett-kontinensbajnoksága

– Bözse! Komolyan gondoltad!?
– Nem, nem, Tamás. Amikor eldobtam, már éreztem, hogy hülyeséget csinálok.
A komor tekintetű kérdező, Faragó Tamás a rövid párbeszéd után a jelenlévőket szórakoztatva mesél egy történetet az egyik vb-meccséről, mikor is: "Szívós Pista megcsinálta a helyet, következhetett a hamisítatlan Faragó-lóba, amely után csak be kellett volna ejtenem a labdát, de én, marha, gondoltam egyet, bepattintom. Hát nem sikerült… A túlsó medencét is sikerült átdobnom” – céloz többek között arra, minek cifrázni, ha a legegyszerűbb megoldással is révbe érhet az ember, vagy hogy őt idézzük: "Minek bízza magát a jó játékos a szerencsére, a csapkodó hullámokra?”
A napsütésben fürdőző, tréningező csapatból Valkay Erzsébet (Bözse) ugyan nem hallhatja mestere anekdotázását, ám jól tudja anélkül is, miért szólíttatott meg: következő kísérleténél mindennemű bűvészkedést mellőzve zúdítja a labdát a felsőbe…
A csaknem kilencórás buszút nem látszik legjobb női játékosainkon (kivéve Primász Ágin, de erről majd később), ott folytatják első ljubljanai edzésüket, ahol még szerdán a Margitszigeten legutóbb abbahagyták. A csütörtökön még meglehetősen nyúzott, a fárasztó autóvezetéstől "kikészülő” doktor, Gábor Antal is vígan mosolyog a parton, idilli hangulatban telik az első nap. A munkások az utolsó simításokat végzik, kalapálnak, barkácsolnak, ragasztanak, a tizenöt csinos hölgy ("Még nem olyan csinosak, mint voltak két éve, ám már jobban néznek ki, mint a görög tornán” – árul el egy "szakmai titkot” a mester) három csoportban végzi feladatát, miközben az árnyékban megbújó edzővel, Györe Lajossal kiszámoltatjuk, hányadik világversenye is ez. Némi fejtörés után a tizenhármas számhoz lyukadunk ki (természetesen nemcsak a felnőtt-, hanem az utánpótlás-viadalokat is beleértve), ám ő azonnal rávágja: "Nem vagyok ám babonás!” Faragó Tamás segítője más oldalról közelíti meg a bűvös számot: "A tizenhárom világverseny arra talán jó, hogy elmondhassam, megismertem a női mezőnyt. Éppen ezért azt mondom, első meccsünkön nagyon észnél kell lennünk, mert a holland iskola mindenre képes. Meg kell akadályozunk az ellenfelet, hogy a saját akaratát érvényesítse, akkor nem lehet gond. Az egri tornán két hete gyenge játékkal is három góllal győztük le őket, azaz nincs mitől tartanunk.”
És akkor Primász Ágnesről, akinek csokoládé-vanília finomsággal jegelték az ujját. Jobb híján. Gólvágónkkal még az utazás egyik megállójában babrált ki egy jégkrémeket tároló gonosz hűtőajtó, amely lövő kezének középső ujján okozott véres sérülést – Gábor doki azonnal ott termett, és a tikkasztó hőségben két jégkrémet kikapva a hidegből, kezelésbe vette a sajgó testrészt. A gyors közbeavatkozásnak és a későbbi kezelésnek hála nincs baj, belilult köröm ide vagy oda, retteghetnek a kapusok. Egyelőre még csak Sós Ildikó és Tóth II Andrea a megmondhatója, milyen az, amikor a "Hamuként” becézett társuk elindítja szlovéniai bombáját, szombat délután viszont reményeink szerint már a hollandok portása is megtapasztalhatja.
"Komplexitásban a világ egyik legjobbja lesz az ellenfelünk. Azt hiszem, megértették a lányok, mit várok el tőlük, védekezésben és támadásban egyaránt hozniuk illik azt a minimumot, amelyre alapozva sikeres lehet a csapat” – hangoztatja a délután is edzést vezénylő kapitány, aki az ausztrálok és az amerikaiak hiányában csak "operett Eb-nek” nevezi az eseményt. S persze bízik abban, tisztán, jól muzsikál majd társulata.

Vizesmenü
Június 7., szombat
Férfiak (Kranj). 2. forduló: Németország– Olaszország, 13.45. Románia–Szlovákia, 15.00. Magyarország–Hollandia, 16.15. Szlovénia– Horvátország, 19.00. Spanyolország–Görögország, 20.15. Szerbia és Montenegró–Oroszország, 21.30
Nők (Ljubljana). 1. forduló: Magyarország–Hollandia, 13.45. Oroszország–Németország, 15.00. Olaszország–Görögország, 16.15. Spanyolország–Szlovénia, 17.30