Férfi vízi-vl: Szerbia nyert, kvótát szerzett az olimpiára

„Az ég tudja” – mutatott a kissé fátyolfelhős mennyboltra Jovo, a belgrádi sajtóközpont roppant készséges és segítőkész vezetője, amikor a szerb–horvát világligadöntő várható eredményéről kérdeztük. Néhány sorral feljebb, a szerb szurkolók körében persze teljesen egyöntetű volt a felelet, a dobpergéssel kísért „Srbija, Srbija!”– mégis ki más is nyerhetne a legendás Tasmajdanban?

A bejáratok környékén mindenesetre megszaporodtak a már a szerdai csoportrangadón is látott rohamrendőrök, és az uszodánál lévő étterem-kocsmában ezúttal sem lehetett alkoholt kérni. Jó negyedórával a kezdés előtt a horvátok kapitánya, Ivica Tucak nyugodtan sétálgatott a medenceparton, míg a másik oldali hadvezér, Dejan Szavics még nyugodtabban üldögélt a széken, majd pozíciót cseréltek, továbbra is a lehető leghiggadtabban szemlélve a lassan telt házas uszodát.

Tapogatózva kezdtek a felek, igaz, két perc után Dusko Pijetlovics megszerezhette volna a vezetést a szerbeknek, mert parádésan fűzte át magát két emberen, ám a szinte víz alól leadott lövése mellé ment. Nem úgy a másik oldalon, egy már veszni tűnő fórt Ivan Buljubasic pofozott be, néma csendre intve a Tasmajdan közönségét. Sőt, Ante Vukicevic már masszív pfújolás közepette Braniszlav Mitrovics feje fölé vágta az ötöst. Tizennyolc másodperccel a vége előtt azért Milos Csuk bebombázott egy emberelőnyt, de Maro Jokovic büntetőből visszaállította a különbséget.

Határozott volt a szerb védekezés, de a bírópáros is, a 9. percben simán megítélte a harmadik ötöst, ezt Loren Fatovic értékesítette, így már 4–1-re vezetett a világbajnok horvát együttes az olimpiai bajnoki aranyérmes ellen. A második negyedben azonban az esőcseppekkel együtt a szerb gólok is elkezdtek potyogni, 4–2-es hátrányból a felvonás végére 6–4-es előny lett, mivel Dusan Mandics kétszer, Andrija Prlainovics és Filip Filipovics egyszer villant, Vukicevic csak szépíteni tudott (6–5), igaz, a nagyszünet utáni első találata már az egyenlítést jelentette. Fatovic ráadásul jól használta ki a létszámfölényes helyzetet, így a hátrányból előny lett (6–7). Bár Mandics egyenlített, Andro Busljénak köszönhetően az utolsó negyednek a horvát válogatott vágott neki előnnyel.

A negyedik negyed kezdetben csak szakadó esőt hozott, fordulatot nem. Hiába tartottak ki a szerb szurkolók és biztatták agyonázva is övéiket, a felvonás közepéig a Vukicevic vezette horvátok jártak előbbre. Aztán viszont a csapatkapitány Filipovics két akciógóllal állt a szerb gárda élére, és bár Vukicevic megint betalált, Filipovics büntetőből eldöntötte a mérkőzést. Szerbia 12–11-re győzött, és így megszerezte az olimpiai kvótát.

A magyar válogatott az ausztrálok elleni fájó negyeddöntős búcsú után a helyzetből a lehető legtöbbet kihozva az 5. helyen zárt. A bronzmeccsen Ausztrália legyőzte Spanyolországot. A 7. helyet a Kanadát legyőző Kazahsztán szerezte meg.

Az eseményről a Nemzeti Sportot tudósították: ROSKA EMESE BOGLÁRKA (riport), TUMBÁSZ HÉDI (fotó)

VÍZILABDA, VILÁGLIGA, FÉRFIAK, NYOLCAS DÖNTŐ
A döntő
Szerbia–Horvátország 12–11 (1–3, 5–2, 1–3, 5–3)
Gólszerzők: Mandics (4), Filipovics (4), Csuk, Jaksics, Prlainovics, Sz. Mitrovics, ill. Vukicevic (5), Fatovic (2), Jokovic, Buljubasic, Buslje, Vrlic

A végeredmény. Világligagyőztes: Szerbia (Milan Alekszics, Milos Csuk, Radomir Drasovics, Filip Filipovics, Nikola Jaksics, Dusan Mandics, Braniszlav Mitrovics, Sztefan Mitrovics, Dusko Pijetlovics, Gojko Pijetlovics, Andrija Prlainovics, Szava Randjelovics, Sztrahinja Rasovics, Ognjen Sztojanovics, Nemanja Vico. Szövetségi kapitány: Dejan Szavics), 2. Horvátország, 3. Ausztrália, 4. Spanyolország, 5. MAGYARORSZÁG (Bátori Bence, Bedő Krisztián, Bisztritsányi Dávid, Erdélyi Balázs, Gór-Nagy Miklós, Gyárfás Tamás, Jansik Dávid, Kállay Márk, Kardos Gergely, Kovács Gergő, Nagy Ádám, Német Toni, Pásztor Mátyás, Várnai Kristóf. Szövetségi kapitány: Märcz Tamás), 6. Japán, 7. Kazahsztán, 8. Kanada