Férfi vízi Eb: Jó úton indultunk el – Varga Zsolt

– Hasonló döntőre számított?

– A horvátok korábbi mérkőzései után valahogy éreztem, hogy nagyon nehéz meccs lesz – mondta Varga Zsolt, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, aki élete első világversenyén Európa-bajnoki ezüstéremig vezette a csapatot. – Tudtam, a bírók nem fogják hagyni, hogy korán eldőljön a mérkőzés valamelyik fél javára, pláne nem a mi javunkra. Ezért úgy építettük fel a taktikát, hogy két negyeden át szorosan ott legyünk a horvátok mögött, és utána talán át tudjuk őket lőni. Úgy gondoltam, ekkora közönség előtt biztosan megérzik a nyomást is. A végén volt, hogy mi hibáztunk, viszont a bírók is ráléptek a gázpedálra, és egy pillanat alatt megfogtak minket.

– Ha a döntő eredményével nem is, a találkozón mutatott teljesítménnyel elégedett?
– Tényleg az utolsó pillanatig küzdöttünk, úgy gondolom, utólag szép történet lesz ez. Néhány nap múlva mindenki tudja értékelni az ezüstérmet, még akkor is, ha közel voltunk az arany megnyeréséhez. Viszont nagyon messziről indultunk, úgy kell felfogni, hogy nagyon közel kerültünk az Eb-győzelemhez a minket jellemző munkával, felfogással és hatalmas akarattal. Azt tudom csak mondani, amit eddig is: folytatjuk a munkát. Látom az utat, amelyen haladnunk kell, és úgy gondolom, ha tényleg van időnk építkezni, jó eredményeket tudunk elérni a jövőben is. Bízunk benne, hogy így lesz, és Isten segít minket benne.

– Nem tűnik csalódottnak…
– A döntő után közvetlenül az voltam, mert annyira közel éreztem a győzelmet, és nyilván sajnálom ilyenkor a játékosokat is, mert hatalmas munkát tettek bele, és tényleg végigharcolták a tornát az utolsó pillanatig… És azért is csalódott voltam, mert a végén azt éreztem, belenyúltak a mérkőzésbe. Nyilván ilyenkor még belőlem is az emóciók beszélnek elsősorban, ha utólag megnézem a meccset, mindig higgadtabban látom az egészet. Látni kell azt is, hogy min kell még tovább dolgozunk, de azt is, hogy mit csináltunk jól a döntőben. Nagyon fontos, hogy ez a csapat ilyen szituációkban érlelődjön. Jelentős állomásnak látom a horvátok és a spanyolok elleni mérkőzést is, mert ezek fejlesztik az együttest, tapasztalatokat gyűjtünk. Értem a játékosok csalódottságát, de a spanyol csapat hat döntőben szerepelt az elmúlt években, és csak most nyáron nyerte meg az elsőt. Jó úton indultunk el, tudatosítanunk kell, hogy nagyszerű világverseny volt, jól kijött a lépés, de sokat kell még dolgozni.

– Negyvennyolc nap telt el az első, szövetségi kapitányként vezetett edzése és az Eb-döntő között. Hogyan élte meg ezt az időszakot?
– Nagyon intenzív volt, mert rengeteget edzettünk. Elképesztően sok időt töltöttünk az uszodában és a videószobában, hirtelen mindennel egyszerre kellett foglalkozni. Izgalmas időszak volt, bizonyos aspektusából más ez a munka, mint amit idáig csináltam. Sok ismerős szituáció van, főleg a mérkőzéseken, és azon sem változtattam, ahogyan az egyes találkozókra készülök. Ugyanúgy tervet készítettem az előre várható történésekre, ahogyan mindig, ezek szerintem jól is működtek.

– A fiatalok közül kik ragadták meg a lehetőséget?
– Semmi esetre sem emelnék ki senkit. Azokat, akik itt voltak, egytől egyig nagy reménységnek tartom, eleve azért szerepeltek az Eb-n. Vannak, akiket jobban ismerek, mert a Ferencvárosban régebb óta dolgozom velük, és több időm volt rá, hogy az én módomon építsem őket. És vannak azok, akik most kerültek be a keretbe, velük most kezdtem el a munkát, amelynek révén remélhetőleg minél nagyobb és minél jobb játékosok lehetnek.

– Akik részesei voltak az Eb-menetelésnek, előnyt élveznek a következő kerethirdetéskor?
– Most még azzal kell foglalkozni, ami Splitben történt: döntőt játszottunk, nagyon ügyesek voltak a fiúk, és rendkívül büszke vagyok rájuk. Az idő meg úgyis hozza, amit hoznia kell. Nyilván ez egy alakuló csapat, de akik itt voltak, azokkal maximálisan elégedett vagyok. A munka mutatja meg, hogy ténylegesen hogyan áll össze a csapat a jövőben.

– Mit beszélt meg a szövetségi kapitány a Ferencváros edzőjével, mennyi pihenőt kapnak a játékosok?
– Ez változó lesz, a munka egyéni. Akik többet játszottak és korban is kicsit előrébb járnak, több pihenőt kapnak, a fiatalok, akik a présben vannak, kevesebbet, de mindenki tud regenerálódni.