A találkozó után Mihók Attila, az újvárosiak edzője egyértelműen a bírói ténykedésre fogta a 7-6-os kudarcot, míg a másik oldalon a csapatmunkát dicsérte Györe Lajos.
"Aki nyer, annak nem illik foglalkozni a bírókkal, én sem teszem - mondta Györe Lajos. - Tisztában voltunk vele, hogy a Dunaújváros jobb csapat, remek a játékosok kondíciója, és a lefordulás a legnagyobb fegyvere. Ebben szerettük volna megakadályozni, és olyan meccset játszani, amelyben benne van akár a mi győzelmünk is. Nos, amit elképzeltünk, sikerült megvalósítanunk, a Dunaújváros elvesztette magabiztosságát, a végén pedig két hátrányt is kivédekeztünk."
A vesztes fél trénere, Mihók Attila kitart a közvetlenül a meccs után tett nyilatkozata mellett, és konkrétumokkal is szolgált: "Négy olyan játékosom van, aki remekül centerezik, és kilókban is erősebb az ellenfélnél, mégis csak egy előnyt tudtak kiharcolni a meccs utolsó negyedének közepéig. A hozzájuk beadott labdák érkezése előtt már faultot fújtak a bírók a védők ellen, meg sem várták, hogy a centerünk valamit is kezdjen a labdával, azaz gólt dobjon, négyméterest vagy kiállítást harcoljon ki. Ilyen centerek mellett úgy nyolc-tíz fórtól fosztottak meg minket. Az utolsó két gólját négyméteresből szerezte a Honvéd, abból az egyik az ellenőr szerint is jogtalan volt, amit be is írt a jegyzőkönyvbe. A másikat pedig egy jogtalan sarokdobás előzött meg, tudniillik szimplán fölélőtték a labdát, nem ért bele közülünk senki. A végén azért kaptunk két előnyt, az egyik olyan volt, amilyenből tizenötöt be lehett volna fújni korábban is… Rálőttük a labdát, amelyet az egyik játékos két kézzel ütött ki a gólvonalon, azaz négyméterest kellett volna ítélni. Nem ítéltek."