Martin György maradt a szövetség elnöke

Bár markánsan bevésődtek a határvonalak az elnöki posztja megtartása érdekében ringbe szálló Martin György és az ellenjelölt Dala Tamás között, igazán csendes mederben folytak az események a Danubius Thermal Hotel Star Auditorium termében. Arról, hogy mégse menjen minden rendben, egy amatőr módon elkövetett hiba gondoskodott, de erre még visszatérünk.
Röviden az addig történtekről.
A liga elnöke, Lutter István által előterjesztett alapszabály-változtatásokat egytől egyig elfogadta a közgyűlés, majd Martin György elnök beszámolója következett. Az MVLSZ elnöki székét megőrizni kívánó sportvezető kiemelte az eltelt négy év szenzációs sikereit ("Büszke vagyok a négy évre, az eredmények magukért beszélnek"), és adatokkal cáfolta a szponzori támogatások nem kellő mértékét, a költségvetést tekintve nem megfelelő arányát számon kérő kritikákat. Határozott taps fogadta mondandóját, nála nagyobb hatást váltott ki viszont az a néhány perces bejátszás, amely az athéni, arannyal beszegett olimpiai fináléból csempészett be emlékezetes képeket.
Következhetett a várva várt harmadik napirendi pont, a tisztújítás. Elsőként nyílt szavazásra bocsátották az elnökségbe delegált jelöltek nevét, ezáltal Faragó Tamás, Godova Gábor, Kádár József, Kemény Ferenc, Mihók Attila és Vereczkey Zoltán is bejutott az új testületbe. (Az önálló jelöltekre később voksoltak.) A társelnöki posztra egy, a két alelnöki tisztségre két jelölés érkezett, és nem volt kétséges, hogy Bordás György újra bizalmat kap, mint ahogy Beck György és Lutter István esetében sem rezgett a léc - utóbbi vette át Bodnár Zsigmond helyét.
Az izgalommentes előjátékot követte az elnökválasztás, amely titkos szavazással dőlt el. Némileg megélénkült a terem, ám parázs pengeváltásokról szó sem volt. Dala Tamás például kifejezetten visszafogottan kezdte mondókáját, az elnöki széket megcélzó rivális szájából legalábbis furcsán hatott a "Lehet, hogy nem én vagyok a legjobb jelölt…" kezdetű kortesbeszéd. A "Jót még jobban" mottóval ellátott programját egyébként 70 helyre elküldte korábban, és bekapcsolódva a Martin György által indukált számháborúba, bejelentette: a Wallis cégcsoport 50-80 millió forinttal szállna be a sportágba, és nem feltétlenül csak abban az esetben, ha ő foglalná el az elnöki széket. A változást sürgetők élére álló Bodnár Zsigmond a Dala elképzeléseit szkeptikusan fogadó egyik felszólalás után megvédte jelöltjét: "Ez a program a klubokról szól, mert, valóban, a férfiválogatott eredményeit és támogatottságát nem lehet fokozni, de itt a klubok szavaznak, ők alkotják a közgyűlést…" Martin György hozzászólásában kifejtette, hogy a bírói költségeknél kiterjesztik a támogatást az alacsonyabb osztályú csapatokra is, a tévés bevételek ötven százalékát megkapják a klubok, illetve a kis együttesek szponzorainak egy reklámtábláját kiteszik a képernyőre kerülő találkozókon. A tiszteletbeli elnök, a háromszoros olimpiai bajnok Gyarmati Dezső egyértelműen Martin mellé állt, amikor így szólt: "Voltak hibák, de olyan nagyok azért nem…, hogy egyesek megosszák a vízilabda-társadalmat. Méltatlan, hogy jogos vagy jogtalan kritikákkal le akarják váltani ezt a vezetőséget…" Bodnár mindjárt reagált, nem értvén Gyarmatit, hogy miért fogalmaz így, miért méltatlan, ha élnek a demokrácia adta jogokkal, és mást képzelnek el. "Mi csináljuk, Dala Tamás pedig leírta azt, amit mi csinálunk" - tett még egy sommás megjegyzést Martin György.
És most elérkeztünk az ominózus hibához. Tudniillik kiderült, hogy az első voksoláskor lepecsételetlen szavazólapokat osztott ki a szavazatszámláló biztottság, emiatt meg kellett ismételni a voksolást - az érvénytelen cetlik pedig egy nejlonzacskóban ítéltettek kidobásra. Mintegy háromnegyed órás csúszással újra nekiveselkedtek a küldöttek, és hamarosan megtudtuk: Martin György 95, Dala Tamás 70 jelenlévőt győzött meg, míg egy voks érvénytelennek bizonyult. Az új alternatíva tehát vereséget szenvedett, jóllehet azt susmogták a megbolydult teremben, hogy egy vagy két (nagy) szakosztály a hunyó az ellenzék vereségében.
Dala Tamás egyébként - sportszerűen - rögtön gratulált legyőzőjének, akárcsak Bodnár Zsigmond, az újabb négy évre megválasztott Martin György pedig a következő szavakkal lépett a pulpitusra: "Együtt kell tenni, hogy a magyar vízilabda jó, hogy még jobb legyen. Nincs semmi tüske bennem, Dala Tamással ezután is jól fogunk együtt dolgozni."
Az elnökségbe végül beszavazták Dalát, csakúgy mint Gyarmati Dezsőt (meglepetésre két vokson múlt a megválasztása), Novák Ferencet, Boros Tamást és Kisteleki Istvánt. A legnagyobb nyereség pedig, hogy megmaradt a béke - legalábbis erről árulkodott a fórum a választások utáni első percekben.

És a hölgyek?

A szövetség a jubileumi évfordulóhoz érkező sikerek részeseit is köszöntötte a közgyűlésen, így az 1954-ben Európa-bajnokságot, az 1964-ben olimpiát, az 1974-ben Európa-bajnokságot és az idén olimpiát nyerő férfiválogatottak megjelent tagjait díjazták. De ha már a kerek évfordulók adták az alapot az emlékezésre, miért nem gondoltak a tíz esztendeje, 1994-ben világbajnokságot nyerő hölgyekre? ---- S ---- &