Alapesetben egy világversenyen a házigazda ellen játszani sohasem leányálom, a címvédő és a vendéglátó csapat összecsapása pedig különleges csemegét ígért. A szlovén-magyar női Eb-meccs azonban minden volt, csak nem csemege: a gyengébbnél is gyengébb hazaiak csak feleslegesen fecsérelték a komolyabb feladatokra érdemes magyar válogatott idejét.
Női vízilabdáról eddig nem nagyon beszélhettünk Szlovéniában, nem csoda, hogy az előző fordulóban 22-1-re kikaptak szomszédaink legjobbjai a spanyoloktól. A mérkőzés komolyságát az sem jelzi eléggé, hogy a találkozó előtt edzést vezényelt a mieinknek a szakmai stáb, és Faragó Tamás szövetségi kapitány két alapemberét, Szremkó Krisztinát és a csapatkapitány Stieber Mercédeszt sem nevezte a meccsre.
Tizennégy másodpercre volt szüksége az Európa-bajnok magyar csapatnak ahhoz, hogy megszerezze a vezetést: Primász Ágnes talált elsőként a szlovénok hálójába. Ezt az első negyedben még kilenc gól követte, ezzel a tízessel máris leköröztük a spanyolokat, akik előző nap "csak” hét gólt tudtak egy játékrész alatt szerezni. Szinte minden támadásunk után a szlovén kapuban táncolt a minősíthetetlen színű (türkiznek nevezett) labda, így komoly megütközést keltett, amikor a második negyedben az első két kapura lövésünk célt tévesztett, a második ráadásul fórból! Faragó doktor azért emiatt még nem kért időt, nyilván őt sem zavarta különösebben, hogy csapata kissé visszavett a tempóból: a második játékrészben három góllal is megelégedett.
A harmadik negyedben (rögzítsük a pontos időpontot: 2:23 perccel a vége előtt) példátlan eset történt: gólt szereztek a szlovénok! Spela Potocnik emberelőnyből lőtt a bal felső sarokba. Ezt leszámítva semmi rendkívüli nem történt ebben a játékrészben, merthogy az öt dobott magyar gól nem számított annak. Az utolsó negyedben már csak az volt a kérdés, sikerül-e összesen több gólt dobni, mint előző nap a spanyoloknak – a szükséges mennyiség (23) még a játékrész fele előtt megvolt. A legvégén még izgulhattunk, hogy túlszárnyaljuk-e az első negyedben felállított tízgólos csúcsunkat, de ez már nem sikerült.
Szakmai szempontból értékelhetetlen volt ez a négyszer hét perc: gyakorlatilag még edzőpartnernek sem volt alkalmas a szlovén válogatott, néhány nagyra fújt gumibója hasonló mértékű ellenállást tudott volna kifejteni. De legalább a Ljubljanába látogatott magyar szurkolók jól érezték magukat a lelátón, a magyar válogatott pedig jól összevizezte magát a csoportelsőségről döntő, spanyolok elleni ütközet előtt.
Faragó Tamás: "Már a spanyolok ellen készültünk, amelyre erőnlétileg és lelkileg is megfelelő állapotban kell lennünk, ezért tartottunk egyórás edzést a mérkőzés előtt is. Ugyanezzel az elszántsággal kell játszanunk továbbra is.”